A szakmai berkekben és a közérdekű adatok, illetve az időjárásra vonatkozó információk iránt érdeklődő állampolgárok között legutóbb az Országos Meteorológiai Szolgálat (Továbbiakban: OMSZ) 2009. október 1-jétől az országos kompozit radarképekkel összefüggésben folytatott jogsértő gyakorlata keltett nagy felháborodást, miután a Szolgálat a jelzett időponttól kezdve konkrét jogalapra való hivatkozás nélkül megtiltotta az addig szabad felhasználású radarképek, mint közérdekű adatok használatát.
Sajnos az OMSZ-nél, a közérdekű és a meteorológiai adatokkal kapcsolatos visszaélés nem új jelenség, ugyanakkor történt már előrelépés a Szolgálat ilyen adatokkal kapcsolatos tevékenysége területén a korábbi adatvédelmi biztosi ajánlásoknak köszönhetően. Az adatvédelmi jogok országgyűlési biztosai már több ízben folytattak vizsgálatot a Szolgálat kezelésében lévő közérdekű adatok nyilvánossága ügyében. Először 1999 novemberében került sor az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint elnöke feladat- és hatásköréről szóló 12/1992. (IV. 23.) KTM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításának kezdeményezésére azon az alapon, hogy a dokumentum több ponton ellentétes volt a néhány hónappal később hatályba lépett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Avtv.). A későbbiekben újabb vizsgálatok váltak szükségessé a Szolgálat alkotmányossági szempontból is aggályos adatkezelési gyakorlata miatt, mert az OMSZ működése során számos alkalommal sértette a közérdekű adatok nyilvánosságát, mint alapjogot. A jogsérelmek jelentős része abban gyökerezett, hogy a Szolgálat figyelmen kívül hagyta a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezményt, amely hazánkban a 2001. évi LXXXI. törvénnyel került kihirdetésre. Az OMSZ nem vett tudomást az Egyezmény számos rendelkezéséről, nevezetesen a következőkről. A dokumentum előírja, hogy "Minden egyes Fél támogatja a környezeti oktatást-nevelést és a környezettudatosság növelését a nyilvánosság körében, különösen a környezeti információhoz való hozzájutás, a környezeti döntéshozatalban való részvétel és az igazságszolgáltatás igénybevétele tekintetében."[1] Továbbá az Egyezmény rögzíti, hogy rendelkezései nem befolyásolják a Felek azon jogát, hogy olyan intézkedéseket tartsanak fenn vagy foganatosítsanak, amelyek ezen Egyezmény követelményeinél szélesebb körű hozzáférhetőséget biztosítanak a nyilvánosság számára a környezeti információhoz, szélesebb körű részvételt tesznek lehetővé a környezeti döntéshozatalban és szélesebb körű hozzáférhetőséget biztosítanak az igazságszolgáltatáshoz.[2] Végül az Egyezményben az is rögzítésre kerül, hogy maga a dokumentum nem írja elő a környezeti ügyekben az információ hozzáférhetőségére, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételére és az igazságszolgáltatás igénybevételére vonatkozó, már létező jogosultságok csökkentését.[3]
A cikk konkrét témájával, a meteorológiai adatokkal kapcsolatban először az adatvédelmi biztoshoz a 2004-es évben érkezett azon panaszt kell vizsgálat tárgyává tenni[4], amely azt sérelmezte, hogy az OMSZ csak hatóránként teszi közzé a meteorológiai radar- és műholdképeket az internetes honlapján, és azt is 1-2 órás késéssel biztosítja. A beadványban megfogalmazottak szerint a közérdekű adatokat a "legrövidebb időn belül elérhetővé kell tenni mindenki számára, amely eszköze napjainkban az internet". Az adatvédelmi biztos a panaszra adott válaszában utalt a Rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjának 3. francia bekezdésére, mely értelmében a Szolgálat "tájékoztatást ad a légköri folyamatok állandó nyomon követéséről, az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a mezőgazdaságot szolgáló intézkedések meghozatalához, különös tekintettel a szélsőséges időjárás okozta szükséghelyzetekre és környezeti katasztrófákra". A Rendelet azonban a tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról nem szól, ugyanakkor nem kétséges, hogy e tájékoztatás során törekedni kell arra, hogy a lehető legtöbb és legfrissebb adat nyilvánosságra kerüljön. Mindezek ellenére a biztos nem tekintette az OMSZ által folytatott gyakorlatot jogszabálysértőnek.
A 2004-es beadvány arra a kérdésre is választ keresett, hogy az OMSZ adatkezelési gyakorlata megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. A kérdés elsősorban azon meteorológiai adatok kezelésére vonatkozott, amelyekért a Szolgálat jogsértő módon költségtérítést kért. A biztosi válasz kiindulópontja a közérdekű adatok közlésének az Avtv. által rögzített szabályozása volt. A törvény 20. §-a szerint "a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget". Továbbá "az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül - költségtérítés ellenében - a kérelmező másolatot kérhet". Végül a jogszabály azt is rögzíti, hogy "a kérelem megtagadásáról - annak indokaival együtt - 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt", valamint, hogy "a közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője - legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig - költségtérítést állapíthat meg. A kérelmező kérésére a költség összegét előre közölni kell." A biztos a döntésében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kötv.) 12. § (1) bekezdésére is hivatkozott, mely szerint "mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és a környezethasználat, a környezetszennyezés mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére."
A panasszal összefüggésben született állásfoglalás felhívta a figyelmet, hogy az OMSZ-ről szóló 1992-es rendeletet sem az Avtv., sem a Kötv. elfogadását követően nem módosították, 3. §-ának (2) bekezdése továbbra is úgy hangzott, hogy "a Szolgálat által gyűjtött és nyilvánosságra nem hozott meteorológiai adatokba való betekintés rendjét elnöke határozza meg"; a 6. § (4) bekezdése pedig kimondta, hogy "a Szolgálat elnöke a Minisztériummal egyeztetve évente határozza meg a Szolgálat adatainak továbbfelhasználásáért fizetendő díjtételeket". Ugyanakkor az OMSZ nem készített számítást arról, hogy az információszabadság milyen költségekkel jár, így a rossz gazdasági helyzetben lévő szerv nem tudott megfelelni a törvényben előírt kötelezettségeinek. Mindezek alapján a biztos kezdeményezte az OMSZ finanszírozására vonatkozó szabályok olyan módosítását, továbbá olyan, a Szolgálat működését szabályozó új rendelet megalkotását, amelyek alapján világosan elhatárolhatók az OMSZ közfeladatai a külön vállalkozás keretében végzett egyéb tevékenységeitől. Annak ellenére, hogy az adatvédelmi biztos többször hangsúlyozta a jogszabály-módosítás szükségességét, e tekintetben évekig nem történt előrelépés. Ennek indoka elsősorban az OMSZ pénzügyi helyzete volt, amely arra kényszerítette a Szolgálatot, hogy a meteorológiai adatokat pénzzé tegye, amellyel egyértelműen jogsértő gyakorlatot folytatott, amely végső soron jelentős számú panasz megfogalmazását eredményezte az évek során. Így még inkább indokolttá vált valamely pozitív irányú változás, változtatás, hiszen ekkor már a környezeti adatok nyilvánosságát korlátozó szabályok három törvény (az Avtv., a Kötv. és az Aarhusi Egyezményt kihirdető 2001. évi LXXXI. törvény) rendelkezéseivel álltak szemben.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
