A technológiai fejlődéssel megkezdődött a jogi tartalmak megjelenése is az online térben. A XXI. század technológiai megoldásai számos olyan kihívás elé állítják a jogot, amelyre a korábbi fejlődési szakaszokban nem volt még példa. A társadalmi, szociológiai, politikai, gazdasági, jogi kihívások mellé online etikai kihívásokkal is szembesülünk. Az "okosszerződések" akár kötelmi jogi innovációt is generálhatnak a jövőben, a sablonizált blankettaszerződések intenzív online elterjedése, az automatizált marketingértékesítéshez kapcsolódó klikkeléssel történő e-szerződéskötés pedig számos dogmatikai, értelmezési kérdést felvethet, akkor is, ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) technológiasemleges kötelmi jogi szabályai jelenleg még értelmezhetők az innovatívnak tekinthető egyre újabb szerződéskötési megoldásokra, jogi tartalmakra. A gépi segédeszközök online tartalmakon történő alkalmazása (pl. jogi döntések algoritmizált elemzése, keresése, feldolgozása) fókuszban tartja a jogi szövegek érthetőségének, értelmezésének és értelmezhetőségének kérdéskörét is.
A korábbi papíralapú jogi megoldások elektronikus formát öltenek. Az "okosszerződések" előre programozott - a mai jogi dogmatikában leginkább a szerződés teljesüléséhez hasonlatos - folyamatot jelentenek, de mögöttes papírdosszié nélkül. Azonban, ha a programozásba hiba csúszott, vagy a körülmények megváltoz-
- 7/8 -
tak, a folyamatot indító aktust követően már javításra, közbeavatkozásra nincs mód. A körülmények megváltozásából eredő jogos igény egy esetleges szerződésmódosításra a bíróságon, vagy egy egyszerű, a felek közös megállapodására alapítható szerződésmódosítási jog tehát elenyészik. Hiszen a Ptk. 6:192. § (1) bekezdése alapján bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban, a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében, a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, azokat nem ő idézte elő, és e változás nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
Ugyancsak a Ptk. biztosítja azt, hogy a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A click-wrap szerződés hiteles példánya elektronikus, annak kinyomtatása csak egy bizonyítási eszköz lehet az offline tárgyalótermi vitához, melynek súlyát a bíró mérlegeli.
Az elektronikus szerződéskötések elektronizált jogi kommunikációt jelentenek, ahol a távollévő felek az internetet, mobileszközöket és más technológiai megoldásokat állítanak a szerződéskötés, a szerződéses tartalom egyeztetése, a szerződés megértése és elfogadása, illetve akár annak értelmezése szolgálatába. Az elektronikusan aláírt e-akta vagy fájl felváltotta a kézzel aláírott szerződéspéldányt, egy online fordítóprogram igénybevétele egy idegennyelvű weblapon kiválthatja a személyes információcserét vagy az élő tolmács igénybevételét. A chatboton történő információszerzés, a webshopból való rendelés, vagy az online banking folyamatban mára újdonsággá vált - az egykori telefonos ügyfélszolgálati konzultációt kiváltó - mobilszkennerrel történő dokumentum le- vagy feltöltés háttérbe szorította nemcsak a postai küldemény révén, hanem az e-mail-csatolmány megküldése révén történő dokumentumátadást is.
Az online szerződéskötéseken kívül más elektronikus jogi kommunikációt is felfedezhetünk. Ilyenek például az interneten fellelhető fogyasztói tájékoztatók (pl. a kormányzati fogyasztóvédelmi tájékoztató oldalon elérhető e-kereskedelmi kisokos); az online rendelések előtt a chatbotokkal lefolytatott kérdés-feleletek; a bírósági weblapon közzétett jogegységi állásfoglalások, határozatok, ítéletek; az elektronikusan elérhető választási közlemények a Nemzeti Választási Iroda honlapján; a csatlakozás egy online petícióhoz valamely társadalmi kérdésben (vagy saját online petíció készítése); és még sorolhatnám. Ha a közzétett, az interneten elérhető tartalom jogi témájú vagy jogi következménnyel bírhat, az jogi kommunikációként azonosítható.
Jogi kommunikációt folytathatnak nem jogászok és jogászok egyaránt. Közvetlenül jogi tartalmú a kommunikáció, ha jogi információ átadása történik (pl. online ÁSZF közlése a weblapon), de a közvetett jogi kommunikációról is érdemes beszélni. Ha egy kereskedelmi tartalom - amely az értékesítés révén végül elektronikus szerződéskötéssel is végződhet - a fogyasztók felé közlésre kerül, szintén jelenthet jogi kommunikációt akár az online térben. Ilyen lehet például a fogyasztókat megillető tájékoztatási jog érvényesüléséhez szükséges termékleírások vagy panaszkezelési - nem bírósági - eljárásrendek ismertetése. Gellén Klára szerint a kereskedelmi tartalmakról szóló hiteles tájékoztatás is nagyban hozzájárul a megbízhatósághoz, amely a szerződéskötésben érdekelt felek számára az ügyleti bizalmat erősíti (Gellén Klára: Fogyasztók és vállalkozások az új üzleti modellek és a digitális technológiai környezet promóciós tendenciái tükrében. Gazdaság és Jog, 2019/7-8.).
A nem jogászok (pl. cégvezetők, magánszemélyek) általában a jogi szakkérdésekhez igénybe vesznek jogi szaktudást, jogi közreműködőt. Nem véletlen, hogy az egyes igazságügyben tevékenykedő, tehát alapvetően jogi kommunikációt folytató hivatásrendek felett - akik tipikusan az állam által rájuk ruházott közfeladatot látnak el, amikor jogi, igazságügyi szolgáltatást nyújtanak másoknak - az igazságügyi szaktárca felügyeleti jogkört gyakorol. Hiszen az igazságügy-miniszter a 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. §-a szerint a kormány igazságügyért felelős tagja, és ellátja a közjegyzőkkel, az ügyvédi tevékenységet gyakorlókkal, a bírósági végrehajtókkal, a polgári és közigazgatási jogi közvetítői tevékenységgel, a pártfogó felügyelői tevékenységgel és az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos feladatokat, beleértve egyes felügyeleti jogkörök gyakorlását is. Ellátja továbbá a - nem csak jogi - szakfordító és tolmács tevékenység ágazati irányítását [94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 112. § (8) bek.], illetve az igazságügyi miniszter 7/2014. (XI. 14.) IM utasítása az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról további feladatellátást rögzíthet. E felügyeleti jogkörök létezése révén lehetővé válik olyan működési anomáliák észlelése, amely az adott közreműködő állami szolgáltató működési hibáiból adódóan állampolgári (mint ügyféli) elégedetlenségre enged következtetni, azaz amikor akár az igazságügybe vetett közbizalom is meginoghat. Ekkor jogalkotás útján reformintézkedések is kezdeményezhetők a nehézkes, vagy esetleg visszaélésszerű jogi kommunikáció és rossz gyakorlatok korrigálására, amennyiben azok az etikai vétség szintjén nem kezelhetők, amikor nagyobb, rendszerszintű anomáliáról van szó, vagy ha társadalmi hátrányt okozó kedvezőtlen hosszú távú trend kialakulása lenne kialakulóban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
