Tanulmányomban a magyar szabadalmi jog rendszerében a szabadalmi oltalom speciális korlátait ismertetem, amelyekre fokozott figyelem helyeződött a koronavírus által okozott COVID-19 megbetegedés miatt. A magyar jogalkotó hasonlóan szinte minden más ország jogalkotási trendjeihez -a kezelni kívánta a pandemia helyzetét, és ennek érdekében erőfeszítéseket tett, hogy a közérdek érdekében a járvány leküzdhetővé váljon, és annak a korábban hatályos jogszabályi környezet se lehessen gátja. Ennek érdekében a jogalkotó úgy vélte, hogy szükségessé vált a szabadalmi törvény módosítása is. Tanulmányomban a téma szempontjából releváns jogszabályi változásokat kívánom bemutatni elméleti szempontból, valamint a szakmai szereplők álláspontját és a kapcsolódó bírói gyakorlatot.
In my study, I describe the specific limitations of patent protection in the Hungarian patent law system, which have received increased attention due to the COVID-19 disease caused by coronavirus. The Hungarian legislator, in line with the legislative trends in almost all other countries, intended to deal with the pandemic situation and made efforts to combat the epidemic in the public interest and not be hindered by the previous legislative environment. To this end, the legislator considered that it was also necessary to amend the Patent Act. In my study, I will present the relevant legislative changes from a theoretical point of view, as well as the views of professional actors and the related judicial practice.
Napjainkra egyre inkább felértékelődik a szellemi alkotások jogának szerepe társadalmunkban. Mindennapjainkat körülveszik a védjegyek, a találmányok és egyéb oltalmi formák. Egy átlagos reggel, amikor felkelünk, megmossuk a fogunkat és dolgozni indulunk már körülbelül ötven védjeggyel találkozunk - fogalmazta meg Legeza Dénes.[1] Ahogy beülünk az autónkba, vagy felszállunk egy tömegközlekedési eszközre, biztosak lehetünk abban, hogy számos szabadalom, használatiminta-oltalom vagy formatervezésiminta-oltalom vesz majd minket körül. Á találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) deklarálja,[2] hogy a szabadalom jogosultja (szabadalmas) kizárólagossággal rendelkezik a szabadalom tárgyát képező megoldás hasznosítására, a hasznosítás átengedésére, valamint a jogsértést elkövetőkkel szemben bírói úton történő fellépésre. A találmányok egy része megkönnyíti az életünket, más részük pedig akár az emberi élet védelmét is szolgálja.
1958. augusztus 29-én a Volvo Svédországban szabadalmi bejelentést tett egy kiváló mérnöke Nils Bohlin hárompontos biztonsági öv találmányára.[3] 1959-től a Volvo PV544 modellekben már a korábban említett találmányt sorozatgyártással építették be. A Volvo Cars menedzsment döntése alapján a nevezett szabadalmat nem tartották fent az oltalmi idő maximumáig, hanem az emberiség érdekében lemondtak arról, e döntésükkel pedig a becslések szerint több, mint egymillió emberéletet mentettek meg.[4] Tekintettel arra, hogy a szabadalmi oltalom abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszonyként teremt kizárólagosságot, így ha a szabadalmas - Volvo Cars -szuverén döntésén múlt, hogy lehetőséget teremtett más jogalanyok számára is, hogy engedélyezés és díjfizetés nélkül hasznosítsák a találmány tárgyát képező megoldást. A jogrendszereknek azonban fel kellett készülniük arra is, hogy törvényes korlátokat hozzanak létre a szabadalmi oltalom terjedelmének szűkítésére, ha azt megfelelő érdek támasztja alá. Klasszikus értelemben ide soroljuk az előhasználati jogot,[5] a továbbhasználati jogot,[6] valamint megemlíthetjük a hasznosítás elmulasztása miatti kényszerengedélyt,[7] a szabadalmak függősége miatti kényszerengedélyt,[8] valamint a 816/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó[9] és a közegészségügyi kényszerengedélyt.[10] A koronavírus által okozott megbetegedés (COVID-19) miatt kialakult, világszerte tapasztalható rendkívüli helyzet nyomatékosan rámutatott az egyes államok számára a gyógyszerészeti, klinikai és közegészségügyi tárgyú megoldások szerepére, a válsághelyzet kezelésére. Több ízben felmerülő kérdéssé vált, hogy egyes szabadalmi
- 626/627 -
oltalom alatt álló, új műszaki megoldások ténylegesen segítik-e a veszélyhelyzet leküzdését, vagy szükségessé válhat az oltalom bizonyos mértékű korlátozása a közérdek érdekében. Részben a korábbiakban ismertetett okok miatt a szakmai közbeszédbe ismételten bekerült a Bolar kivétellel kapcsolatos párbeszéd.[11]
Tanulmányomban a szabadalmi oltalom egyes speciális korlátaiból szeretnék ízelítőt adni annak a kérdésnek a kontextusában, hogy az vajon igazolható-e és arányosnak tekinthető-e a közérdekű cél rációjában, vagy esetleg túlzó és a szabadalmi oltalom szükségtelen korlátozását jelenti. A kérdés eldöntése nem célom, ez ugyanis komplex és összetett probléma, amely a jogi vizsgálatokon túl közgazdasági és etikai szempontok elemzését is igényli.
