A Covid-19 pandémia számos országban maga után vonta a békés gyülekezéshez való jog korlátozását, akár (i) a kijárási korlátozások folyományaként, akár (ii) általában a nyilvános tömegrendezvények, vagy (iii) specifikusan a politikai demonstrációk vonatkozásában. A korlátozás lehet részleges, például a résztvevők számának maximálásával;[1] speciális egészségbiztonsági előírásokkal (maszkhasználat, távolságtartás); lehet a fertőzöttség alakulására figyelemmel területileg is differenciált;[2] szinte mindig csupán meghatározott időtartamra szóló - vagy teljes, a gyülekezési jog gyakorlásának kizárásával, amely viszont a jog lényeges tartalmának súlyos sérelmét jelenti, és alkotmányossági, nemzetközi emberi jogi aggályokat vethet fel. A hatóságok és a bíróságok általában mérlegelhetik a korlátozó szabályok alkalmazását.[3] A német Szövetségi Alkotmánybíróság például hamar, már 2020 áprilisában, az első járványhullám idején szembesült a gyülekezési jog korlátozását kifogásoló kérelmekkel, és alkotmányellenesnek nyilvánított olyan helyi aktusokat, amelyek differenciálatlanul, mérlegelés nélkül zárták ki tüntetés tartását. Az egyik ügyben az Alkotmánybíróság első szenátusának első tanácsa végzésében részben helyt adott gyülekezési tilalom elleni ideiglenes jogvédelem iránti eljárásban a giesseni közigazgatási bíróság és a hesseni közigazgatási bíróság határozatai ellen benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek, és helyreállította a panaszosnak a Giessen város végzése ellen benyújtott kifogása felfüggesztő hatályát annyiban, amennyiben az megtiltotta a panaszos által 2020. április 16-ra és 17-re bejelentett gyülekezéseket. A gyülekezési hatóság tévesen abból indult ki, hogy a hesseni tartományi kormánynak a koronavírus elleni küzdelemről szóló rendelete általános tilalmat tartalmaz a két főnél több, nem egy háztartásba tartozó személy gyülekezésére, és ezért sérti az alapjogi védelmet élvező gyülekezési szabadságot, mivel nem vette figyelembe, hogy annak védelmére van mozgástér.[4] Egy stuttgarti gyűlés megtiltása ügyében pedig az Alkotmánybíróság arra mutatott rá, hogy a mérlegelés során együttesen kell figyelembe venni a német Alaptörvény 8. cikke szerinti gyülekezési jogot, és az egyedi eset sajátos körülményeit. Az általános megfontolások - mint például az, hogy a vírusos megbetegedés terjedésének megakadályozására irányuló cél a gyűlés megtiltásával érhető el - nem felelnének meg a jogalkotó által megnyitott mérlegelési jogkörnek.[5]
A koszovói Alkotmánybíróság szintén 2020 tavaszán semmisítette meg a kormány által elrendelt általános gyülekezési tilalmat. Előzetesen egyértelművé tette: nem feladata annak értékelése, hogy a kormány által a Covid-19 világjárvány megelőzése és leküzdése érdekében hozott intézkedések megfelelőek-e, és a közegészségügyi politika meghatározása nem az Alkotmánybíróság hatásköre. A közegészségügyi kérdésekben maga az Alkotmánybíróság is az érintett egészségügyi és szakmai intézmények állásfoglalásaira utalt és azokat követi, a korlátozások szükségességét pedig az adott ügyben érintettek sem vitatták. Ugyanakkor a kormány rendelete, amely általánosan tilalmazta a nyilvános és a magántermészetű, nyílt és zárt térben történő gyülekezéseket, törvényi felhatalmazás hiányában született, és ezért sérti a koszovói Alkotmány alapjog-korlátozásra vonatkozó rendelkezéseit.[6]
A nemzetközi emberi jogi szervezetek már a Covid-19 járvány kezdeti szakaszában felhívták a figyelmet arra, hogy az államok a korlátozó szabályokat ne használják a demokrácia és a részvételi jogok, a civil társadalom működésének kiüresítésére.[7]
Magyarországon a járvány második hullámában, a második veszélyhelyzet elrendelésekor[8] került sor a gyülekezési jog felfüggesztésére: a Kormány döntése értelmében 2020. november 11-től nem lehetett "rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani" többszöri hosszabbítás után egészen 2021. május 23-ig.
