Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának Közjogi Albizottsága 2016. szeptember 22-én tudományos vitaülést rendezett a közigazgatási bíráskodás szakmai kérdéseiről. A diskurzus szerkesztett anyagát az olvasó e számban olvashatja. A vita aktualitását a kormányzat átalakítási koncepciója adta. Az önálló közigazgatási (külön)bíróság felállításának elképzelését mérlegelő munkálatok régóta tartanak. Hasonlóképpen a velük kapcsolatos viták, amelyek szakmai körben és a sajtó nyilvánossága előtt is folynak. Az albizottsági ülést követő napon egyébként a kormány beterjesztette a parlamentnek a vonatkozó törvényjavaslatait. Várható azonban, hogy a további részletek kialakítása során szerepe lesz még a különböző véleményeknek.
A Közjogi Szemle szerkesztősége nagy rugalmassággal teret engedett a vita cikkváltozatai gyors közzétételének. A kapcsolódó írások ebben a számban három rovaton is átívelnek.
A Fókuszban Rozsnyai Krisztina egyetemi docens cikke első kézből ismerteti meg az olvasót a tervezetek szakmai hátterével, hiszen a szerző egyben az előterjesztés előkészítésének miniszteri biztosa is. A perjogi sajátosságok, a bírósági szervezet kialakításával összefüggő kérdések lényegi tartalmát és a kapcsolódó érveket bemutató tanulmány a szakmai vita alapjául szolgál.
A vitaülés korreferátumainak részletezett cikkváltozatai ezután következnek[1] a Figyelő rovatban. Stipta István a történeti előzményeket állítja előtérbe, alapmodellekhez rendelve a ma is fölmerülő minták típusait. Az intézményes hagyományok és a nemzetközi gyakorlat mindig érdekesen színezték az adott időszak kormányzati szempontból fogalmazott igényeit. Mindazonáltal a közigazgatási bíráskodáshoz a jogállamiság szempontjából alapvetően haladó hagyományok kötődnek.
Fleck Zoltán a szakmai és politikai érvek összefüggéseit elemezve ezzel kapcsolatban a kockázati tényezőkre helyezi a hangsúlyt, kritikusan közelítve a bevezetni tervezett változat hazai parlamenti elfogadásának várható következményeihez. Egy lényegi részében más olvasat ez a hagyományok örökségszempontú értelmezéséhez képest, amely a tárgyalt intézményeket az államhatalom működési rendszerének interakciói függvényében fogja föl. Ebben az összefüggésben a különbíróságnak az igazságszolgáltatás "rendes" útjáról eltérítése a joggal elvártakhoz képest akár gyökeresen eltérő következményekre vezet.
Érdekes további kontrasztként ezután Figula Ildikó aktív közigazgatási bíró mutatja be a jogszabály-előkészítési folyamat fejleményeit. Igazán rendhagyó módon, a döntési folyamat hiteles, szociológiai értelemben is résztvevő megfigyelőjeként nyilvánul meg. E sajátos nézőpontból közvetlenül láttatja a szakmailag érdekeltek egyik lényeges csoportjának szerepeit. Hoffman István egy intézmény (az önkormányzati normakontrollal kapcsolatos bírói eljárások megoldásai) példáján szembesítette a tervezetek és a javaslat változatait, rámutatva egyebek között az eredeti szakmai alapfeltevésnek a későbbi szövegromlás nyomán keletkező kontrasztjára. A rovatban utolsóként Pribula László mint bíró és egyetemi docens a közigazgatási bíráskodás perjoga, szervezete és a bírói életpálya mint pillérek kapcsolatát mutatja be a jogi szabályozási törekvések folyamatában.
A vitaülés további élénk eszmecseréjét jelen összeállításunk[2] persze nem tudja teljesen, minden részében pontosan visszaadni. Azt gondoljuk azonban, hogy a szerkesztett írások további kérdések vitáját nyitják meg a várható jogszabályi rendezés végrehajtása során. A szakmai érdeklődés meglétét és élénkségét, jövőbeli kiteljesedését címével teljes összhangban a Futurum rovat mutatja, ahol Nádas Krisztinának, az ELTE joghallgatójának összefoglalója olvasható a közigazgatási bírák kiválasztásáról szóló vita tematikájáról. A cikk hasznos tudásanyagot rendszerez e kiemelt kérdés hátterének megismeréséhez és megértéséhez.
* * * * *
A közigazgatási bíráskodás problémái általában akkor érik el a közéleti érdeklődés ingerküszöbét, amikor a kormányzati végrehajtó hatalom kontrolljának igénye fölmerül. A mi mai esetünkben sincs ez másképp. Az erről az alapvető kérdésről való vita ténylegesen különböző terepen folyik egyidejűleg: a szakracionalitások, a közvetlen szereplők érdekeltségei által meghatározottak és a társadalompolitika szintjén.
A szakmai megalapozás keretét a perrendtartáshoz való viszony adta meg, kiegészülve a közigazgatási
- 1/2 -
rendtartás átalakítási igényével. Mindezek hátterében óhatatlanul is előtérbe került volna a szervezeti átalakítás, és ehhez kapcsolódóan a bírói kiválasztás mechanizmusa. Más megvilágításba helyezi azonban a kérdést, hogy az igazságszolgáltatás személyzetével kapcsolatos jogosítványok és maga az állomány is néhány éve jelentős átalakításon esett át. A bírósági rendszeren belüli és kívüli érdekviszonyok végül a szokásosnál talán jobban áthatják az eljárások átalakításával kapcsolatos szakmai vitákat. Viszont ezzel nagyobb betekintés nyílik a kívülállók számára a bírósági szervezet belső működésének sokáig inkább csak fekete dobozként ismert mechanizmusaiba.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
