Az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán kellett először alkalmazni a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt (a továbbiakban: új Ve.). Az alábbiakban az új Ve.-nek a választási jogorvoslati rendszerre vonatkozó változásait, valamint a jogalkalmazás során felmerült legfontosabb eljárási problémákat mutatom be.
1. Az új Ve. a jogorvoslati rendszert illetően alapvető, koncepcionális változást nem hozott. A korábban hatályos, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) szabályaival egyezően alapvetően négyfajta jogorvoslati típus áll rendelkezésre: mintegy általános jogorvoslatként a kifogás, valamint a névjegyzékkel összefüggő fellebbezés, a szavazólap adattartalmával szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem és a választási eredményt megállapító döntéssel szembeni fellebbezés. Az Alkotmánybíróság hatáskörének a bírói döntések felülvizsgálatára való kiterjesztése maga után vonta azt is, hogy a választási ügyekben hozott bírósági végzésekkel szemben - mintegy rendkívüli jogorvoslatként - immár az Alkotmánybírsághoz lehet fordulni, amelyhez az új Ve. speciális, a gyors elbírálást lehetővé tevő eljárási szabályokat kapcsolt.1
2. A névjegyzékkel összefüggő jogorvoslat eljárási szabályai annyiban változtak meg, hogy a választási iroda döntésével szemben nem kifogást,2 hanem fellebbezést lehet benyújtani, illetve arról - ha az eljáró választási iroda vezetője a fellebbezésnek nem ad helyt - a központi névjegyzék esetében járásbíróság helyett a Fővárosi Törvényszék határoz.3 A jogorvoslat elbírálására nyitva álló határidő a választás kitűzése előtt előterjesztett fellebbezés esetén az általános szabálynál érdemben hosszabb lett: a döntésre mind a választási iroda vezetőjének, mind a bíróságnak 15-15 nap áll rendelkezésére.
Ezek a változások ésszerűen magyarázhatóak a központi névjegyzék létrehozásával. Korábban eleve csak a választás kitűzését követően készült el a névjegyzék, ami nagyon rövid jogorvoslati eljárási határidőket tett szükségessé ahhoz, hogy még időben, az ajánlások lezárulta előtt orvosolni lehessen az esetleges tévedéseket. Az új Ve. szerint ugyanakkor a központi névjegyzéket folyamatosan kell vezetni, azzal összefüggő kérelmeket is folyamatosan nyújthatnak be a választópolgárok,4 viszont ha ezt a választás kitűzése előtt teszik, akkor nem feltétlenül szükséges az egy- vagy kétnapos jogorvoslati határidő előírása.
- 20/21 -
A központi névjegyzékkel összefüggő fellebbezések elbírálásának egyetlen bírósághoz telepítése önmagában aligha kifogásolható (különösen, hogy a fellebbezést akár faxon vagy e-mailben is be lehet nyújtani, így a nem budapesti lakcímmel rendelkező választóknak sem okoz nehézséget a jogorvoslati kérelem előterjesztése), azonban nehezen érthető, hogy ha minden más névjegyzékkel összefüggő fellebbezést járásbíróság bírál el, akkor a központi névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezések esetén miért magasabb, törvényszéki szintű bíróság jár el.
3. A szavazólap adattartalmával szembeni jogorvoslat a régi Ve. szabályai szerint kétfokú volt: a szavazással érintett választási bizottság döntésével szemben először magasabb szintű választási bizottsághoz lehetett egy napon belül fellebbezni, majd ennek döntésével szemben lehetett egy napon belül a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni.5 A korábbi szabályozás szerint így négy nap is eltelhetett a szavazólap adattartalmának jóváhagyásáról szóló döntés és annak jogerőre emelkedése között. Az új Ve. egyszerűsítette és egyfokúvá tette a jogorvoslatot,6 amelynek keretében a szavazólap adattartalmáról szóló döntéssel szemben egy napon belül közvetlenül bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, amelyet a bíróság egy napon belül bírál el. Ez a szabályozási megoldás lehetővé teszi, hogy két napon belül jogerőssé váljon a szavazólap adattartalma.
A gyorsítást vélhetően azért látta indokoltnak a jogalkotó, mert a korábbi, többfokú jogorvoslati rendszer mellett a ferencvárosi időközi országgyűlési választásokon 2009-ben előfordult, hogy az első fordulóban a külképviseleti szavazás lebonyolítására már a szavazólap adattartalmát megállapító választási bizottsági döntés jogerőre emelkedése előtt sor került. A speciális jogorvoslati szabályozásra ugyanakkor a jelen választási rendszerben nem lett volna kényszerítő szükség, mivel immár azonos időben zajlik a külképviseleti és a hazai voksolás, vagyis az általános, kétfokú jogorvoslati szabályok mellett sem állhatna elő a ferencvárosihoz hasonló helyzet.
4. A választás eredményét megállapító döntéssel szembeni jogorvoslat szabályozása nem változott az új Ve.-ben.7 Az eredménnyel szembeni jogorvoslat változatlanul, lényegében csak a szavazatok érvényességének vitatására, illetve a szavazatok összeadásának támadására ad lehetőséget. A szavazás lebonyolításával összefüggő egyéb jogsértésekkel szemben ez a jogorvoslat azért sem vehető igénybe,8 mert a választás eredményéről szóló döntést eleve csak azt követően lehet meghozni, amikor az akár belföldön, akár külképviseleten, a lakóhelyüktől távol szavazók voksa megérkezik, eddigre viszont a kifogás előterjesztésére nyitva álló, a jogsértéstől számított háromnapos határidő már eltelik.
Amennyiben tehát a szavazás lebonyolításával kapcsolatban kezdeményez jogorvoslatot valaki, ezt a szavazatszámláló bizottság jogsértése miatti kifogásként kell előterjesztenie. E kifogás elintézése a kétfokú jogorvoslati rendszerben persze akár oly mértékben el is húzódhat, hogy a választás eredményét megállapító döntés jogerőre emelkedik. A Ve. azonban kifejezetten rögzíti,9 hogy a kifogás eredményeként a szavazás megismételtetésére mind a választási bizottságnak, mind a bíróságnak van lehetősége, ennek bírói gyakorlata10 szerint pedig a megismételtetésre az eredmény jogerőre emelkedésétől függetlenül van mód.
5. A bírósági felülvizsgálat fórumrendszerét az új Ve. - részben közvetlenül, részben pedig közvetetten - érdemben változtatta meg.
A választási bizottságok másodfokú határozatával szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmeket főszabályként korábban a törvényszékek11 bírálták el, az új Ve. azonban ezt a hatáskört az ítélőtáblákhoz12 telepíti. Mivel azonban az új Ve. az országgyűlési képviselők választásával összefüggésben a területi (megyei) választási bizottságok számára nem biztosított hatáskört,13 így az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok döntéseivel szembeni fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el, ami viszont azt eredményezi, hogy a 2-3. pontban ismertetett kivételekkel az országgyűlési választásokon csak a Kúria jár el a bírósági felülvizsgálat során. Az európai parlamenti választások és az országos népszavazás tekintetében eddig is a legfőbb bírói fórum rendelkezett hatáskörrel a felülvizsgálati kérelmek elbírálására,14 így az ítélőtáblákra lényegében csak a települési és a nemzetiségi választásokkal kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálása marad.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
