Pér Község Önkormányzata és Nagyszentjános Község Önkormányzata körjegyzőség alakításáról határozott.
Az alapítás időpontja: 2012. április 1. napja
Pér község lakosainak száma mintegy 2400 fő, míg Nagyszentjános községben élők közel 1900 főt tesznek ki.
A körjegyzőség létrehozásának szakszerű előkészítése érdekében, mélyen bele kellett ásni magam a vonatkozó, 2012. december 31-ig még hatályos, azonban 2013. január 1-jétől már hatálytalan jogszabályi rendelkezésekbe. A kistelepüléseken, - legalábbis, ahol a lakosságszám a kétezer főt nem éri el - aktuális kérdésről lévén szó, az általános észrevételeimen túl, szeretném mindnyájatok figyelmét felhívni a jogalkotó által nyitva hagyott néhány kardinális kérdésre.
A helyi önkormányzatokról szóló - 2012. december 31. napjáig hatályos - 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 39-40. §-a hivatott lefektetni a körjegyzőség alakítására és fenntartására vonatkozó rendelkezéseket. A jogalkotó három feltétel együttes teljesüléséhez köti a körjegyzőség létrehozását; kétezer főnél kevesebb lakosú, ugyanazon megyén belüli olyan települések alkothatják, amelyek közigazgatási területét legfeljebb kettő település közigazgatási területe választja el. Kivételt tesz a jogalkotó akkor, amikor lehetőséget biztosít, hogy a kétezernél több lakosú település is részt vegyen társulásában, de kizárólag székhelytelepülésként.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) rendelkezései között említést sem tesz a körjegyzőségekről. Helyette a 85. § (1) bekezdésében közös önkormányzati hivatal elnevezés alatt szabályozza a települések együttműködésének körjegyzőségre emlékeztető formáját. Rendelkezése szerint, azok az ugyanazon járáshoz tartozó községek alakíthatnak közös önkormányzati hivatalt, "amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz."
Kiolvasható a törvényből, hogy a ma még hatályos rendelkezés, miszerint körjegyzőségben kétezer fő feletti település kizárólag székhelyként vehet részt, 2013. január 1-jétől már nem él. Az új Ötv. biztosítja a lehetőséget, akár több kétezer fő feletti település általi közös önkormányzati hivatal életre hívására is.
A törvényhozó a "körjegyzőséget" lecseréli a "közös önkormányzati hivatalra", míg a "megyét" a "járás"; a "legfeljebb két település közigazgatási területet" a "legfeljebb egy település közigazgatási területe" feltételrendszere váltja fel. Felvetődik a kérdés, a közös hivatalok felállásával, mi lesz a sorsa a körjegyzőségeknek? A közös önkormányzati hivatalok jogutódjai lesznek-e a 2012. december 31. napján még működő körjegyzőségeknek? A kérdésekre válasz nem olvasható ki a jogszabály soraiból.
Amennyiben feltételezzük, hogy a jelenleg működő körjegyzőségek a közös önkormányzati hivatalok jogutódjaiként kerülnek szabályozásra, abban az esetben is szükségszerű a korábbi együttműködést - a közös önkormányzati hivatal létrehozására vonatkozó megállapodásban - új alapokra helyezni. Az új Ötv. a polgármesteri hivatalok és a közös önkormányzati hivatalok felállítására a vonatkozó rendelkezések hatályba lépését (2013. január 1.) követő hatvan napot biztosítja.
A jogalkotó az Ötv.-ben, illetve az új Ötv.-ben is a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei között nevesített társulási szabadságot - a 2013. január 1. napjával hatályos új Ötv. rendelkezéseivel - társulási kényszerre cseréli a kétezer fő lakosságot el nem érő települések esetében.
Tovább megy azonban a törvényhozó és a kétezer fő lakosságszámot meghaladó települések társulási szabadságán is csorbát ejt az új Ötv. 85. § (7) bekezdésének beiktatásával. Társulási kényszert ír itt elő a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzatok számára is akkor, amikor akként rendelkezik, hogy a képviselő-testület "nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi." Ha bekopogtat nálam a szomszédos település eszerint, nem tagadhatom meg a megállapodás megkötését? Von-e maga után jogkövetkezményt, ha kinyitom ugyan az ajtót, beengedem a szomszédot, de az általam támasztott feltételek az ő számára nem elfogadhatók? Megtehetem?
Önkéntes jogkövetés elmaradása esetén, a törvény a kormányhivatal vezetőjét jelöli meg jogosulttá és egyben kötelezetté arra, hogy kijelölje a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket. A kijelölés alapesetben két módon valósulhat meg, egyrészt a "kimaradt" települések polgármesteri hivatalainak közös önkormányzati hivatallá gyúrásával, másrészt a "kimaradt" települések már felállított közös hivatalhoz hozzárendelésével. A kijelölésről szóló döntés egyéb tartalmi elemeiről nem szól a jogalkotó. Vajon ez jelenti-e azt, hogy a döntés nem tartalmazhat előírást a tekintetben, hogy a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megálla-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
