A Pécsi Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara (PTE ÁJK), valamint A Jövő Közigazgatásáért Alapítvány 2023. november 23-24-én kétnapos konferenciát szervezett "Pécsi jogászok a helyi közéletben és közigazgatásban - 100 év mérlegen" címmel. A konferencia célja volt a százéves pécsi jogászképzés jogi, történeti, gazdasági, szociológiai és politológiai hatásainak komplex bemutatása, különös tekintettel a közéletre és a közigazgatásra. Hivatása volt továbbá, hogy számos aspektusból világítsa meg a jogászképzés és a jogászi közéleti, tudományos, államéleti szerepvállalás megjelenési formáit, lehetőségeit mind a helyi közösség, mind a téma iránt érdeklődő hazai és nemzetközi szakmai grémium számára. A centenáriumi ünnepségsorozat, és az abba illesztett fenti zárókonferencia a PTE ÁJK életében kiemelten fontos esemény volt, tekintettel arra is, hogy a száz évvel ezelőtt Pécsre települt Erzsébettudományi Egyetem keretei között kezdődhetett meg a szervezett felsőfokú jogász-, jogtudósképzés a vidéki Magyarország eme dunántúli szegletében. A szemlézett tanulmánykötet szolgálni hivatott a fenti konferencián elhangzott több mint 30 előadás írásos változatának az utókor számára történő megjelenítését, mely egyedülálló értéket képez eme "turbulens évszázadnyi idő" fontosabb történéseinek felvillantására, valamint helyzetképet mutat a közelmúltról, egyben a jövőbe is tekint.
A fenti konferencia céljával, szellemiségével összhangban, a 2024 tavaszán megjelent 326 oldalas tanulmánykötet interdiszciplináris szakirodalmi jellegét - természetesen illeszkedve a mű corpusához, azaz a pécsi jogászképzés történelmi értékeihez - mi sem támasztja alá jobban, mint maga a rendkívül sokoldalú, a jog-, szociológia-, politológia-, közművelődés-tudomány területeken kimagasló eredményeket elérő szerzői kör, mely között megtalálhatók akadémikusok, akadémiai doktorok, alkotmánybírók, professor emeritusok, egyetemi tanárok, docensek, és a szellemi utánpótlás nevében doktoranduszok, egyetemi hallgatók, az alkalmazott tudományok oldalát erősítve pedig gyakorlati szakemberek egyaránt. Dr. Csefkó Ferenc szerkesztői munkásságának köszönhetően, aki több mint fél évszázadnyi időt töltött a PTE ÁJK kötelekében (joghallgatóként, majd oktatóként), s akinek a térségre gyakorolt fáradhatatlan regionális közéleti tevékenysége méltán állítható példának a jelen és a jövő értelmisége számára. A kötet három fő fejezetre tagozódik, mégpedig a PTE ÁJK-hoz kapcsolódó történeti részre, majd a helyi közigazgatási, közéleti és jogászi munka összefüggéseire, ezt követően pedig az alkotmány- és közigazgatási jogi tudományterületen elért kutatási eredmények bemutatására.
A szerkesztői előszót követően a kötet első fejezetében tisztelegve a centenáriumi idő előtt a pécsi jogászképzést érintő művek kerültek besorolásra "A 100 éves Pécsi jogászképzés a kezdetektől a holnapig" fejezetcímmel, mely maga is igen beszédes, hiszen kezdve a történeti kitekintéstől, az ismeretek gyakorlati hasznosulásán és a kiemelkedő életpályák bemutatásán át, eljuthatunk egészen a kar jövőbeli stratégiai célkitűzéseinek bemutatásáig. Ami egyfajta zsinórmértékként érvényesül a fejezet egészében, egyfajta koherenciát is adva a műveknek, az a szerzők közös múltja, a tisztelgés a hallgatóként megélt időszak és az intézmény, az Alma Mater előtt. Végh Ádám Az "árva leány" új élete című művében kitekint a hazai tudományegyetemi intézményrendszer csaknem 560 éves kialakulására, hányattatásaira, központban a PTE ÁJK megalakulásának előzményeire, azon belül is a Ratio Educationis alapján 1784-ben alapított Pozsonyi Királyi Jogakadémiára, majd az 1914-ben megszülető Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Királyné Tudományegyetemre és a trianoni békediktátumot követően szellemi bázisának Budapestre menekítésére, végül az újrakezdés lehetőségeként az 1921-es Pécs székhelyű elhelyezésére, egészen a második világégés hatásainak vizsgálatáig, megvilágítva Pekár Mihály orvosprofesszor munkásságát. Az államszocialista rendszer, majd a jogállamiság helyreállítását követő, 2016-ig szóló időszak pécsi akadémiai életre gyakorolt hatásait "oral history" jelleggel Orosdy Béla Artúr, a PTE Közgazdaság-tudományi Karának címzetes egyetemi tanár dolgozta fel Pillanatfelvételek a PTE "igazi egyetemmé" válásáról című összefoglalójában. Tekintettel arra, hogy a PTE ÁJK a hazai szakpolitika, közélet számára kiemelkedő szakembereket is képzett, nélkülözhetetlen a legkiválóbbak és a kar kö-
