Talán nem tekinthető eltúlzott kijelentésnek az állítás, miszerint a platformalapú munkavégzéssel[2] kapcsolatos uniós jogalkotás - vagy legalábbis az e témakörben született elképzelések és az ahhoz kapcsolódó szakmai viták - virágkorát éli.[3] Értelemszerűen e jelenség nem tekinthető pusztán l'art pour l'art jogászi hóbortnak, mivel a platformmunkások számának növekedése,[4] valamint a társadalom applikációkon keresztül történő szolgáltatás-igénybevételi hajlandóságának számottevő megugrása e kérdést logikusan a jogalkotás homlokterébe helyezte az elmúlt években.[5]
Jelen tanulmány elsősorban az e körben felgyorsult uniós jogalkotás legfrissebb termékével foglalkozik, nevezetesen a platformmunkások foglalkoztatási körülményei javításáról szóló, 2021-ben megalkotott irányelvjavaslattal.[6] Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ezt az irányelvtervezetet az Európai Parlament is megvizsgálta,[7] és 2022. december 21. napján közzétette az irányelvtervezet szövegezésével kapcsolatos módosító javaslatait,[8] amelynek mentén az intézmény elfogadhatónak látja az újdonsült jogszabály elfogadását és hatálybalépését.[9] Az írás fókuszpontjában tehát az irányelvtervezet által hozott szabályozási újdonságok, valamint az Európai Parlament által tett korrekciók vizsgálata, azok értelmezése és elemzése, továbbá azok potenciális konklúziói állnak.[10]
Az irányelvjavaslat az elérendő célok tekintetében hivatkozási alapul konzekvens módon az alapszerződésekhez nyúl, amelyen belül is említésre kerülnek az Európai Unió azon céljai, amelyek a magas versenyképességet, a teljes foglalkoztatottságot, valamint a társadalmi haladást magában foglaló, prosperáló szociális piacgazdaság megvalósítását és fenntartását rögzítik.[12] A jogalkotási szándék mindemellett korrelál az Európai Unió Alapjogi Chartájában megfogalmazott jogokkal - és célkitűzésekkel - is, mivel a jogszabályszöveg a platformmunkások esetében is oltalmazni kívánja a tisztességes munkafeltételeket,[13] valamint a tájékoztatáshoz és konzultációhoz fűződő jogosultságokat.[14] A jogszabálytervezet preambuluma mindezeken túl említést tesz a szociális jogok európai pillérében foglalt rendelkezésekről is, miszerint "a munkaviszony jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalóknak joguk van a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz a munkafeltételek, a szociális védelemben való részesülés és a képzéshez való részvétel tekintetében".[15]
Az irányelvtervezet az általános célkitűzéseken túl három konkrét elérendő célt is meghatároz:
Megfelelő "foglalkoztatási státusz elérése, és a klasszifikáció okán előálló jogi helyzetnek megfelelő munkajogi jogosultságok és szociális védelmi funkciók igénybevételének megteremtése,
Az algoritmuson alapuló platformmenedzsment felülvizsgálata, és ennek keretében a méltányosság, az átláthatóság, valamint az elszámoltathatóság megteremtése és biztosítása, valamint
A platformmunkával kapcsolatos transzparencia, nyomon követés, és a társadalmi tudatosság erősítése, valamint az e körben született normák végrehajtásának javítása.
Álláspontom szerint e konkrét célok felállítása mindenképpen előremutató, ugyanis bár az Európai Unió Bírósága több ítéletében is rögzítette a munkavállaló fogalmát,[16] azonban a platformalapú munka sajátos, háromszereplős mivolta miatt sok fejtörést okozhat az egyes, konkrét munkaügyi jogvitában a munkavállalók és önfoglalkoztatók[17] egyértelmű elhatárolása a törvénykezők számára. E célkitűzés tekintetében tehát rögzíthető, hogy a jogalkotó egy "örökzöld" kérdéshez nyúlt hozzá ismét, az egyes tételes jogszabályi rendelkezések fényében - amelyet e tanulmány is tárgyal a későbbiekben - lehet azonban csak megítélni, hogy a probléma valós rendezésére irányuló törekvés.
