Az Országgyűlés 2008. december 15-ei ülésnapján elfogadta a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) módosításáról szóló 2008. évi CXII. törvényt, amelynek köszönhetően az 57/A-C. §-okkal egészült ki a (Szjt.). Az új szakaszok rendelkeznek az árva mű fogalmáról, és ezzel együtt a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó, az árva művekre vonatkozó egyes felhasználások újfajta hatósági engedélyezési rendszeréről. E tekintetben az Szjt. rendelkezéseit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint az árva művek felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról szóló - még egyeztetés alatt álló, tehát elfogadásra nem került - kormányrendelet-tervezet (a továbbiakban: tervezet) rendelkezései egészítik ki.
Egy mű "árvává válását" egyetlen okra lehet visszavezetni, mégpedig a szerzőjére vonatkozó információ hiányára. Ennek az információhiánynak az elsődleges oka pedig az, hogy a védelem keletkezése - eltérően az iparjogvédelmi oltalmaktól - nem kötődik előzetes eljáráshoz, illetve nyilvántartásba vételhez, hanem a mű keletkezésétől fogva illeti meg a szerzőt. A szerzői művekre és alkotóik személyére vonatkozó egységes nyilvántartás hiánya pedig olyan adatok ismeretlenné válásához vezethet, amelyekre elengedhetetlenül szükség van a felhasználási engedélyek beszerzése céljából.
A szerző - így például a név és az elérhetőség, az életben létre vagy halálra utaló adatok - fellelhetőségének a lehetetlenné válása miatt tehát az ilyen művek ún. nagyjogos (tehát a szerző kizárólagos engedélyezési körébe tartozó) felhasználására ez idáig jogszerűen nem kerülhetett sor. Ennek következtében az árva művek jogszerű "felhasználhatatlansága" komoly akadályt jelentett a kulturális javak teljes feltárásában, illetve a nyilvánosság körében való ismertté tételében.
Az árva művek felkarolása az Európai Unió Bizottságának "i2010 Digitális Könyvtárak" projektjéhez is kapcsolódik, amelynek a céljai között szerepel többek között az egyes művek szerzői jogi státuszának tisztázása, az egyes tagállamok intézményei - így pl. könyvtárak, archívumok - közötti együttműködés szorosabbá és ezáltal hatékonyabbá tétele, továbbá egy európai könyvtár létrehozása. Ennek keretében merült fel az olyan "rejtve" maradt műveknek a kérdése, amelyek elárvultak, és amelyekre vonatkozóan az engedélyezési rendszer kidolgozásra vár. E körben az audiovizuális művek és a könyvek kerülnek elsősorban szóba.
Meg kell említeni továbbá az Európai Bizottság alatt 2006-ban létrejött ún. Magas Szintű Szakértői Csoportot (High Level Expert Group), amely az árva művek szerzői jogi kérdéseinek vizsgálatával foglalkozott. Az említett szerzői jogi alcsoport által kiadott jelentésekből megállapítható, hogy az árva művek felhasználásával kapcsolatos kérdéseken kívül a művek árvává válásának megakadályozását szolgáló megoldási javaslatok is szóba kerültek.
Az árva művekre vonatkozóan elfogadott törvénymódosításnak megfelelően a Magyar Szabadalmi Hivatal lesz jogosult minden olyan alkotás - értve ezalatt szerzői műveket és előadóművészi teljesítményeket - esetében felhasználási engedélyt adni, amely alkotás szerzője ismeretlen vagy pedig ismeretlen helyen tartózkodik, és az adott mű felhasználásának engedélyezése nem tartozik közös jogkezelés körébe. Fontos kiemelni, hogy "szerző" alatt nemcsak az alkotót értjük, hanem azokat a jogosultakat is, akik a felhasználási jogokkal rendelkeznek. Így egy megjelent könyv esetében nemcsak a szerzőre, de annak kiadójára, illetve elhunyt szerző esetében a szerző örököseire is gondolni kell.
A közös jogkezelés körébe tartozó felhasználási módok kivétele a Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköréből azzal függ össze, hogy az ilyen művek esetében eleve nem lehet szó "árvának" minősítésről, hiszen ezek tekintetében az engedély megadására a közös jogkezelő szervezet jogosult. Egy vers előadásának rádióban történő elhangzása a közös jogkezelés körébe tartozik, így e tekintetben a jogosult minden esetben a közös jogkezelő szervezet (jelen esetben az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, a továbbiakban: Artisjus) lesz, éppen ezért "árva műről" nem beszélhetünk. Ebből az következik, hogy miután a szerző, illetve a jogosult (pl. a kiadó) nem ismert vagy ismert, de nem fellelhető (pl. természetes személy, aki ismeretlen helyen tartózkodik), fontos annak a kérdésnek a tisztázása, hogy az adott mű felhasználásának engedélyezése a közös jogkezelés körébe tartozik-e vagy sem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