Konkrétan a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése mondta ki: "Tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés." A rendelet 5. §-ának (1)-(2) bekezdése rögzítette, hogy "tilos rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani. Rendezvény helyszínén a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos." Az általános tilalom alól kivételt jelentettek a vallási közösségek szertartásai, a temetések, a házasságkötések (utóbbi kettő limitált létszámmal), a nézők nélküli sportrendezvények, a családi vagy magánrendezvények 10 főig. A ti-
- 56/57 -
lalmat a Kormány a járványhelyzet alakulására tekintettel többször hosszabbította.[9] A gyülekezési hatóság és a bíróság (Kúria) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó gyűlések tilalmáról szóló rendelkezéseket kógens, mérlegelést nem tűrő szabályként alkalmazták, így a szabályozással kapcsolatban az alkotmányjogi panasz volt az egyetlen lehetőség.
Az indítványok - összesen kb. tucatnyi - 2021 februárjától érkeztek az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban Abtv.) 26. § (1) bekezdése szerinti normatív panaszeljárásban (kisebb számban, azaz csak akkor, ha az ügyben bírói döntés született, mert a szervező bejelentését elutasították), valamint az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen, kivételes panaszeljárásban (nagyobb számban, abból a megfontolásból, hogy az általános tilalom közvetlenül hatályosul bárkivel szemben, aki gyűlésen akarna részt venni). Az indítványok felépítése, érvelése - az érintettség konkretizálásán kívül[10] - számos hasonlóságot, szöveges egyezést mutatott.
Az Alkotmánybíróság 2021 július elején hozott határozatot a gyülekezési jog veszélyhelyzeti felfüggesztéséről [23/2021. (VII. 13.) AB határozat, a továbbiakban Abh.],[11] amikor már a gyűlésekre vonatkozó általános tilalom hatályát vesztette a Kormány 2021. májusi rendeletmódosítása alapján.[12] Egy indítványt érdemben elbírált, a többi esetében az eljárást megszüntető vagy az indítványt visszautasító végzést hozott. Megszüntette a testület az eljárást 11 ügyben: mivel a támadott szabályozás már nem hatályos, és nincs olyan folyamatban lévő ügy, amelyekben azt az indítványozókkal szemben alkalmazni kellene. Egy panasz visszautasítására res iudicata miatt került sor, az Abh.-ra tekintettel.
Az indítványozó a Szivárvány Misszió Alapítvány, amely az LMBTQI-közösséghez tartozók érdekvédelmét látja el, és társadalmi elfogadottságukat segíti elő. A második veszélyhelyzet kihirdetésével egy napon benyújtott kilencedik alaptörvény-módosítás, és az ahhoz kapcsolódó törvénycsomag e kisebbséghez tartozók nyílt diszkriminációját valósítja meg, amikor kizárja a születési nem megváltoztatásának a jogát, vagy jelentősen megnehezíti az egyedülállók számára az örökbefogadást - ezért az Alapítvány képviselője útján 2020. december 10-ére, az emberi jogok napjára figyelemfelhívó demonstrációt tervezett a Budapesti Antall József rakpart lezárt szakaszára, kétórás időtartamban. A 2020. december 5-én megtett bejelentés szerint a gyűlésen legfeljebb 30 fő vett volna részt, autókban ülve, a maszkhasználati és a távolságtartási szabályok maximális betartásával. A gyülekezési hatóság a veszélyhelyzeti kormányrendeletre hivatkozva nem mérlegelte a gyűlés megtartásának lehetőségét, hanem az általános gyülekezési tilalom kógens jellegére figyelemmel tiltó határozatot hozott. A tiltó határozattal szemben az indítványozó a Kúriához fordult, amely a K. II.40.446/2020/2. számú ítéletében a keresetet elutasította. Döntésének elvi tartalma szerint "gyülekezési ügyben a veszélyhelyzet idején gyűlés tartását kógensen tilalmazó jogszabályi rendelkezésre alapított tiltó határozat jogszerű. A generális tilalom kizárja, hogy a gyülekezési hatóság mérlegelje az egyedi ügy sajátos körülményeit".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
