Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Udvary Sándor: Hübrisz helyett hatalommegosztás (JK, 2022/7-8., 277-285. o.)

A Dobbs v. Jackson döntés az abortusz kapcsán

Az abortusz kérdése minden államban kényes szabályozási kérdés, hiszen morális kérdést transzformál jogi normává. Az Amerikai Egyesült Államok közel ötven éven át egy legfelső bírósági döntésre alapozva terjesztette ki a nők abortusz választásához való jogát, ami ugyanakkor állandó támadásnak volt kitéve az életvédők oldaláról. A Dobbs. v. Jackson döntéssel a Legfelső Bíróság teljesen újraírta a szabályozást azáltal, hogy megszüntette a szövetségi védelmet és a tagállamok szabályozási körébe utalta vissza a kérdés rendezését.

Summary - Division of Powers Instead of Hubris - The Dobbs v. Jackson Decision of the Supreme Court in re Abortion

The Supreme Court of the United States has delivered its Dobbs v. Jackson decision in re abortion on June 24, 2022. The decision overturned Roe v. Wade, a 50 years precedent having given constitutional protection to the right to abortion. Under Dobbs, the states shall have legislative power to regulate this issue. The essay presents the arguments of the majority decision and also reviews the concurring and dissenting opinions. The author concludes with his overall concurrence with the decision that it gave back the legislative power to the states in an area where no specific constitutional (fundamental) right exists - as the majority proved in their opinion. He also observes that similar issues may rise in the context of the European fundamental legal development.

Tárgyszavak: pro-life, pro-choice, Egyesült Államok Szövetségi Legfelső Bírósága, precedensjog

I.

Az Egyesült Államok társadalmát megosztó nagy kérdések (fegyverviselés, szólásszabadság, jóléti állam stb.) egyike az abortuszkérdés. A két nagy csoport, a pro-life, vagyis a magzati életvédők és a pro-choice, vagyis a női önrendelkezési jog védői mellett sok árnyalata van a véleményeknek, de a nézetek leginkább e két végpont között oszlanak el. S bár a kérdés nem volt új már a múlt század utolsó harmadában sem, igazán problematikussá az 1973-as Roe v. Wade döntéssel vált. E döntésében az Egyesült Államok Szövetségi Legfelső Bírósága (a továbbiakban: SCOTUS vagy SC) - leegyszerűsítve - szövetségi szinten írta elő a tagállamok számára, hogy bizonyos szabályok szerint engedélyezniük kell a nők számára a terhesség megszakításához való jogot. A döntés erőteljes jogászi, akadémiai kritikát is kiváltott, de ennél komolyabb volt a társadalmi hatása: dühödt ellenségeskedést plántált a meggyőződéses magzati életvédők és a női önrendelkezési jog támogatói közé. Számtalan tüntetés, felvonulás tűzte a zászlajára ezt a jogkérdést, magam is tanúja voltam Washington D.C.-ben egy életvédő tüntetésnek bő fél évtizede. Ötven év alatt ahelyett, hogy enyhült volna a szembenállás, mint ahogy például a melegjogok tekintetében enyhült a társadalom megítélése, az abortusz ma és bizonnyal holnap is komoly repedéseket kelt a társadalom szövetén. Ezt a kérdést vette elő 2022-ben a SCOTUS és hozott a Dobbs v. Jackson Women's Health Organization ügyben elsőre talán meglepőnek tűnő döntést.[1]