1474-ben Európa első szabadalmi jogszabályát a Velencei Köztársaság szenátusa (Consiglio dei Pregadi) fogadta el. Ezt követően az angol parlament 1623-ban fogadta el a Monopóliumokról szóló törvényt (Statute of Monopolies).[12] Az angol jogalkotó már ekkor rendelkezett a szabadalmaztatott találmányok kötelező gazdasági hasznosításáról, illetve kilátásba helyezte a szabadalmi kényszerengedély elrendelésének lehetőségét, ha a szabadalmas a hasznosítási kötelezettségének nem tesz eleget.[13] Ezt követően a 19. században már számos ország jogalkotója szabályozta szabadalmi törvényeiben a kényszerengedély jogintézményét, majd ezt a Párizsi Uniós Egyezményben is rögzítették.[14]
A Párizsi Uniós Egyezmény, az ipari tulajdon oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény 1883-ban jött létre. A visszaélések megakadályozása és a nem megfelelő szabadalom-hasznosítás elkerülése végett az 1900-ban megrendezett brüsszeli konferencián az egyezmény szövegét a szabadalmi kényszerengedéllyel bővítették.[15] A kényszerengedély egyezményben történő rögzítését megelőzően jellemzően a tagállamok nemzeti szabadalmi törvényeikben a találmány gazdasági hasznosításának elmulasztását az oltalom megvonásával szankcionálták.
A kényszerengedély fejlődésének következő nagy lépése 1960-1970 környékére datálható, ugyanis itt már éles konfliktus alakult ki a fejlett és fejlődő országok között e vonatkozásban. A vita megoldásához a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében létrejövő szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (TRIPS) hozott áttörést. Elmondható azonban az is, hogy a TRIPS egyezmény a fejlett ipari országok kérésére és erős nyomásgyakorlásuk hatására született meg.[16] A TRIPS ugyanis szigorította a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott feltételeket, amelyek alapján szabadalmi kényszerengedélyt lehet kiadni.
A WTO keretében a kényszerengedély ismét megkülönböztetett figyelmet kapott, amikor a fejlődő országokban tapasztalható betegségek és járványok kezelésére megnőtt az igény, és a fejlett országok gyógyszereinek gyártását ott is elérhetővé akarták tenni. Tekintettel a fejlődő országokban tapasztalható alacsony szintű fizetőképességre, a Dél-afrikai Köztársaságban arra kötelezték a szabadalmasokat, hogy az oltalom alatt álló gyógyszereiket - például AIDS kezeléséhez szükséges gyógyszerek - a piaci ár alatt hozzák forgalomba. Ez a lépés pedig jelentős sérelmet jelentett a szabadalmasok számára.[17]
Az 1975-ben aláírt Luxemburgi Konvenció[18] már egy ízben kísérletet tett a közösségi szabadalom bevezetésére, és szabályozta volna a kényszerengedélyek rendszerét is, bár teljesen azonban sohasem ratifikálták a megállapodást. Említést érdemel az egységes hatályú európai szabadalom is, amely az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) létrehozásáról szóló nemzetközi szerződés alapján jött volna létre, ámde a részes államok szuverenitási problémákra történő hivatkozása, valamint politikai akarat hiányában a mai napig sem része mindennapjainknak. Itt szintén rendelkezéseket látnánk a kényszerengedélyre, amely kimondja, hogy "az egységes hatályú európai szabadalmakkal kapcsolatos kényszerengedélyekre a részt vevő tagállamok területe tekintetében azok jogszabályait kell alkalmazni."[19] Ezzel a megoldással pedig fenntartaná a részes államok belső jogában biztosított védelmi szint alkalmazását.
A kényszerengedély a joggal való visszaélés ellen közérdekű korlátozásként használható,[20] a történelmi
- 627/628 -
fejlődést is vizsgálva kifejezetten igaz ez a hasznosítás elmulasztása miatt megszerezhető kényszerengedélyre. A jogintézmény alapvetően azt a követelmény támasztja a szabadalmassal szemben, hogy főszabály szerint a szabadalmi bejelentés napjától számított négy éven belül, a szabadalom megadásától számított három éven belül a találmányt a belföldi kereslet kielégítése érdekében hasznosítsa, vagy arra komoly előkészületet tegyen, vagy másnak adjon hasznosítási engedélyt. Ha ezeket a cselekményeket elmulasztja, megnyílik a lehetőség a kényszerengedély kérelmezésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál.
