A feltörekvő technológiák segítségével létrejövő új és innovatív termékek, szolgáltatások és üzleti modellek a digitalizáció folyamatának egy fontos aspektusát képezik, az üzleti élet megszokott menetét megzavarva pedig a szereplőket adaptációra kényszerítik. Az internet, intelligens algoritmusok és online értékelések például azonnali hozzáférést biztosítanak nagy mennyiségű információhoz, ezáltal új lehetőségeket kínálva a fogyasztók bevonzására, partnerségi kapcsolatok építésére és innovációra akár a gazdaság több vertikumában is. Kiemelendők a platform alapon szervezett cégek, melyek interaktív és decentralizált jellegüknél fogva a zárt, hierarchikus szervezeti modelleken alapuló tradicionális vállalatirányítási konstrukciókkal nehezen összeegyeztethetők. Egy ilyen intenzív paradigmaváltás közepette szükségesnek mutatkozik annak vizsgálata, hogy a jogalkotásnak milyen szempontok mentén érdemes a jelenséget megközelítenie ahhoz, hogy olyan szabályozási megoldások szülessenek, amelyek nem szabnak gátat az innovációnak és lehetővé teszik a feltörekvő technológiák segítségével létrejövő új üzleti megoldásokban rejlő teljes potenciál felszínre hozását.
A globális gazdaság elmúlt két évtizedének egyik leginkább szembetűnő jelensége kétségkívül a magukat platformként meghatározó és szervező cégek megjelenése és felemelkedése.[1] Platformcégek alatt olyan vállalkozásokat értünk, amelyek digitális technológiák alkalmazásával hoznak létre értéket a felhasználók vagy felhasználói csoportok közti különböző típusú és célú kapcsolatteremtés, összeköttetés, egyszóval interakció megteremtésével, ami az online térben működik és elsősorban az adott cég technológiájának és szoftver alapon vezérelt infrastruktúrájának, tehát platformjának (virtuális terének) igénybevételével bonyolódik. Egyfajta online közvetítőként is értelmezhetőek. Amazon, eBay, Uber, Facebook, Google, LinkedIn, Airbnb, csak hogy a legismertebbek közül említsünk párat.
Az interakció célja és típusa az adott platform fókuszpontjától függően változhat. Lobel csoportosítását is figyelembe véve látható, hogy egyes platformok például az áruk eladói és vevői közti interakció létrehozására összpontosítanak (Amazon, eBay); továbbiak az egyes szolgáltatásokat kínáló és az azokat igénybe venni kívánó felek közti összeköttetés, kapcsolatteremtés megteremtésében működnek közre (Uber, Airbnb); míg megint mások az ismerősök, barátok, esetleg üzleti partnerek közti információcseréhez, kapcsolattartáshoz biztosítanak felületet (Facebook, LinkedIn).[2] A platformok fókuszpontjainak kategóriái között természetesen átfedések is felfedezhetők, hisz köztük több olyan is létezik, amelyik az 1. ábrán felsorolt fókuszpontok szempontjából multifunkciós, tehát abból többet is képes lefedni.
Az 1. ábra illusztrálja a platformcégek sokszínűségét, azonban általánosságban elmondható ezekről, hogy a tartalmat, értéket, szolgáltatást, árut stb. 'alkotó', illetve az azt 'használó' felek közötti interakció létrehozására, elősegítésére, kvázi menedzselésére fókuszálnak, és e tevékenységeikkel összefüggésben a profitot elsősorban jutalékból vagy reklámtevékenységből realizálják. Az ábrán látható felsorolás természetesen nem kimerítő jellegű, pusztán a jelenség diverzitását hivatott áttekintőleg szemléltetni:
- 122/123 -
1. ábra[3]
| Platform fókuszpontja | Példák | Felhasználói csoport 1. (alkotók) | Felhasználói csoport 2. (használók) |
| Kereskedelem | eBay, Amazon, Alibaba | áru eladója | áru vevője |
| Szolgáltatásnyújtás | Airbnb, Uber | szolgáltatást nyújtó | szolgáltatást igénybe vevő |
| Tartalom | YouTube, Netflix, Spotify | tartalom létrehozója | tartalom fogyasztója |
| Szoftver | Apple - iOS, Google - Android | fejlesztők, programozók | okostelefon használók |
| Társas érintkezés, networking | Facebook, LinkedIn | ismerősök | ismerősök |
| Befektetés | Robinhood, Acorns | befektetők | vállalkozások |
| Okosszerződés | Ethereum, Ripple, Cardano | szerződő fél 1. | szerződő fél 2. |
Érdemes továbbá megvizsgálni az Európai Unió Bizottságának a témában kiadott 2016-os közleményét, melyben a platformcégeket a következő tulajdonságokkal jellemzik:
- képesek új piacokat létrehozni és formálni, hagyományos piacok számára kihívást jelenteni és a részvétel vagy az üzleti tevékenység új formáit nagy mennyiségű adat gyűjtése, feldolgozása és szerkesztése révén megszervezni,
- többoldalú piacokon működnek, de a felhasználói csoportok közvetlen kölcsönhatásait különböző mértékben ellenőrzik,
- előnyükre kamatoztatják a hálózati hatásokat, amelynek révén - általános értelemben véve - a szolgáltatás értéke a felhasználók számával párhuzamosan növekszik,
- felhasználóik gyors és erőfeszítést nem igénylő eléréséhez gyakran támaszkodnak információs és kommunikációs technológiákra,
- az értékteremtésben jelentős szerepük van, különösen azáltal, hogy (többek között adatkommunikáció révén) jelentős értéket ragadnak meg, új üzleti vállalkozásokat segítenek elő és új stratégiai függőségeket hoznak létre.[4]
Ződi gondolatai mentén és Van Dijck vízióját interpretálva a platformokat olyan internetes szolgáltatásokként is értelmezhetjük, melyek úgy kapcsolnak össze embereket egymással vagy erőforrásokkal, hogy előbb minden kommunikációt adattá alakítanak, azokat algoritmikusan vezérlik, végül áruvá, pénzzé teszik, tehát monetizálják vagy egyéb módon hasznosítják. Általános (horizontális platform) vagy szűkebb (vertikális platform) területen jelentkező szükségleteket igyekeznek kielégíteni, és az általuk lefedett piacokon minél több hozzájuk csatlakozó felhasználó gyűjtésére törekszenek.[5] Ződi továbbá nem puszta technikai képződményekként, hanem az adatáramlás, az algoritmusok, az üzleti modellek és az irányítás sajátos egyvelegeként határozza meg őket.[6] A tanulmányban a jelenség elsősorban a negyedik összetevő, tehát az irányítás szemszögéből kerül vizsgálatra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
