Szerbia és Horvátország határán kívül, egy a Duna mellett lévő földdarab egyik országhoz sem tartozik, mivel a Jugoszlávia felbomlását követő határegyezményekben nem rendezték sorsát. Neve Gornja Siga és mindössze csak 7 km[2] területű.[1] A két érintett ország álláspontja eltér a határ kialakításának elvi kérdéseiben. Szerbia a thalweg módszernek megfelelően (a természeti képződményeket figyelembe véve) ismeri el az országhatárt: a völgyek, folyók legmélyebb pontján húzódó vonalat tekintve határnak.[2] Horvátország elképzelése ezzel szemben az, hogy a határvonalak kialakításában a községhatárokat kell figyelembe venni. A községhatárok a jelen esetben azonban nem esnek egybe a folyó vonalával, mivel ezeket a Duna szabályozása előtt húzták meg.
E jogilag tisztázatlan helyzetet kihasználva, az ebben rejlő lehetőséget felismerve, a szóban forgó területen egy cseh politikus, Vít Jedlička 2015. április 13-án kikiáltotta Liberlandot.[3] Létrehozásának ötletét egy Wikipédia-szócikk adta, ugyanis Jedlička az interneten nézett utána annak, hogy milyen terra nullius területek találhatóak a Földön,[4] és jogalapként ezt a nemzetközi jogból ismert elvet használta fel. A terra nullius "egyetlen államhoz sem tartozó, üres terület, amelyet bárki szabadon elfoglalhat".[5] Állítása szerint egyik ország sem tart igényt a területre, mivel az a Horvátországon belül fekvő legközelebbi településhez nem tartozik hozzá közigazgatásilag, Szerbia pedig a területtől keletre fekvő Dunát ismeri el határnak. Nem meglepő, hogy a valóság mást mutat, mint az elmélet. Valójában ugyanis Horvátország gyakorol ellenőrzést a terület felett. Szerbia nem is igazán tudna, mivel a terület a Duna túlsó oldalán van. Valójában Horvátország a médiában felkapott Liberlandról szóló hírek hatására odalátogató érdeklődők miatt lépett fel a terület birtokosaként, mégpedig azért, hogy megakadályozza a Duna felől közelítő turisták beáramlását.[6]
A jelek arra utalnak, hogy Jedlička szándékai teljesen komolyak, saját vallomása alapján sok pénzt, és ami szemmel látható, sok időt is fektetett abba, hogy nemzetközileg el-, de legalábbis megismertesse Liberland létét. Liberlandnak saját weboldala is van, amelyet folyamatosan frissítenek, két-három hetente híreket is közzétesznek.[7] A weboldalon megtalálható Liberland alkotmányának, továbbá a "Liberlandi Szabad Köztársaság Ideiglenes Kormányának Alapszabálya" is.[8] A cseh politikus állítása szerint több ország, például Svájc alkotmányáról mintázta az alkotmány tervezetét[9]. A weboldalon keresztül állampolgárságért lehet folyamodni (Jedlička állítása szerint eddig több mint 600 ezren jelentkeztek), illetve a honlapon elérhetőségekkel együtt megjelölték a külképviseleteket is, és egy brosúrában olvashatunk minden, az állam létrehozásával kapcsolatos tervet.[10]
Jedlička a közelmúltban jelentette be, hogy egy neves londoni építésziroda közreműködésével megvalósítja Liberland virtuális terveit a metaverzumban.[11] A futurisztikus látványtervek virtuálisan bejárhatóak egy felhőalapú rendszeren keresztül. Valójában azonban ez a virtuális világ nem csupán egy látványterv és nem is csupán játék.[12] Jelen állapotában szimulációknak, virtuális munkaterületeknek, virtuális konferenciatermeknek ad otthont a Mytaverse nevű platformon.[13]
A fentebb felvázoltak alapján felvetődik a kérdés, vajon megvalósítható-e a liberlandi álom, lesz-e valaha a Duna menti erdősávból önálló ország? Noha a jelenlegi folyamatok és információk birtokában e kérdést nem lehet teljes biztonsággal megválaszolni, arra mégis kísérletet teszek, hogy alkotmányjogi oldalról megközelítve megvizsgáljam, hogy a Liberland államiságával kapcsolatos koncepció jogi szempontból mennyire életképes. A tervek komolyak, sok munka van Liberland megtervezése mögött, de 2015 óta érdemi előrelépés nem történt, a terület továbbra is egy lakatlan erdősáv.