Kényszerengedély kérelmezhető a szabadalmak függősége miatt is. Ez esetben kérelemre akkor kell kényszerengedélyt adni, ha a találmány egy másik szabadalom, az úgynevezett gátló szabadalom nélkül nem hasznosítható. A kényszerengedélyt a hasznosításhoz szükséges terjedelemben kell megadni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.[21]
A szabadalmi törvényből korábban ismert 816/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó kényszerengedélyek arra szolgálnak, hogy gyógyszeripari termékeket lehessen közegészségügyi problémákkal küzdő országokba exportálni, így ez nem volt alkalmas a pandemiás helyzet hazai kezelésére. Szükségessé vált a magyar jogalkotó részéről a helyzetre adható adekvát válasz megalkotása.
Meg kell jegyezni, hogy a kényszerengedélyek esetében is a szabadalmast megfelelő díjazás illeti meg. A díjazás mértékét a bíróság állapítja meg, figyelemmel a kényszerengedély gazdasági értékére, valamint a bíróság mérlegeli, hogy ha a szabadalmas a kényszerengedélyessel szabadalom hasznosítási licenciaszerződést kötne, akkor őt milyen díjazás illetné meg.
A TRIPS egyezményhez kapcsolódó, 2001-ben aláírt Doha Kiáltvány[22] kimondja, hogy a kényszerengedély megadásának lehetősége nem kötött szükség- vagy veszélyhelyzethez. Ezen túl az aláírók deklarálták azt a szándékot is, hogy az elmaradottabb országok számára könnyebben elérhetővé kell tenni a népbetegségeknek számító megbetegedések kezelését vagy megelőzését hivatott készítményeket.
Általánosságban elmondható, hogy a közegészségügyi kényszerengedély a magyar szabadalmi jog új jogintézménye, amelyet a vészhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 295. §-a iktatott be a szabadalmi törvénybe 2020. június 18-i hatállyal.
A közegészségügyi kényszerengedély sajátossága, hogy szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt álló (SPC) egészségügyi termékek vagy azok előállításához szükséges, szabadalmi oltalom alatt álló eljárás, berendezés vagy eszköz tekintetében kérhetők. Jellemzi továbbá, hogy kizárólag egészségügyi válsághelyzettel összefüggő szükségletek kielégítése céljából lehet szigorú törvényi feltételek fennállása esetén kérni, és export célú hasznosításra is adható. Az erre irányuló kérelem alapján az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) igazolását figyelembe véve - az SZTNH dönt ezen kényszerengedély megadásáról is.
A hatálybalépést követően a jogalanyok viszonylag hamar meg is indították az első eljárásokat. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához 2020. december 31-ig három közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelem érkezett, amelyekben ugyanarra az egészségügyi termékre, egy meghatározott gyógyszer hatóanyagára kérték a kényszerengedélyek megadását - az azt oltalmazó három szabadalom tekintetében.[23] A kérelmekre a hivatal mindhárom esetben megadta a törvényi feltételek fennállása végett a kényszerengedélyeket. Ezt aztán a szabadalmas a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közegészségügyi kényszerengedélyt megadó határozatának megváltoztatása iránt indított nem peres bírósági eljárásban támadta meg. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék, a megváltoztatási kérelmeket elutasította.[24] A kérelmező ezt követően fellebbezést nyújtott be az elsőfokú elutasító döntésekkel szemben. Az elsőfokú döntéseket a másodfokon eljáró Fővárosi ítélőtábla helybenhagyta.[25] Itt érdemes megemlíteni, hogy az alapeljárás kérelmezője a Fővárosi ítélőtábla határozatainak jogerőre emelkedését követően felülvizsgálati kérelmeket nyújtott be. Tekintettel azonban arra, hogy az említett felülvizsgálati ügyek jelenleg a Kúrián folyamatban lévő bírósági ügyek, azokról további információt nem áll módomban közölni. Érdemes kiemelni a másodfokon eljáró bíróság végzéseiből két pontot is, amely predesztinálhatja a közegészségügyi kényszerengedély kérelmek jövőbeli sorsát is. "A közjót fenyegető helyzetben, mint ami a szabadalmi kényszerengedély megadására okot adott, igazolható az eljárásnak a lehető leggyorsabb menetet biztosító ex parte keretben való lefolytatása, akár annak árán is, hogy a szabadalmas magánérdekei ezzel sérülhetnek.
