Az Alkotmánybíróság (AB) részben elutasította, részben visszautasította az ombudsmannak a negyedik alaptörvény-módosítás (Atmód4.) egyes rendelkezései alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványát.
Az alapvető jogok biztosa indítványa első részét arra alapozta, hogy az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának az Atmód4.-javaslathoz fűzött érdemi módosító javaslatait - amelyeket a részletes vita lezárását követően nyújtott be - a plenáris ülés nem vitat(hat)ta meg. Ugyan maga is elismerte, hogy az eljárás formálisan megfelelt a házszabályi előírásoknak, azonban álláspontja szerint összeegyeztethetetlen a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányos, jogállami követelményeivel, és emiatt az ilyen módon elfogadott rendelkezések közjogi érvénytelenségének megállapítását és megsemmisítését kérte. Indítványa második felében utalt arra, hogy az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján az Alaptörvény vonatkozásában tartalmi alkotmányossági vizsgálatnak nincs helye, azonban tágabb értelmezésben az is közjogi érvénytelenséget okoz, ha valamely Alaptörvény-módosítás következtében belső ellenmondás keletkezik az Alaptörvényben. Az indítványozó értelmezése alapján az Alaptörvény egységét megbontó, koherenciazavart keletkeztető módosítások nem épülhetnek be az Alaptörvénybe. Nyilvánvalónak tartotta az Alaptörvény egységének sérelmét azokban az esetekben, amikor az Atmód4. ellentétes az AB-nak az Alaptörvény más rendelkezése alapján meghozott döntésével ("felülalkotmányozás"), ezért az Atmód4. ilyen típusú rendelkezései vonatkozásában kérte a közjogi érvénytelenség megállapítását és azok megsemmisítését.
Az AB szerint az indítvány nem volt megalapozott. A testület tényként állapította meg, hogy az Atmód4. elfogadására szolgáló eljárás megfelelt a házszabályi előírásoknak, továbbá, hogy a képviselők kifejthették volna véleményüket, mert nem volt akadálya annak, hogy a részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezzék, vagy a módosításokhoz a zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsanak be. Az AB szerint záróvitára azért nem került sor, mert ilyen irányú képviselői igény nem volt. A testület megállapította, hogy Atmód4. kérdéses rendelkezéseinek elfogadása az Alaptörvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem sértette, ezért az indítványt e tekintetben elutasította.
Az indítvány másik részével összefüggésben az AB úgy érvelt, hogy abban az esetben, ha a közjogi érvénytelenséget állító indítvány formai szempontból támadja az Alaptörvény módosítását, akkor a testületnek van hatásköre annak elbírálására, amennyiben azonban a kérelem a módosítás tartalmi szempontú vizsgálatára irányul, akkor - az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján - a hatáskör hiányát kell megállapítani. Az Alkotmánybíróság szerint az ombudsmani indítvány valójában azt célozta, hogy a testület a módosításokat tartalmilag vesse össze az Alaptörvény más rendelkezéseivel, és az ezekből levezetett, korábbi AB határozatokban kifejtett érvekkel és követelményekkel, ezért az indítványt hatásköre hiányában e vonatkozásban visszautasította.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
