2011-ben a magyarországi ombudsman intézménye jelentős átalakulás előtt állt. Egyrészt a korábbi tagolt, négy szakombudsmanból álló intézményrendszert, egy egyszemélyes vezetésű ombudsmani hivatal váltotta fel. Másrészt az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalát 2011 májusában B-státuszú nemzeti emberi jogi intézményként (National Human Rights Institution, NHRI) akkreditálták. Ez utóbbi esemény adta az apropóját egy 2011-ben, szintén e folyóirat hasábjain megjelent tanulmánynak, amely arra kereste a választ, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a visszásságokat vizsgáló reaktív szerepfelfogású ombudsmant a gyakorlatban is az emberi jogokat védelmező proaktív ombudsman váltsa fel.[1]
Az intézmény akkreditációja, és a tanulmány megjelenése óta eltelt 10 év elegendő időnek tűnik arra, hogy értékeljük az intézmény NHRI-ként végzett tevékenységét, és megválaszoljuk a kérdést, hogy az alapvető jogok biztosának sikerült-e reaktív ombudsmanból proaktív emberi jogi biztossá válnia az elmúlt tíz év alatt.
A téma vizsgálatához a folyamatosan bővülő intézményi mandátum emberi jogok védelmére és előmozdítására irányuló elemeinek gyakorlati megvalósulása, a 2014-es akkreditáció és a 2019-es re-akkreditáció, valamint a nemzetközi monitoringeljárások során - az intézménynek vagy az intézményre nézve - tett ajánlások, illetve a három, a hivatalban egymást követő ombudsman szerepfelfogása és tevékenysége szolgált alapul. Mindezek áttekintésével kirajzolódnak az intézmény jogi és gyakorlati lehetőségei, amelyek alkalmassá teszik az NHRI szerepre, illetve azok a kihívások, amelyek akadályozzák a hatékony működést.
Az alapvető jogok biztosának intézményi alapjait lefektető, 2012. január 1-jén hatályba lépő 2011. évi CXI. törvény[2] (a továbbiakban: Obtv.) érintetlenül hagyta az intézmény eredeti karakterét, azaz az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: a Biztos) a közigazgatás visszásságait vizsgáló és az alapvető jogokat védő független alkotmányos szerv.
Ugyanakkor az intézmény átalakítása jelentős változásokat is hozott. Az új jogi szabályozás szélesebb körű mandátummal ruházta fel a Biztost, amely már kifejezetten magában foglal az emberi jogok védelmére és előmozdítására irányuló elemeket is. Nevezetesen a Biztos
- közreműködik a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló nemzetközi egyezmény (Convention on the Rights of Persons with Disabilities, CRPD)[3] végrehajtásának segítésében, védelmében és ellenőrzésében;[4]
- áttekinti és elemzi az alapvető jogok magyarországi helyzetét, és az alapvető jogokkal összefüggő, Magyarországon történt jogsértésekről statisztikai kimutatást készít;[5]
- javaslatot tehet nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;[6]
- közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti jelentések előkészítésében;[7]
- figyelemmel kíséri és értékeli ezen nemzetközi szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését;[8]
- kivételesen eljárhat, ha hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenysége vagy mulasztása sérti súlyosan természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait.[9]
2013 óta az intézmény mandátuma fokozatosan bővül:
- 2013. január 1. óta a Biztos kezdeményezheti a Kúriánál önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát;[10]
- 2013. december 19. óta a Biztos két helyettesének hatáskörei bővültek azáltal, hogy több proaktív szerepet kaptak;[11]
- 2014. január 1. óta a Biztos vizsgálja a közérdekű bejelentéseket, és gondoskodik a bejelentések megtételéhez szükséges elektronikus rendszer működtetéséről;[12]
- 2015. február 1. óta a Biztos vizsgálja a nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárását az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság megállapítása érdekében;[13]
- 27/28 -
- 2020. január 1. óta a Biztos javaslatot tehet az országos rendőrfőkapitánynak, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatójának utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére;[14]
- 2020. február 27. óta a Biztos vizsgálja a rendőrségi panaszokat.[15]
Az Obtv. egyes módosításai pedig közvetlenül az emberi jogok védelmére és előmozdítására irányulnak. Ilyen különösen az, hogy:
- 2013. december 19. óta a Biztos elősegíti az emberi jogok érvényesülését és védelmét, amelynek során társadalmi tudatformáló, felvilágosító tevékenységet végez;[16]
- 2013. december 19. óta a Biztos együttműködik azon szervezetekkel és nemzeti intézményekkel, amelyek célja az alapvető jogok védelmének előmozdítása;[17]
- 2015. január 1. óta a Biztos ellátja a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve (OPCAT) 3. cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmus (NMM) feladatait;[18]
- 2021. január 1. óta a Biztos ellátja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatokat, azaz az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszűnt és a Biztos lett Magyarország egyenlőség előmozdításával foglalkozó szerve (Equality Body, EB).[19]
A mandátumnak közvetlenül az emberi jogok védelmére és előmozdítására irányuló elemei alatt azokat a hatásköröket értjük, amelyekkel a jogalkotó a Párizsi Alapelvek[20] szellemében ruházta fel a Biztost. Az NHRI-k feladatkörébe tartozik a Párizsi Alapelvek értelmében, hogy (1) tanácsot adnak a kormánynak emberi jogi kérdésekben, emberi jogi tárgyú ajánlásokat/jelentéseket készítenek, (2) figyelemmel kísérik a nemzetközi emberi jogi egyezmények ratifikációját, implementációját és az azokban foglalt kötelezettségvállalások teljesítését, (3) együttműködnek az ENSZ-szel, illetve más regionális emberi jogi mechanizmusokkal és (4) széles körű jogtudatosító tevékenységet folytatnak.[21]
Az Obtv. vizsgálatából kitűnik, hogy mind a négy fenti tevékenység megtalálható a jogszabályban. Míg az utolsó három tevékenységet kifejezetten tartalmazza, a tanácsadói jogkör ilyen formában nem szerepel a jogszabályban, de egyes hatáskörök értelmezésével tetten érhető. A Biztos ugyanis készíthet ajánlásokat, például javaslatot tehet az alapvető jogokat érintő jogszabályok módosítására vagy megalkotására[22] vagy javasolhatja jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását, illetve jogszabály előkészítését.[23] Ezenkívül pedig az éves beszámolójában is felhívhatja a kormány figyelmét az emberi jogok hazai helyzetére. Az alapjogi statisztikai adatgyűjtés és kimutatáskészítés is szolgálhat tanácsadásra (advocating, political consulting).
Míg 2012 januárjában az "emberi jogok" kifejezés egyáltalán nem szerepelt az Obtv.-ben, a 2013. évi módosításnak köszönhetően, "az emberi jogok érvényesülése és védelme" expressis verbis megjelenik a 2. § (5) bekezdésében - jóllehet, az egész jogszabályban csak egyszer szerepel. Örvendetes tény, hogy az Obtv. 1. §-ából kikerült az a megfogalmazás, amely szerint a Biztos jogvédelmi mechanizmusként jár el, "ha erre nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése érdekében kijelölik". Ez szükségtelenül szűkítő feltétele volt az emberi jogok védelmének és előmozdításának, és emellett a független működés kérdését is felvetette.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