A vészhelyzet elhárítása iránti törekvés során nem jön számításba annak vizsgálata, hogy egyébként a
- 628/629 -
szabadalmas piaci alapokon biztosítani tudná és kívánja-e a felmerült belföldi szükségleteket. A kényszerengedély megadásának tehát nem előfeltétele az, hogy a szabadalmas képes-e a belföldi szükségleteket saját maga megfelelően kielégíteni, ezért sem a Hivatalnak, sem az ügyben eljáró bíróságoknak nem kell vizsgálniuk, hogy a szabadalmas milyen gyártási kapacitással rendelkezik."
Mindezekből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a közegészségügyi kényszerengedély olyan korlátja a szabadalmi oltalomnak, amely egészségügyi válsághelyzet esetén jelentős mértékben korlátozza a szabadalmi oltalom terjedelmét - nyilvánvalóan a közérdekre történő igazolható hivatkozással. Ahogyan pedig a koronavírus járvány alatt igazolhatóan láttuk, a közegészségügyi kényszerengedély megfelelő válaszokat adott a felmerülő egészségügyi válsághelyzetre.[26]
A Bolar kivétel történeti előzményei 1813-ra vezethetők vissza, amikor a Whittemore v. Cutter-ügyben a massachusettsi körzeti bíróság kimondta, hogy "a törvényhozás szándéka nem lehet az, hogy megbüntessen valakit, aki kísérletek céljából foglalkozik szabadalmaztatott találmánnyal".[27] A Bolar-ügy nevet 1984-ben kapta a kérdéskör a Roche Prods, v. Bolar Pharm. generikus gyógyszerfejlesztéshez szükséges kísérletek kapcsán.[28] A témakör részletesebb vizsgálata rámutat, hogy a Bolar kivétel tágabban történő értelmezése veszélyeket is rejt magában. Fontos, hogy lássuk azt is, hogy a generikus gyógyszergyártók érdeke a minél hamarabb történő piacra jutás, ezt érdemben rövidíteni pedig csak akkor tudják, hogy ha a korábbi originator oltalmának lejárta előtt is el tudják végezni a szükséges kísérleteket és egyéb cselekményeket. Nyilvánvalóan a gyorsabban történő piacra jutáshoz is komoly társadalmi érdek fűződik, a kérdés csak az, hogy ez mennyiben korrelál a szabadalmas számára biztosított kizárólagossággal, vagy mennyiben gyengíti a korábbi oltalom terjedelmét.[29] Magyarországon is felmerült az igény a Bolar kivétel magasabb szintű beépítésére a hazai joganyagba, de az iparjogvédelmi szakterületen igen megosztott fogadtatása volt a Szt. módosítási tervének a Bolar kivétel tükrében.[30]
A Szt. 19. § (6) bekezdése részletezi, hogy milyen korlátai vannak a szabadalmi jognak, vagyis a kizárólagos hasznosítási jog mire nem terjed ki. A szakasz harmadik fordulata emelte be a törvénybe a Bolar kivétel kiterjesztett megközelítését. A törvény indokolása szerint: "az Szt. 19. § (6) bekezdés b) pontjának módosítása teljesen technológia-semleges megfogalmazást alkalmaz a kísérleti célú cselekmények vonatkozásában, egyúttal egy új, c) pontba helyezi át a Bolar kivételt. A Javaslat - az uniós jog keretei között - egyértelműsíti, hogy a Bolar kivétel szerinti gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének megszerzéséhez köthető kísérleti célú felhasználás nemcsak belföldi, hanem más EGT tagállamban, illetve harmadik országokban történő törzskönyvezés esetén is alkalmazható."[31]
Általánosságban elmondható, hogy a 2021-ben hatályba lépő Szt. módosítás számos társadalmi előnnyel járhat, de ugyanakkor az is elmondható, hogy gyengíti a szabadalmi oltalom terjedelmét.
2021. május 5-én Genfben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános tanácsa kétnapos ülésének első napján az Amerikai Egyesült Államok képviselője bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja a COVID-19 vakcinák szabadalmi oltalmáról való lemondást: az intézkedés célja az ellátás növelése annak érdekében, hogy az emberek világszerte mindenhol megkaphassák a védőoltásokat.[32] Történelmi
- 629/630 -
pillanat ez, utilitarista módon feltehetnénk a kérdést: mihez fűződik nagyobb társadalmi érdek: a világ vakcinával történő lefedéséhez a szabadalmi oltalom alapgondolatának jelentős sérelmével vagy az oltalomból eredő kizárólagosság fenntartásával. A kérdés megértéséhez célszerű több szempontot is vizsgálatunk tárgylemezére helyezni. A magyar jogalkotó részéről nincs adat ilyen jellegű törekvésre. Azonban az esetleges jövőbeli szakmai párbeszéd érdekében érdemes végiggondolni, vajon milyen korlátjai lehetnek még majd a szabadalmi oltalomnak, illetve van-e egy olyan minimum szint, amit a szabadalmas számára mindenképp biztosítani kell.
