https://doi.org/10.59851/KJSZ.2025.3.05
A tanulmány bemutatja, hogy mi a digitalizáció és közigazgatás kapcsolata és milyen modellen keresztül tekinthető át. A digitalizáció különböző szintjeit és azok közigazgatásra gyakorolt hatását elemezve megkülönböztethetők az elektronikus (Digitalizáció 1 és 2) és a digitális közigazgatás (Digitális átalakulás) fogalmai. Magyarország jelenleg a Digitalizáció 2 szintjén áll, célja az Európai Unió által 2030-ra kitűzött digitális átalakulás keretében a magyar közigazgatás fejlesztése integrált, automatizált rendszerek és technológiai innovációk révén. A tanulmány célja meghatározni, hogy melyek a digitalizáció korában a közigazgatást érintő fejlesztendő területek az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) alapján. Emellett kiemeli a magyar digitalizáció előnyeit, illetve számos fejlesztendő területet.
Kulcsszavak: digitális elterjedés modell, szolgáltató közigazgatás, digitális állam, DESI
The study aims to present the relationship between digitization and public administration and how it can be reviewed through different models. By analysing the various levels of digitization and their impact on public administration, a distinction can be made between the concepts of electronic (Digitization and Digitalization) and digital public administration (Digital Transformation). Hungary is currently at the Digitalization level, with the goal of developing Hungarian public administration within the framework of the digital transformation set by the European Union for 2030, through integrated, automated systems and technological innovations. The aim of the study is to identify the areas in public administration that need development in the digital age, based on the European Union's Digital Economy and Society Index (DESI). It also highlights the advantages of Hungarian digitization and various areas in need of development.
Keywords: digital adoption model, service-oriented public administration, digital state, DESI
"A közigazgatás története azt mutatja, hogy a közigazgatási paradigmaváltást, a modernizációt mindig valamilyen technikai újdonság bevezetése, alkalmazása idézte elő."[1] Az elektronikus elem infokommunikációs technológiák (IKT) és internet használatát feltételezi, amelyeket a kormányok a kormányzati funkciók teljes körére alkalmaznak - így a kormányzatra, a közigazgatásra, illetve a közigazgatási hatósági eljárásokra is.
A digitalizáció századunk egyik mozgatórugója, amely társadalmi-gazdasági változásokat idéz elő, s ezen változásokra válaszul folyamatos reakciót vár el a jogalkotótól.[2] Egyik oldalról ez "az emberi társadalmak átalakításának ereje, amely hosszú távú előnyökkel jár mind a gazdasági növekedés, mind az életminőség szempontjából".[3] Másik oldalról viszont (a digitális előretörés tempója miatt aggódók szerint) olyan "technikai alapzat mint bázis, amely e civilizációs fejlődés motorja, egyúttal rombolója".[4]
A digitális társadalom és a közigazgatás között egyre szorosabbá váló kapcsolat változást eredményez a klasszikus fogalmak használatában. A tanulmány ezért bemutatja a digitalizáció egyes szakaszaira vonatkozó elméleti megközelítéseket. Majd - mivel a digitális kontextusban egyes esetekben többletjelentést kap (hat) a közigazgatás, ezért - a tanulmány fontosnak látja ennek az átalakulóban lévő fogalmi és viszonyrendszernek a vizsgálatát. Rámutat arra, hogy az elektronikus és digitális közötti különbségtevés fontos a közigazgatás fejlesztése során. Végül kiemeli a Digitális átalakulást célul kitűző Digitális évtized 2030 programot és az arra vonatkozó digitális versenyképességi felmérést, vagyis hogy mely területek fejlesztésével, hogyan juthatunk el a digitális állam szintjéig.
Összegezve, a tanulmány a közigazgatás digitalizációjával kapcsolatban jogosan felmerülő következő kérdésekre törekszik újszerű választ adni egy friss elméleti modellen keresztül:[5]
1. Mi a digitalizáció és milyen modellen keresztül mutatható be?
2. Hogyan változik egyes közigazgatási fogalmak jelentése a digitalizáció miatt?
3. Melyek a digitalizáció korában a közigazgatást érintő fejlesztendő területek?
A digitalizáció különböző szintjei és azok társadalmi hatásai fókusza a témának, különösen Magyarország digitális állam felé tartó célja értelmében. Tehát ezen fogalmak tisztázásával érdemes kezdeni.
Az alcím arra a nehézségre mutat rá, hogy a digitalizációhoz kapcsolódó nemzetközi terminológia egyes országok nyelvén (most még) nem, vagy csak körülírással fejezhető ki. A tanulmány magyar nyelvű értelmezést végez, amelyet Vrana és Singh digitális elterjedés modelljén keresztül mutat be.[6]
A modell 5 részre bontja a digitális "elterjedés" fokozatai nyomán az iparosodott társadalom alakulását. A fokozatok piramisként épülnek egymásra, vagyis sorrendjük nem módosítható és nem ugorható át.[7] A kiindulási alap az iparosodott társadalom ("industrialized society").
1. A szerzők szerint a Digitalizáció 1 ("digitization") az első digitális szintje a társadalomnak, és ez az informatikai forradalom alapja: értékteremtő eszközök vagy berendezések digitális tárolása. Ez az a folyamat, amelyben analóg formátumból digitális formátumba állunk át anélkül, hogy magát a folyamatot más természetű változtatásokkal módosítanánk.[8]
2. A Digitalizáció 2 ("digitalization") a második szintű térfoglalás a társadalomban, amikor a korábbi szakaszban digitalizált információk felhasználása történik meghatározott műveletek egyszerűsítésére. Ez komplexebb folyamat, ahol a digitalizált ábrázolást felhasználjuk különböző - már meglévő - struktúrák, modellek megváltoztatására (egyszerűsítés vagy automatizálás).
- 40/41 -
3. A Digitális átalakulás ("digital transformation") keretében a digitalizált eszközök és folyamatok integrációja történik, megindul egy új állami rendszer, a "digitális állam" kialakulása - főképp a fokozott üzleti érték és fogyasztói élmény érdekében (ez lesz a "digitális állam"). Így lesz a digitális átalakulás "a hagyományos újragondolás aktusa".[9] A Digitális átalakulással olyan változások történnek, mint:
- együttműködés az ügyfelek részéről a digitális élmények javítása érdekében,
- a bürokratikus folyamatok automatizációja,
- a kulturális és gazdasági korlátok minimálisra csökkenése.
Az új technológiáknak bevezetése (mesterséges intelligencia, a nagy méretű adatok, az egyszer már áttelepített felhőalapú számítástechnikai platformok, tárgyak internetre [IoT] bevezetése) az innováció előmozdítását, az ügyfélelkötelezettség fokozását és a működési hatékonyság növelését szolgálja.[10]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