A fentieken túl, a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kérdések egy igen vitatott, alaposan kutatott területére merészkedik az irányelvtervezet azzal, hogy az e körben megszokottnak tekinthető, szoftveralapú működést kívánja szabályozni, elsősorban azzal, hogy az algoritmusok által meghozott döntések felülvizsgálatát lehetővé kívánja tenni.
Fontos rögzíteni, hogy az algoritmikus menedzsment három fő, "humán funkciót" képes átvenni és alkalmazni a vezetői szerepkörök közül: irányít, értékel és fegyelmez - a későbbiekben látni fogjuk, hogy e részterületeket a jogszabályszöveg mennyiben kezeli részletesen.[18]
Irányítás alatt elsősorban a feladatok kiosztását és megszervezését, valamint annak végrehajtásának legoptimá-
- 65/66 -
lisabb módját érdemes értenünk; legtipikusabb példa erre talán a különböző, személyszállítási szolgáltatást nyújtó alkalmazások között található, amely során a szoftver kalkulálja a sofőr útvonalát, előírja bizonyos ehhez kapcsolódó, kötelező funkciók alkalmazását stb.[19]
Az algoritmikus értékelés alatt elsősorban az egyes platformmunkások minősítési rendszerének működtetése értendő, vagyis az egyes elvégzett feladatokra adott felhasználói értékeléseket nyilvántartó és azok alapján intézkedő szoftveralapú megoldások összessége. Ennek legtipikusabb megjelenési formája a "csillagos rendszer", azaz a szolgáltatás igénybe vevője egy 1-től 10-ig (ez a szám általában 5 és 10 szokott lenni) terjedő skálán értékeli a szolgáltatást, egyes platformok esetében szöveges kommentár kíséretében.[20] Ahogyan az már e rövid ismertetőből is kitűnik, számos probléma felvetődhet egy alapvetően ellenőrizetlen értékelés kapcsán, mivel az értékelés alapulhat valótlan információkon, ütközhet az egyenlő bánásmód követelményébe, és kapcsolódhatnak hozzá olyan negatív, a platformmunkás munkáját érdemben befolyásoló, negatív tényezők, amellyel kapcsolatban érdemi jogorvoslatra nincs lehetőség.[21]
A harmadik fő funkciója az algoritmikus menedzsmentnek a fegyelmezés, illetve jutalmazás adta eszközök alkalmazása, amely az értékelési mechanizmusokhoz szorosan kapcsolódik.[22] E körben igen gyakran alkalmazott megoldás, hogy az alacsonyabb értékelésű platformmunkás a "versenytársaihoz" képest alacsonyabb elérésszámot kap - vagyis az igénybe vehető szolgáltatók listáján hátrébb sorolja a platform -, ezáltal csökken a bevétele, azonban igen kirívó esetekben a platform a felhasználói fiók megszüntetését mint szankciót is alkalmazhatja, ezáltal megszüntetve az adott személy kereshető munkaelőzményeit.[23]
Az irányelvtervezet céljait illetően megállapítható, hogy egyrészről illeszkedik az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített célokhoz, továbbá kardinális szerepet játszik az uniós foglalkoztatási programok megvalósításában, amellett, hogy a platformmunka által mutatott növekvő keresleti és kínálati tendenciára is érdemben reagál, legalábbis alapelvi szinten.
Jelen elemzés további részei az irányelvtervezet logikai íve mentén fognak haladni, nevezetesen a kitűzött célokhoz társított konkrét jogszabályi rendelkezések vizsgálatára kerül sor annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani - vagy éppen cáfolni - azt, hogy az uniós jogalkotás képes-e elérni a kívánt célokat a tételes rendelkezések hatálybaléptetésével, vagy még továbbra is adós maradt az egyes kérdések tisztázásával és további jogalkotási lépésekre szorul-e e terület kívánatos regulációja. A tanulmány párhuzamos sémát követ - az eredeti szövegtervezet mellett az Európai Parlament módosítási javaslatai is bemutatásra kerülnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