A törekvés hátterében India és Dél-Afrika mint fejlődő országok állnak, amelyeknek érvelése szerint a szellemi tulajdonjogok akadályozzák a világ népességének hozzáférését az új típusú koronavírus elleni védőoltáshoz és így a megbetegedettek kezelését is. Itt kell megjegyezni, hogy a WTO keretében 2015-ben született döntés[33] alapján a fejlődő országok 2033-ig felmentést kaptak a gyógyszeripari szabadalmak védelmének érvényre juttatása alól.
Nem biztos, hogy kizárólag jogszabályi szinten lehet a felmerülő kérdéseket rendezni. Lehetségesek alternatív megoldások is. "A gyógyszerfejlesztők is segíthetik a szabadalmi oltalom alatt álló készítményeik elérhetőségét javítani a szükséget szenvedő fejlődő világ számára a következő módokon: az egyes országok fizetőképességét figyelembe vevő kedvezményes árszabási politika, önkéntes licencadás, a jogérvényesítéstől való önkéntes elállás, egyes kiemelten hátrányos helyzetű országra vonatkozóan a szabadalmi jogról való teljes lemondás, és/vagy termékdonáció." - mutat rá Haszonits András.[34]
Érdemes kitérni arra is, hogy a kényszerengedélyek kiadása árletörő hatással bír. Az árengedmény mértéke 6,7-98% között mozgott. A kényszerengedélyezés hatására a nemzetközi piacokon ez az áresés átlagosan 72,18%, a helyi termelés esetében ugyanez csak 65,28% volt. Ezek alapján elmondható, hogy a nemzetközi piacokon hatékonyabban érvényesül az áresés, mint a helyben történő termelés esetében. Példaként láthatjuk Brazíliában az Efavirenz HIV/AIDS kezelésre szolgáló készítményt, amelyet kényszerengedély alapján indiai importból szereztek be, és a külföldi beszerzés sokkal kedvezőbb volt, mint a helyben megvalósuló gyártás. A helyi termelés kezdetekor 2007-ben a brazil gyártó ugyanis a termék árát a legolcsóbb generikus készítményekhez képest 2,6-szorosára állította be, és ez 2013-ra már 6,3-szorosára nőtt.[35]
A korábban idézett tanulmány rámutat arra is, hogy - eredeti célját tekintve - a kényszerengedélyek rendszere az elmaradottabb fejlődő országok javát szolgálja, mégis előfordul, hogy fejlett országok a kiemelt árazású készítményeket kívánják ezzel az eszközzel elérhetővé tenni. A COVID-19 járvány is megmutatta, hogy az egészségügyi tárgyú szabadalmakra vonatkozó kényszerengedélyek vonatkozásában aktívabban fejlett államok - úgy, mint Izrael, Németország, Kanada, Franciaország - léptek fel a szegényebb fejlődő államok helyett.
Mint láthattuk, a személyes életünkben is a COVID-19 járvány jelentősen megváltoztatta mindennapjainkat, és aktív cselekvő magatartást várt el tőlünk a helyzet megoldására minden szinten. Ilyen jellegű kihívásokkal találkoztak az államok is, amelyekre azonnali, mégis jól átgondolt válaszokat kellett adniuk. Az új kihívások új válaszokat várnak el, ahogy eddig bármikor, bízunk a tudományban és a feltalálóinkban. Ahogyan a bevezetőben említett hárompontos biztonsági öv találmány is emberéletek millióit menthette már meg, úgy az egészségügyi, gyógyszerészeti tárgyú találmányokról is elmondható ugyanez. A találmányok védelmét a szabadalom biztosítja, amely kizárólagosságot ad a feltaláló számára, így biztosítva számára a kutatásra és fejlesztésre áldozott erőforrások megtérülését és profitszerzést.
Olvashattuk és tudjuk, hogy a TRIPS egyezmény többféle lehetőséget is biztosít a részes államok számára, hogy egészségügyi veszélyhelyzetben a köz érdekében hatékonyan avatkozzanak be, különösen a szabadalmi kényszerengedély révén. A Bolar kivétel hazai implementációja is széles körben teret enged már a generikus gyógyszergyártók tevékenységének fokozására, és nem elképzelhetetlen így már a tényleges úgynevezett 0. napi piacra lépés sem.