Azok számára azonban, akik a döntéshez vezető folyamatba kicsit beleláttak, már kevésbé meghökkentő az ítélet. Vizsgáljuk meg ezért a döntés elemzése előtt azt a folyamatot, ami egyáltalán lehetővé tette, hogy újra a SC elé kerüljön az ügy. A Roe v. Wade,[2] amelyet 7-2 arányban fogadtak el, ahogy említettük, már születésekor is kapott akadémiai kritikát, de a precedensrendszernek köszönhetően a bíróságok azt alkalmazni kötelesek, így a polgárok is ahhoz igazították magatartásukat: abortuszklinikák létesültek, ahol a döntés keretein belül törvényes lehetőség volt a terhességmegszakításra. Az egyes tagállamok maguk is szabályozták a kérdéskört, de ezt csak a SC precedense által szabályozott körben tehették. 1992-ben a Planned Parenthood of Southeastern Pa. v. Casey, 505 U. S. 833 (1992) ügyben megerősítette a döntést a legfőbb bírói fórum, bár - mint a mostani határozat rámutat - jelentősen megváltoztatva az eredeti döntés kereteit (ezeket a kérdéseket a határozat elemzésénél fogjuk röviden összefoglalni). A megerősítésben komoly szerepe volt annak, hogy 1992-ben Anthony M. Kennedy főbíró,[3] aki számos ügyben konzervatív értékrend szerint szavazott, ez ügyben a liberális bírókhoz csatlakozva a Roe v. Wade fenntartása mellett tette le a voksát. Az abortusz kérdése ugyan el nem tűnt a közéletből, de több mint két évtizeden át nem látszott jogilag lehetségesnek a fő csapásirány - az abortusz szövetségi szintű engedélyezése - megváltoztatása.

Aztán 2016 és 2020 között, Donald Trump elnöksége idején három korábbi főbíró is meghalt vagy lemondott megbízatásáról, ami lehetővé tette a konzervatív elnök számára, hogy jelentős személyi változtatásokat eszközöljön a SC összetételében. A három új tag, Gorsuch, Kavanough és Coney-Barrett nehéz és politikailag viharos meghallgatás után foglalta el főbírói helyét és kezdte meg ítélkezési tevékenységét. Közös bennük, hogy a Scalia főbíró nevéhez is köthető originalista alkotmányértel-

- 277/278 -

mezési hagyomány követői.[4] Scalia, akit személyesen is hallgathattam több konferencián, több évtizedes főbírói pályafutása kezdetén lényegében egyedül képviselte azt a nézetet, amely szerint a társadalmi mérnökösködés helyett a SC tagjainak az alkotmány eredeti értelméből kell kiindulnia. Az abortuszról alkotott nézete szerint, ha az alkotmányozó nem tette azt a kérdést a szöveg részévé, akkor bírói hatalommal való visszaélésnek tekintendő azt mintegy beleolvasni a szövegbe, új alapjogként megteremteni.[5] Hatása, befolyása az ügy mostani eldöntésére halála[6] után teljesedett ki.

II.

Az USA több tagállamának[7] konzervatív, pro-life szavazótábora saját tagállamában folyamatosan tesztelte a Roe v. Wade precedens határait. Az 1973-as döntés trimeszter rendszert kreált, majd az 1992-es Casey túlnyomórészt fenntartotta a korábbi megoldást és tág jogi fogalmakkal operálva a magzati életképesség idejéhez kötötte azt a pontot, ameddig a nő rendelkezési joga elsődleges, s amit követően a magzati élet védelmében az állam korlátozhatja e rendelkezési jogot. Mississippi állam Magzati Kor törvénye 4. § (b) pontja szerint az orvosi szükséghelyzet vagy fatális magzati anomália kivételével senki nem végezheti vagy indíthatja el szándékosan egy meg nem született emberi lény abortuszát, ha a valószínűsíthető magzati kor meghaladja a tizenöt hetet.[8] Ez a tiltás szigorúbb, mint amit a Roe v. Wade értelmében bármely tagállam megengedhetett volna magának, ezért az adott államban működő családtervezési klinika, a Jackson Női Egészségklinika jogvédelemért folyamodott, amelyet a szövetségi kerületi majd fellebbviteli bíróság is megadott neki, megtiltva a mississippi jogszabály alkalmazását. [8.] A SC Mississippi állam képviselője, Dobbs kérelmére engedélyezte az alkotmányossági felülvizsgálatot, meghallgatást tartott, majd 2022. június 24-én kihirdette döntését.

Azonban még ezelőtt soha nem látott botrányt generált az ügy kapcsán felfokozott társadalmi várakozás... 2022. május 3-án a Politico közéleti portál közzétette a döntés eredetinek tűnő, később valós tartalmúnak bizonyuló tervezetét az interneten.[9] Roberts főbíró és más bírói is példátlannak és felháborítónak titulálták az esetet,[10] ami megrengette a bíróságba és a sajtóba vetett bizalmat is. A kiszivárogtatással egy azonosítatlan bírósági titkárt gyanúsítanak és precedens nélküli, átfogó vizsgálat folyik a bíróságon.[11]

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére