Civil szervezetet illetően a tagsági viszony helyreállítására irányuló kereset teljesítésére a bíróságnak nincs lehetősége, ha az azzal kapcsolatos határozatot határidőben nem támadták meg, illetve az ügyészség nem nyújtott be keresetet a törvényességi ellenőrzés keretében. Ez következik a civil szervezetek autonómiájának alapelvéből.
Az I. r. alperesi egyesület tevékenységi körébe tartozik a klub tagjainak képviselete, érdekeinek szervezett, szakszerű védelme, továbbá az elhunyt olimpiai bajnokok emlékének megőrzése, felidézése, végső nyughelyükről való gondoskodás. Feladata továbbá a szervezett és spontán összejövetelek tartása, klubélet kialakítása, nemzetközi kapcsolatok kiépítése és ápolása. Ezek a tevékenységek végső soron az olimpiai eszme népszerűsítését, terjesztését és elismertetését szolgálják. Az I. r. alperesi egyesület a II. r. alperesi köztestületbe tagjai sorából küldötteket választ és delegál.
A II. r. alperes a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Sporttörvény) alapján önkormányzati elven szervezett és működő köztestület, amely az olimpiai eszme ápolására, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapszabályában és szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok számára meghatározott célok és feladatok megvalósítására hivatott.
A felperes az I. r. alperesi egyesület tagja volt.
Az I. r. alperesi egyesület alapszabálya szerint közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik a II. r. alperesi köztestületbe a küldöttek választása és delegálása.
2012. május 30-án az I. r. alperesi egyesület elnökségi határozata alapján az I. r. alperes értesítette a II. r. alperest, hogy élve a visszahívás jogával a II. r. alperesi köztestület közgyűléséből a felperes visszahívásra került, így rendes tagsága megszűnt. Helyette delegálási jogával élve más személyt jelölt a II. r. alperesi köztestület közgyűlésébe. A felperesnek az I. r. alperes az elnökségi határozatát nem küldte meg, őt az I. r. alperesi egyesület elnöke telefonon értesítette a döntésről.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze a II. r. alperesi köztestületet, hogy közgyűlésében tagsági viszonyát 2012. május 30. napjával visszamenőlegesen az I. r. alperesi egyesület delegáltjaként a nyilvántartásában állítsa vissza, és kötelezze az I. r. alperesi egyesületet ennek tűrésére. A felperes előadta, azért kéri tagsági jogviszonya rendezését, mert az I. r. alperesi egyesület 2012. május 30. napján kelt, őt a II. r. alperesi köztestület közgyűléséből visszahívó elnökségi határozata érvénytelen, tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben kizárólag az I. r. alperesi egyesület közgyűlése hozhatott volna határozatot. Erre való tekintettel a II. r. alperesi köztestület közgyűléséből jogszerűen nem hívták vissza, ezért álláspontja szerint ott a tagsági jogviszonya a mai napig fennáll.
Az I. r. alperes érdemi ellenkérelmében a per megszüntetését, továbbá a kereset elutasítását kérte, előbbit arra hivatkozással, hogy a felperesnek a határozat megsemmisítésére irányuló kereseti kérelme a 30 napos jogvesztő határidő letelte miatt elkésett; utóbbit pedig arra hivatkozással, hogy az I. r. alperes 2015. április 29. napján közgyűlést tartott, amelyen felperes is részt vett. Miután észlelték, hogy az I. r. alperes által a II. r. alperes köztestület közgyűlésébe delegáltak személyéről ténylegesen csak elnökségi határozat született, külön szavazást tartottak arról, hogy a közgyűlés megerősíti-e a 2012. május 30. napján megválasztott delegáltak személyéről szóló döntést, és ezt a közgyűlés elfogadta. Álláspontja szerint erre figyelemmel érvényes közgyűlési határozat van a felperes visszahívásáról. Megjegyezte azt is, hogy annak idején a felperes személyét delegáló döntést sem az I. r. alperesi egyesület közgyűlése hozta meg.
A II. r. alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az vele szemben idő előtti, hiszen azt meg kellene előznie az I. r. alperesi határozat hatályon kívül helyezésére irányuló eljárásnak. A II. r. alperesnek pedig a közgyűlésébe való delegálásra és onnan a visszahívásra ráhatása nincs, kizárólag tudomásul veheti az I. r. alperes erre irányuló döntését. Ha pedig a felperes azt állítja, hogy a visszahívása érvénytelen, mivel nem született arról az I. r. alperesi egyesület közgyűlése általi határozat, akkor ugyanígy érvénytelen a delegálása is, hiszen ott sem volt erről határozat, a saját előadása szerint sem.
A II. r. alperes ezért viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a felperesnek a II. r. alperesi köztestületbe történt delegálása érvénytelen volt, mivel arról nem az I. r. alperesi egyesület közgyűlése döntött. Előadta, nem lehet visszaállítani a felperes rendes tagsági jogviszonyát, ha nem is volt rendes tag, mert nem jogszerűen delegálták.
A felperes a II. r. alperesi viszontkereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy maga a II. r. alperes hivatkozott arra, hogy tudomásul veszi az I. r. alperes határozatát a delegálás vonatkozásában, továbbá kifogásolta, hogy a megállapításra irányuló viszontkereset tekintetében a jogi érdek körében nem tett nyilatkozatot a II. r. alperes.
Az elsőfokú bíróság a keresetet és a II. r. alperes viszontkeresetét, valamint az I. r. alperes per megszüntetésére irányuló kérelmét egyaránt elutasította.
Ahogy az elsőfokú bíróság az ítéletében rögzítette, az I. r. alperes a per megszüntetésének alapjául előadta, hogy az I. r. alperes elnöke felhívta a felperest, és érte-
- 31/32 -
sítette a döntésről, így a felperesnek a határozat megsemmisítésére irányuló kereseti kérelme a 30 napos jogvesztő határidő letelte miatt elkésett. Ezen okfejtés azonban legfeljebb akkor foghatott volna helyt, amennyiben a kereset a határozat megsemmisítésére irányult volna, ilyen kereset azonban nem került előterjesztésre, ezért a törvényben foglalt határidő vizsgálata fel sem merült.
A törvényszék a kereset érdemében megállapította, hogy a felperes keresete alapjául érvényesíteni kívánt jogot nem jelölt meg. E kereseti kérelem - legalábbis alappal történő - előterjesztésére vonatkozóan jogszabály nem is teremtett jogot számára.
A civil szervezetek működése felett az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.) 11. § (1) bekezdése szerint az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést, ekként, ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem volna biztosítható, legfeljebb az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva fordulhatna keresettel a bírósághoz a 11. § (3) bekezdésének b) pontja alapján.
A törvényszék rögzítette, hogy az egyesülési jog tartalmát tekintve olyan jog, amely alapján a természetes személyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog az alapja tehát a társadalom különböző érdekek és értékek alapján való önszerveződésének, az önkéntes alapon létrejövő, szervezett társadalmi közösségek működésének. E civil szervezetek működése pedig magánautonómián alapszik. Éppen ezért a bíróság csak kivételesen, törvényben meghatározott esetben és módon avatkozhat be e szervezetek működésébe.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