Fontos belegondolnunk azonban abba is, hogy a találmányok letéteményese mégiscsak a feltaláló lesz, az innovációs tevékenységet pedig a kutatás-fejlesztésre fordított jelentős mennyiségű tőke és egyéb erőforrás fogja meghozni. A szabadalmi oltalom terjedelmének szűkítése és újabb korlátok felállítása - bármely más pozitív hozadék mellett - a szabadalmas érdekét sérti. Lehet egy pillanatban - akár a pandemia idején - igazolható célokat látunk magunk előtt arra, hogy például szellemi tulajdonjogok védelmét felfüggesszük, és így könnyen hozzáférhetővé váljon a találmány, de mégiscsak a gondolkodásunk origójába kell helyeznünk, hogy meddig korlátozható a szabadalmi oltalom. A szabadalom minden egyes korlátja "rés a szabadalmas pajzsán", és ha nem találjuk meg azt az egyensúlyt, amely még elfogadható kompromisszumot jelent, akkor akár a feltalálók innovációs eredményeire is negatív hatással lehetünk.
Ahogy Teller Ede fogalmaz: "A tudomány, a technológia - ezt világosan és erősen akarom mondani - nem old meg minden problémát. De tudomány és technológia nélkül semmiféle problémát nem lehet
- 630/631 -
megoldani." A szellemi alkotások védelmének egyik legfontosabb feladata, hogy támogassa a feltalálókat, akik a tudomány és a technológia fejlődésével és fejlesztésével segítik leküzdeni mindennapjaink problémáit.
[1] A Heritage of Safety Innovations, Volvo Car Corporation, 2020, www.volvocars.com/en-th/why-volvo/human-innovation/future-of-driving/safety/safety-heritage (2022. február 20-i letöltés).
[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2012/EU rendelete az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról.
[3] Az Igazságügyi Minisztérium vitaanyaga a Bolar kivétel felülvizsgálatának lehetőségeiről, Budapest, 2020. december 1. Bolar workshop vitaindító, https://csmkik.hu/hirek/a-szabadalrni-trvny-mdostsa (2022. február 26-i letöltés).
[4] Bently, Lionel-Sherman, Brad-Gangjee, Dev-Johnson, Phillip: Intellectual Property Law (5[th] ed.), Oxford University Press, Oxford, 2018, 354.
[5] Bobrovszy Jenő: Az enyém, a tied és a miénk a szellemi tulajdonban - Áttekintés a közkincs és a szellemi magántulajdon egyes összefüggéseiről az Internet tükrében, Budapest, 2008.
www.mie.org.hu/pdf/Public_domain-Mie.pdf (2022. február 22-i letöltés).
[6] Convention for the European patent for the common market (Community Patent Convention) 76/76/EEC, 46-48 cikk.
[7] Correa, Carlos M. : Intellectual Property Rigths, the WTO and the Developing Countries: The TRIPS Agreement and Policy Options, Zed Books Ltd., London-New York, 2002.
[8] Declaration on the TRIPS Agreement and Public Health, WT/MIN(01)/DEC/2.
[9] dudás Attila: A szabadalmi kényszerengedély intézménye a szerb jogban, In: A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken 2016 (szerk.: Szalma József), Dialóg Campus, Budapest, 2016, 295-310.
[10] György Ádám-Kiss Dóra: A szabadalmi oltalom korlátozásának lehetőségei a koronavírus idején, SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők, Budapest, 2020. https://sbgk.hu/hu/hirek/2020/a-szabadalmi-oltalom-korlatozasanak-lehetosegei-a-koronavirus-idejen (2022. február 10-i letöltés).
[11] Haszonits András: Nem biztos, hogy jó ötlet rövid úton véget vetni a vakcinaháborúnak, 2021. június 3. https://qubit.hu/2021/06/03/nem-biztos-hogy-jo-otlet-rovid-uton-veget-vetni-a-vakcinahaborunak (2022. február 18-i letöltés).
[12] IP/C/73, Decision on the Extension of the Transition Period under Article 66.1 of the TRIPS Agreement for Least-Developed Country Members for Certain Obligations with Respect to Pharmaceutical Products.
[13] Maxmen, Amy: In Shock Move, US Backs Waiving Patents on COVID Vaccines, Nature, 2021. www.nature.com/articles/d41586-021-01224-3 (2022. február 18-i letöltés).
[14] Popović, Dušan: Isključiva prava intelektualne svojine i slobodná konkurencija, Pravni fakultet Univerziteta u Beogradu, Beograd, 2012.
[15] Régi védjegyek és az egyre szaporodó újak. Beszélgetés Legeza Dénessel az SZTNH főosztályvezetőjével. Millásreggeli - a gazdasági Muppet Show, 2022. február 9. www.youtube.com/watch?v=7nQBPR8LhVU (2022. február 20-i letöltés).
[16] Szilágyi Gábor-Csécsy György: A generikus gyógyszergyárak fejlesztései, mint a szabadalmi jog korlátja, avagy a Bolar-kivétel kapcsán felmerülő egyes értelmezési kérdések, Gazdaság és Jog, 2021/11-12, 29-31.
