Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Dr. Márki Zoltán: Az 1843-44. évi bűnügyi javaslatok közrebocsátása (MJ, 2002/6., 330-331. o.)

Aligha túlzás, ha azt állítjuk, hogy Fayer László szerteágazó munkásságából a ma büntetőjogásza leginkább az "Anyaggyűjtemény"-t ismeri. A javaslatok kiadására az indítványt maga Fayer terjesztette az Akadémia elé. Az indítványtól a megvalósulásig végbement eseményeket Szily Kálmán, az Akadémia főtitkára írja le az első kötethez írt előszavában.1 Ebben említést tesz arról az iratról is, amelyben a Magyar Tudományos Akadémia 5000 forint segélyt kér a képviselőháztól. Ezt báró Eötvös Lóránd, az Akadémia elnöke írta alá és terjesztette elő.2

Alább közreadjuk a Szily Kálmán által írt előszót, majd br. Eötvös Lóránd feliratát a képviselőházhoz.

I.

"Előszó

Fayer László, a M. tud Akadémia I. tagja, 1895. évi május 15-én indítványt terjesztett az Akadémia elé, »az 1843/4-iki büntetőjogi javaslatok teljes anyaggyűjteményének rendbeszedése és kiadása iránt«.

»Megbecsülhetetlen szolgálatot tennénk ezzel - úgymond - a magyar jogi irodalomnak, s újabb adalékot nyújtanánk annak feltüntetéséhez, hogy a negyvenes évek nagy államférfiai az intézmények szervezésében mily óriási eszmegazdagság fölött rendelkeztek. A badeni javaslat túlerős befolyásáról szóló legenda megczáfolására is az lenne a leghathatósabb eszköz, ha betekintést engednénk azon gondolatvilágba, melyben a javaslatok készültek. Ennyiben az anyaggyűjtemény összeállítása úgy szólván nemzeti kötelesség.«

A m. tud. Akadémia 1895. május 27-én tartott összes ülése kedvezően fogadta az indítványt és javaslattétel véget kiadta a II. osztálynak.

Az osztály Tóth Lőrincz r., Hajnik Imre r., Hegedűs Sándor r., Pulszky Ágost I., Concha Győző I., Fayer László I. és Edvi Illés Károly I. tagokból ad hoc alakított szakbizottságnak 1895. novemb. 10-én kelt véleménye alapján az indítványt elfogadásra ajánlotta s az anyaggyűjtemény részletes berendezésére vonatkozó javaslatot is (Akad. Ért. VII. 491.) helyesléssel fogadta.

1895. deczember 16-án tartott összes ülés mind ezek alapján elhatározta az 1843/4-iki büntetőjogi javaslatok teljes anyaggyűjteményének kiadását s a m. országgyűlés képviselőházához, a nagy mű költségeinek fedezését illetőleg, egy részletesen kifejtő memorandum előterjesztését. (Akad. Ért. VII. 489. I.)

E határozat értelmében a Magyar Tudományos Akadémia 1896. január 6-ikán kérvényt intézett a Képviselőházhoz, melyben 5000 frt segélyt kért »az 1843/4-iki büntetőjogi javaslatok összes anyagának kritikai kiadása költségeinek fedezéséhez«.

A Képviselőház, a pénzügyi bizottság javaslata alapján, a kérvényt 1896. márczius 13-án kedvezően intézte el s az 5000 frtnyi segélyt az Igazságügyi minisztérium 1896. évi költségelőirányzata XXI. fejezet 10. czímen fölvett codificationalis költségek rovatából megszavazta.

A kiadás költségei ekként biztosítva levén, a II. osztály az anyag összegyűjtésével s a munka szerkesztésével Fayer László I. tagot bízta meg.

Az I. kötetet ezennel átadjuk a nyilvánosságnak; a II. kötet a jövő év folyamán lát napvilágot.

Budapest, 1896. október 1-jén.

Szily Kálmán, a m. tud. Akadémia főtitkára."

II.

"Felirat a képviselőházhoz a magyar tudományos akadémia nevében az 1843-44. évi bűnügyi javaslatok közrebocsátása tárgyában

1896. január 9.

Mélyen tisztelt Képviselőház!

A Magyar Tudományos Akadémia hosszabb idő óta foglalkozik azzal az eszmével, hogy az 1843-44-iki bűnügyi javaslatokat és anyaggyűjteményüket szakszerűen feldolgozva közrebocsássa.

Az 1848 előtti országgyűlések munkálatai közt tudományos tekintetben kétségkívül ezek a legbecsesebbek. S ha nem adatott meg a javaslatoknak, hogy törvénnyé váljanak, az semmivel se kisebbíti belső értéküket.

A negyvenes évek elején az országban kizárólag a büntetőjogi kérdésekkel foglalkoztak. A bűnügyi reformok megvitatása nálunk is, mint Franciaországban, közvetlen előkészítőül szolgált a társadalmi rend átalakítására. A jogegyenlőségi eszméket a bűnügyi igazságszolgáltatás terén akarta a nemzet mielőbb létesíteni. S mikor Deák, Eötvös, Dessewfy, Szalay, Pulszky, Klauzál, Zsedényi és Pálóczy a bűnügyi javaslatokon dolgoztak, munkatársuk volt az egész ország értelmisége. A megyék és a hírlapok elsősorban szintén az idevágó kérdéseket tárgyalták.

Már a törvénykészítés ily széles alapú elrendezése is tanulságosakká teszi ezen kodifikacionális [törvényalkotási] termékeket.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére