A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84-86. §-ai rendezik a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos kérdéseket. E szabályok 2013. január 1-jén lépnek hatályba. Ezzel együtt már most több kérdés is felmerül ezekkel az előírásokkal kapcsolatban.
Ezek közül a Jegyző és Közigazgatás 2012/2. számában dr. Slánicz Katalin a "Körjegyzőség kontra közös önkormányzati hivatal" című, igen gondolatgazdag írásában többet is megfogalmazott, rávilágítva, hogy a szabályozás számos, a gyakorlatban majd felmerülő kérdést megválaszolatlanul hagy, ami a későbbiekben számos konfliktus forrása lehet. Én e kérdések köréhez szeretnék néhány új felvetést csatolni.
A Mötv. alapvetően ösztönzi ezt a sajátos "társulási formát", amikor kötelezően előírja a közös önkormányzati hivatal létrehozását azoknak a járáson belüli községi önkormányzatoknak, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A Mötv. szerint a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről alapvetően megállapodás alapján döntenek az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei [az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg, a Mötv. 146. § (2) bekezdés szerint viszont az erre vonatkozó szabályok hatályba lépését - azaz 2013. január 1-jét - követő 60 napon belüli időpontot írja elő]. A megállapodási törekvések sikertelensége esetére a Mötv. a kormánymegbízott általi kijelöléssel oldja meg a helyzetet, ami ellen az érintett képviselő-testület törvényszékhez fordulhat.
A megállapodási "elv" tekintetében a Mötv. 85. § (7) bekezdés egyfajta megszorítást tartalmaz. A Mötv. 85. § (7) bekezdése szerint "[a] városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapo-
- 16/17 -
dás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi".
A Mötv. 3. § (2) bekezdése szerint - ami szintén 2013. január 1-jén lép hatályba - "[t]elepülési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek".
A két szabály összevetése néhány érdekes problémát is felszínre hozhat. Ilyen például, hogy a "város" kitétel alatt valamennyi várost érteni kell, vagy a 3. § (2) bekezdés megkülönböztetését figyelembe véve a 85. § (7) bekezdés alá nem értendők a megyei jogú városok és a járásszékhely városok. További dilemmát okozhat a 3. § (3) bekezdés bevonása a vizsgálatba, ami szerint "[a] fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat".
Igencsak érdekes helyzetet eredményezhet, ha valamely kistelepülés megkeresi az egyik megyei jogú várost, vagy magát a fővárost, hogy közös hivatalt hozzanak létre. Figyelemmel a megyei jogú városok, valamint a főváros helyzetének, szerepének, feladat- és hatásköreinek stb. a kistelepülésekétől való jelentős különbségeire, véleményem szerint nem túlzás azt állítani, hogy a törvényhozó szándéka vélhetően nem terjedt ki arra, hogy a "városi" önkormányzat fogalmába e tekintetben ezeket is bele kellene érteni. A járásszékhely város esetén viszont ilyen bizonyossággal ezt már nem állítanám. A lényeg, hogy szerencsésebb lett volna a Mötv.-ben rendezni azt (ami 2013. január 1-jéig még orvosolható a rendelkezés más szöveggel történő hatályba léptetésével), hogy megyei jogú város, illetve főváros, valamint a járásszékhely város is köteles-e megállapodást kötni ilyen megkeresés esetén. Az előző két kategória tekintetében jómagam ezt nem tenném lehetővé, a jelentős különbségek miatt ugyanis számos működési, együttműködési probléma jelenne meg a rendszerben.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