[17] Szt. módosítás észrevételezésével kapcsolatos álláspontok és IM válaszlevél.
www.mie.org.hu/velemenyek.html (2021. december 10-i letöltés).
[18] Szupera Blanka: A szabadalmi jog kihívásai járványhelyzetben - A szabadalmi kényszerengedély, In: XIX. Jogász Doktoranduszok Országos Konferenciája, Jog és Állam, 34. szám (szerk.: Miskolczi-Bodnár Péter), KRE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2021 323-331.
[19] Tények és adatok 2020, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (szerk.: Botos-Penyigey Krisztina), Budapest, SZTNH, 2021.
[20] Urias, Eduardo-ramani, Shyama V.: Access to Medicines after TRIPS: Is Compulsory Licensing an Effective Mechanism to Lower Drug Prices? A Review of the Existing Evidence, Journal of International Business Policy, 2020/4, 367-384.
[21] Vass László Ádám: A szabadalmi oltalom és a know-how egyes összefüggéseiről, In: Az állam és jog alapvető értékei I. (szerk.: Smuk Péter), Széchenyi István Egyetem, Győr, 2010, 302-310.
[1] Fővárosi ítélőtábla Pkf.25538/2021/6. számú határozata
[2] Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25537/2021/6. számú határozata
[3] Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25536/2021/6. számú határozata
[4] Fővárosi Törvényszék Pk.20225/2021/18. számú határozata
[5] Fővárosi Törvényszék Pk.20224/2021/17. számú határozata
[6] Fővárosi Törvényszék Pk.20219/2021/16. számú határozata ■
JEGYZETEK
[1] Régi védjegyek és az egyre szaporodó újak. Beszélgetés Legeza Dénessel az SZTNH főosztályvezetőjével. Millásreggeli - a gazdasági Muppet Show, 2022. február 9. www.youtube.com/watch?v=7nQBPR8LhVU (2022. február 20-i letöltés).
[2] Az 1995. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Szt.) 19. § (2) bekezdése.
[3] DE1 101987B számú találmány.
[4] A Heritage of Safety Innovations, Volvo Car Corporation, 2020, www.volvocars.com/en-th/why-volvo/human-innovation/future-of-driving/safety/safety-heritage (2022. február 20-i letöltés).
[7] Szt. 31. §.
[8] Szt. 32. § (1)-(3) bekezdés.
[9] Szt. 33/A. § (1)-(3) bekezdés.
[10] Szt. 33/B. § (1)-(11) bekezdés.
[11] Az Igazságügyi Minisztérium vitaanyaga a Bolar kivétel felülvizsgálatának lehetőségeiről, Budapest, 2020. december 1. Bolar workshop vitaindító, https://csmkik.hu/hirek/a-szabadalmi-trvny-mdostsa (2022. február 26-i letöltés).
[12] Vass László Ádám: A szabadalmi oltalom és a know-how egyes összefüggéseiről, In: Az állam és jog alapvető értékei I. (szerk.: Smuk Péter), Széchenyi István Egyetem, Győr, 2010, 302-303.
[13] Dudás Attila: A szabadalmi kényszerengedély intézménye a szerb jogban, In: A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken 2016 (szerk.: Szalma József), Dialóg Campus, Budapest, 2016, 297-301.
[14] Popović, Dusan: Isključiva prava intelektualne svojine i slobodna konkurencija, Pravni fakultet Univerziteta u Beogradu, Beograd, 2012, 99.
[15] Lásd: PE 5-A2 szakasz.
[16] Correa, Carlos M.: Intellectual Property Rigths, the WTO and the Developing Countries: The TRIPS Agreement and Policy Options, Zed Books Ltd., London-New York, 2002.
[17] Bently, Lionel-Sherman, Brad-Gangjee, Dev-Johnson, Phillip: Intellectual Property Law (5[th] ed.), Oxford University Press, Oxford, 2018, 354.
[18] Lásd Convention for the European Patent for the Common Market (Community Patent Convention) 76/76/EEC, 46-48 cikk.
[19] Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2012/EU rendelete az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról.
[20] Bobrovszy Jenő: Az enyém, a tied és a miénk a szellemi tulajdonban - Áttekintés a közkincs és a szellemi magántulajdon egyes összefüggéseiről az Internet tükrében, Budapest, 2008, 19.
www.mie.org.hu/pdf/Public_domain-Mie.pdf (2022. február 22-i letöltés).
[21] György Ádám-Kiss Dóra: A szabadalmi oltalom korlátozásának lehetőségei a koronavírus idején, SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők, Budapest, 2020. https://sbgk.hu/hu/hirek/2020/a-szabadalmi-oltalom-korlatozasanak-lehetosegei-a-koronavirus-idejen (2022. február 10-i letöltés).