- 96/97 -
tődésének rövid ismertetése, amelyet Mádl Ferenc köztársasági elnök tekintetében Domaniczky Endre jogtörténész, volt ausztráliai magyar konzul, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezető kutatója dolgozott fel, továbbá olvashatjuk Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének önreflexióját is. Pálné Kovács Ilona jogász-politológus Jogászként a regionalisták között című művében saját szemszögéből mutatja be a demokratikus és hatékony decentralizált közigazgatási struktúra, mint a jó kormányzás bázisa melletti érveit, ismertetve egyes szakmai tudományos műhelyek, például a Dunántúli Tudományos Intézet kapcsolódó munkásságát. Igen érdekfeszítő és specifikus ismereteket nyújt Bogár Gabriella joghallgató A közigazgatási jogi stúdiumok hasznosulása a gyakorlatban című összefoglalójában, amely vizsgálja az anyakönyvi igazgatási rendszert, azon belül is az ágazati és a PTE ÁJK bázisán zajló anyakönyvvezető képzést. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke A bíróvá válás folyamatának anomáliái Magyarországon című művében gyakorlatközpontúan elemzi a hazai bíróvá válás folyamatának anomáliáit a fogalmazói, titkári, majd a bírói kinevezés lépcsőin át, a kiválasztás, az alkalmassá válás, a jogszabályi környezet és a képzés aspektusából. Pfeffer Zsolt, a PTE ÁJK Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszékének adjunktusa A közbeszerzési szaktanácsadói hivatás a jogászképzés tükrében című munkájában vizsgálja a közbeszerzési szaktanácsadói jogállás szabályozását, a jogállás és a tevekénységi kör főbb jellemzőit, valamint kapcsolódó jogászképzési aspektusait. Egy igen érdekes, hasznos, és "életszagú" betekintést nyújt a "külső" partner szemszögéből Torma Andrásnak, Ritó Evelinnek és Czibrik Eszternek a Miskolci Egyetem ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék oktatóinak A Pécsi Egyetem közigazgatási jogászai, ahogyan Miskolcról látjuk című elmélkedése, amelyben olyan kiváló a PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékéhez köthető szakemberek munkásságáról számolnak be a szerzők saját nézőpontjukból, mint a legendás Szamel professzor (prof. dr. Szamel Lajos) a tanszék vezetője, Ivancsics Imre egyetemi docens, későbbi rektorhelyettes és dékán, Prof. Dr. Kiss László alkotmánybíró, professor emeritus, és nem utolsósorban dr. Csefkó Ferenc címzetes egyetemi docens. Teszik mindezt úgy a szerzők, hogy mind a több évtizedes, mind az ifjabb generációs szakmai tapasztalattranszfert integrálják egy műben, egyfajta külön is kiemelendő értéket teremtve a PTE ÁJK közigazgatási képzésének központjába az embert, az oktatót, a mentort emelve. Az első fejezetet zárásaként, egyben lezárva a centenáriumi idősíkot és megnyitva azt a jövő víziói számára, Fábián Adrián a PTE ÁJK dékánja Stratégiai tervezés a 100 éves jogi karon címmel betekintést nyújt a kar formális stratégiai törekvésein belül a PTE ÁJK 2024-2030. évi stratégiai céljaiba, úgymint a fenntarthatóság, a biotechnológia jogi vonatkozásainak megjelenítése a kari kutatásokban, az adattudomány, mesterséges intelligencia szerepe, a tudománynépszerűsítő, ismertterjesztő, szemléletformáló szolgáltatások megvalósítása, a nemzetköziesítés, a sikeresség, a módszertani megújítás, innováció és K+F+I bevételélnek növelése, a publikációs tevékenység erősítése, végezetül pedig az ökoszisztéma, jóléti szolgáltatások, társadalmi felzárkóztatás célterülete.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
