Az Európai Jogász Fórumnak - Nürnberg, Genf, Athén és Bécs után - 2009. október 1-3. között Budapest adott otthont, a Magyar Jogász Egylet szervezésében. A Közjogi Szekció tudományos tanácskozásának középpontjában ezúttal a szuverenitás új határainak megvonása állt. A szekció tudományos szervezője és vezérszónoka Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke volt. Felkérése alapján előadást tartott Prof. Dr. Armin von Bogdandy (intézetigazgató, Max Planck Institut - Heidelberg), Prof. Dr. Sabino Cassese (alkotmánybíró, Olasz Köztársaság), Prof. Dr. Terence Daintith (University of London), Prof. Dr. Francis Delperée (szenátor, Leuven), Prof. Dr. Kovács Árpád (az Állami Számvevőszék elnöke) és Dr. Szalai Anikó (SZTE ÁJK). A szekció elnöke és a vita moderátora Dr. Trócsányi László alkotmánybíró, főrapportőre Dr. Chronowski Nóra (tanszékvezető egyetemi docens, PTE ÁJK) volt.
A tanácskozáson elhangzottak három fő problémacsoportba sorolhatók aszerint, hogy a szuverenitás átértékelésének általános vagy speciális, külső vagy belső aspektusai közül melyik kihívásra helyeződött a hangsúly.
Az első kérdéskör a szuverenitás-fogalom változásának megragadása globális kontextusban. Amint arra Paczolay a szuverenitás-elméletek főbb csomópontjainak összefoglalását követően rámutatott, a hagyományos koncepció eróziója számos okra vezethető vissza. Ezek közé tartozik a föderalizmus, a demokrácia-felfogás és az állam átalakulása, a delegációs teória, a független szabályozó hatóságok léte, a privatizáció és a kiszerződés, a globalizáció és az európai integráció. A választott politikai intézmények iránti bizalom csökkenése, a képviseleti demokráciát felváltó hatékonysági elv, a nemzetközi és nemzetek feletti szerveződések, illetve szabályalkotás legitimációs deficitet eredményeznek, amelynek eredményeként a szuverenitás-elmélet felülvizsgálata szükséges. Delperée azt hangsúlyozta, hogy a XXI. századi közjog útelágazáshoz érkezett: vagy továbbra is a múlt dogmáira és gyakorlatára építkezik (ami folyamatos konfliktusban lévő hatalmi szinteket és társadalmat, antagonisztikus pártokat eredményez), vagy a plurális és többdimenziós társadalom kiépítésének szolgálatába áll. Ahhoz, hogy a közjog ilyen integráló szerepet tölthessen be, két jelenséget kell figyelembe vennie a szuverenitáshoz való viszonyában. Egyfelől a vesztfáliai békéből és a nemzetállam fogalmából kifejlődött szuverenitáson - amely mind az államon, mind a nemzetközi közösségen belül valamennyi jogrendet az uralma alá akart hajtani - rést ütött a globalizáció, amely alapot ad a szuverenitás vitatására. Másfelől a globalizáció nem kívánja megszüntetni a szuverenitást, hanem csak vissza akarja szorítani azt, ami elvezet a szuverenitás újragondolásához. Delperée szerint egyensúlyra törekvéssel a szuverenitás hozzájárul a legjobb intézményi szintű elméleti és gyakorlati megoldások széles körű terjesztéséhez, a globalizáció pedig a szuverenitás megszelídítésének és konszolidálásának eszközévé válik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