[22] Declaration on the TRIPS Agreement and Public Health, WT/MIN(01)/DEC/2.
[23] Tények és adatok 2020, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (szerk. : Botos-Penyigey Krisztina), SZTNH, Budapest, 2021, 25.
www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/_report2020mszh_hun_web.pdf (2022. február 10-i letöltés).
[24] A Fővárosi Törvényszék Pk.20225/2021/18. számú határozata, a Fővárosi Törvényszék Pk.20224/2021/17. számú határozata, a Fővárosi Törvényszék Pk.20219/2021/16. számú határozata.
[25] A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25538/2021/6. számú határozata, a Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25537/2021/6. számú határozata, a Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25536/2021/6. számú határozata.
[26] Szupera Blanka: A szabadalmi jog kihívásai járványhelyzetben - A szabadalmi kényszerengedély, In: XIX. Jogász Doktoranduszok Országos Konferenciája, Jog és Állam, 34. szám (szerk.: Miskolczi-Bodnár Péter), KRE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2021, 330.
[27] Whittemore v. Cutter, 29 F. Cas. 1120, 1121 (CCD. Mass. 1813).
[28] Roche Prods, v. Bolar Pharm. Co., 733 F.2d 858, 863 (Fed.Cir. 1984).
[29] Szilágyil Gábor-Csécsy György: A generikus gyógyszergyárak fejlesztései mint a szabadalmi jog korlátja, avagy a Bolar-kivétel kapcsán felmerülő egyes értelmezési kérdések, Gazdaság és Jog, 2021/11-12, 29-31.
[30] Lásd Szt. módosítás észrevételezésével kapcsolatos álláspontok és IM válaszlevél: Faludi Gábor előkészítő anyag 2021. 01. 13.
www.mie.org.hu/velemenyek/Faludi_Gabor_elokeszito_anyag.pdf (2021. december 10-i letöltés); László Áron észrevételei a Bolár-kivételhez 2021. 01. 11.
www.mie.org.hu/velemenyek/Laszlo_Aron_eszrevetelek_Bolarhoz_2021_01_11.pdf (2021. december 10-i letöltés); Ravadits Imre_MIE_álláspont 2021. 01. 11.
www.mie.org.hu/velemenyek/Ravadits_Imre_MIE_allaspont_2021_01_11_fin.pdf (2021, december 10-i letöltés); SBGK-vélemény 2021. 01. 11.
www.mie.org.hu/velemenyek/SBGK_velemeny.pdf (2021. december 10-i letöltés); Tálas József észrevételek az Szt. tervezett módosításaihoz 2021. 01. 09.
www.mie.org.hu/velemenyek/Talas_Jozsef_eszrevetelek_az_Szt_tervezett_modositasaihoz.pdf (2021. december 10-i letöltés); Szakács Eszter észrevételek az Szt. tervezett módosításaihoz 2021. 01. 08. www.mie.org.hu/velemenyek/Szakacs_Eszter_eszrevetelek_az_Szt_tervezett_modositasaihoz.pdf (2021. december 10-i letöltés); Sorosi Gyula Richter észrevételek 2021. 01. 08.
www.mie.org.hu/velemenyek/Sorosi_Gyula_Richter_eszrevetelek_2021_01_08.pdf (2021. december 10-i letöltés).
[31] Végső előterjesztői indokolás az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvényhez - Indokolások Tára 2021/137.
[32] Maxmen, Amy: In Shock Move, US Backs Waiving Patents on COVID Vaccines, Nature, 2021.
www.nature.com/articles/d41586-021-01224-3 (2022. február 18-i letöltés).
[33] IP/C/73, Decision on the Extension of the Transition Period under Article 66.1 of the TRIPS Agreement for Least-Developed Country Members for Certain Obligations with Respect to Pharmaceutical Products.
[34] Haszonits András: Nem biztos, hogy jó ötlet rövid úton véget vetni a vakcinaháborúnak, 2021. június 3. https://qubit.hu/2021/06/03/nem-biztos-hogy-jo-otlet-rovid-uton-veget-vetni-a-vakcinahaborunak (2022. február 18-i letöltés).
[35] Urias, Eduardo-Ramani, Shyama V.: Access to Medicines after TRIPS: Is Compulsory Licensing an Effective Mechanism to Lower Drug Prices? A Review of the Existing Evidence, Journal of International Business Policy, 2020/4, 367-384.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző MSc, LL.M.; főtanácsadó, Kúria; PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; tanársegéd, Budapesti Gazdasági Egyetem. Az írás a szerző álláspontját tartalmazza és nem értelmezhető az őt foglalkoztató intézmény állásfoglalásaként.
Visszaugrás
