Rajtaütés, házkutatás, lefoglalás, slussz. Már viszi is a számítógépet a nyomozóhatóság, benne nemcsak a keresett gyanús szoftverekkel, hanem életünk minden szegmensébe tartozó adatok tömkelegével. Gyermekünk óvodai jelentkezésétől nagymamánk temetésének megszervezéséig, családi képtárunktól a Kistehén zenekar dalaiig minden, a gépen tárolt információ kikerül az ellenőrzésünk alól. A gép tárgyi bizonyítási eszköz lett, hiszen a büntetőeljárás szabályai alapján lehet, hogy a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, azaz a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, esetleg amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. Minden bájt gyanús.
Olyan ez, mintha egy gyilkosság miatt a Duna és a Nagykörút által határolt terület minden lakóját letartóztatnák. Sőt nemcsak letartóztatnák, de fogva is tartanák az eljárás végéig.
Valahogy így járt az az indítványozó, aki az adatvédelmi biztoshoz fordul panaszával, mert szerzői jogok megsértésének gyanúja miatt lefoglalt gépeiről semmilyen tájékoztatást nem kapott, a gépen lévő személyes adataihoz nem férhetett hozzá, családi ügyeinek dokumentumait is elzárták előle. Noha szóban és írásban is kért, csak ígéretet, vagy azt sem kapott.
A rendőrségi törvény szerint a rendőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni. Személyes adatok kezelését bűnüldözési célból azokra az adatokra kell korlátozni, amelyek tényleges veszély elhárításához, illetőleg meghatározott bűncselekmény megelőzéséhez, felderítéséhez, bizonyításához szükségesek.
A biztos magyarázatot kért az illetékes rendőrkapitánytól egyebek mellett arról, hogy a rendőrség a lefoglalások útján megszerzett eszközökön tárolt személyes adatok átvételét milyen módon dokumentálja, miként történik meg az eljárás lefolytatásához szükséges adatok, illetve a nyomozáshoz nem szükséges információk különválogatása és e művelet dokumentálása, valamint milyen módon tartják nyilván, hogy a lefoglalt eszközökhöz ki, mikor, milyen célból fér hozzá, illetve az eszközökön tárolt adatokkal milyen műveleteket végez.
A kapitányság tájékoztatása szerint az igazságügyi informatikai szakértő az adathordozókon található adatokat egyedül vizsgálta meg, a vizsgálati környezetet úgy alakította ki, hogy ott illetéktelen személyek ne lehessenek jelen, és a vizsgált adatok ne kerüljenek ki a vizsgálati környezetből. Eljárása során csupán azokat az adatokat dokumentálta, amelyek "a vizsgált bűncselekmény szempontjából jelentőséggel bírtak". A lefoglalt eszközökön tárolt adatokhoz a rendőrség tájékoztatása szerint kizárólag az igazságügyi informatikai szakértő, az ügy előadója és az ő parancsnokai férhettek hozzá. A kialakított gyakorlat szerint ugyanakkor a személyes jellegű információkhoz csak az igazságügyi informatikai szakértő férhet hozzá. A rendőrség az igazságügyi informatikai szakértő szakvéleménye alapján határozza meg a bűnügyileg releváns információkat. Az igazságügyi informatikai szakértő a vizsgálat során "olyan vizsgálati eszközöket alkalmazott" a rendőrség tájékoztatása szerint, amelyek biztosítják, hogy a vizsgálat során a vizsgált adathordozó teljes tartalma változatlan maradjon, tehát az adattartalom a vizsgálat végén is pontosan megegyezik a vizsgálat előtti állapottal.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