Kutatásomban megvizsgálom az államiság az államok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1933. évi Montevideói Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) szerint elfogadott kritériumait Liberland esetében. Elemzem még Liberland állam- és kormányformáját, valamint, hogy a leendő államvezetés hogyan képzeli el a mikronemzet igazgatását. Tanulmányozni fogom Liberland nemzetközi kapcsolatait is, ugyanis az államiság elengedhetetlen feltétele a montevideói keretben a más államokkal való kapcsolatfelvétel képessége (capacity to enter into relations with the other states), amellyel Jedlička tisztában van, hiszen folyamatosan ad ki közleményeket, keres meg állami vezetőket hivatalos levélben.[14]
A nemzetközi jogi szakirodalom különbséget tesz mikroállam (microstate) és mikronemzet (micronation) kö-
- 99/100 -
zött. Az előbbi fogalom a nemzetközi jogilag ténylegesen elismert, szuverén, de igencsak kis területű államokra utal. Ezzel szemben a mikronemzet fogalma arra utal, hogy az adott közösséget a nemzetközi közösség ténylegesen nem ismeri el, noha az alapítók többnyire ennek ellenkezőjét állítják.[15] Az utóbbi kategóriába tartozik, több hasonló kezdeményezés mellett, Liberland is. A továbbiakban három közismertebb, a médiában is figyelmet kapott mikronemzetet mutatok be, összehasonlítva Liberlanddal.
A Molossiai Köztársaság azok közé a mikronemzetek közé tartozik, amelyek lényegében egyenlőek egy megmosolyogtató koncepcióval, bár alapítójuk teljes komolysággal nyilatkozik a külvilágnak nemzete identitásáról. Molossia az amerikai egyesült államokbeli nevadai sivatagban található és 1995-ben alapították. Van saját pénzneme, zászlaja, himnusza és bankja, lakossága 30 fő. Az Egyesült Államok szemszögéből nézve e mikronemzet nem több, mint egy hóbortos kiállítás egy állampolgár magánterületén, ezért a két "állam" közt semmiféle összetűzés mindeddig nem volt, már csak azért sem, mert Molossia alapítója az Amerikai Egyesült Államoknak fizet adót, "külföldi segély" címén.[16] Molossia létrehozásának koncepciója elsősorban azért hasonlítható Liberlandéhoz, mert alapítója sok energiával és tudatosan építette fel nemzete arculatát. A két mikronemzet szuverenitásával kapcsolatban elmondható, hogy sem Molossia, sem Liberland nem szuverén állam. Molossia felett területi főhatalommal a szuverén Amerikai Egyesült Államok rendelkezik, annak ellenére, hogy az egy állampolgár magánterülete és ugyanez a személy az, aki a terület felett a tényleges hatalmat tulajdonosként gyakorolja. Könnyű belátni, hogy egy állam nem támogathatja azt az abszurd koncepciót, hogy területe annyi részállamra tagozódjon, ahány állampolgára van, és hogy ezeken a területeken más-más szabályok érvényesüljenek. A molossiai elképzelés tehát az államok létrejötte előtti időkhöz vezetne vissza.
Második példánk a négyszögv alakú, szintén sivatagos területen fekvő Bir Tawil, amely elsősorban nemzetközi jogi státusza miatt szintén párhuzamba állítható Liberlanddal. Területére ugyanis - ahogyan Liberland esetében Horvátország és Szerbia sem - egyik határoló állama sem tart igényt. Egyiptom és Szudán határának a problémája a 20. század eleje óta rendezetlen, így van olyan területrész, amelyre mindkét állam igényt tart (Halaib-háromszög) és olyan, mint az említett Bir Tawil, amelyre egyik sem.[17] Bir Tawil tulajdonképpen hosszú ideig terra nullius terület volt, noha rendhagyó, sőt abszurd eszközökkel magánszemélyek megkísérelték már tulajdonba venni. Ahhoz azonban, hogy a terület államnak legyen tekinthető, számos feltételnek teljesülnie kellett volna. A Bir Tawil és Liberland közti párhuzam alapja tehát maga a terra nullius-kérdés, de meg kell jegyeznünk, hogy a határviták miatt kétséges hovatartozású területeket nem minden esetben tekinthetjük egyértelműen "senki földjének". Erre a kérdésre később, Liberland államként való elismerhetősége tárgyalásánál térek vissza.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
