Az elmúlt évek elhivatott és következetes munkájának eredménye, hogy stabil gazdasági alapokon fejlődő szakmai pályára állhattak - elsősorban - csapatsportágaink. Ne dőljünk azonban hátra, biztosítsuk be a jövőnket nem várt, de azért előforduló élethelyzetekkel szemben. A jelenlegi gazdasági környezet lehetőséget ad arra, hogy egy olyan területtel is foglalkozzunk, amelyre eddig nem fektettünk hangsúlyt. Jótékony hatással van a sportolók teljesítményére, ha nyugalmat, biztonságot és kiszámíthatóságot nyújthatnak családjuk részére. Lássuk, hogyan gondoskodhatunk magunkról és másokról a sport területén!
The result of the past few years' consistent work is that - first and foremost - our team sports can grow in their profession having a stable economic base. We should not sit back, but we should secure our future against unexpected but sometimes occurring situations in life. The present economic environment gives us an opportunity to deal with those areas to that we did not pay much attention before. For the athletes it has positive effects when they can offer peace, predictability and safety for their families. Let's see how we can take care of ourselves and others in the field of sports!
Das Ergebnis der konsequenten Arbeit der letzten Jahre ist, dass - in erster Linie - unsere Teamsports mit einer stabilen wirtschaftlichen Basis beruflich entwickeln kann. Wir sollten uns nicht zurücklehnen, sondern wir sollten unsere Zukunft vor unerwarteten, aber manchmal auftretenden Situationen im Leben sichern. Das gegenwärtige wirtschaftliche Umfeld gibt uns die Möglichkeit, uns mit den Bereichen zu befassen, denen wir bisher nicht viel Aufmerksamkeit geschenkt haben. Für die Athleten hat es positive Auswirkungen, wenn sie Ruhe, Berechenbarkeit und Sicherheit für ihre Familien bieten können. Mal sehen, wie wir uns um andere und uns selbst im Bereich des Sports kümmern können!
Külföldön - nem csupán nyugaton - évtizedek óta működnek olyan megtakarítási, öngondoskodási, nyugdíj- és biztosítási elemeket tartalmazó pénzügyi alapok, amelyek elsősorban a sportolók aktív pályafutása utáni stabil anyagi hátteret, kezdőtőkét hivatottak megteremteni. A külföldön játszó magyar játékosok hazatérve arról számolhattak be magyarországi - nem is olyan régen gyakorlatilag még a sportolói szerződést sem ismerő -, ugyancsak hivatásos sporttársaiknak, hogy ők bizony aktív pályafutásuk végével (nem csak hazai viszonylatban mérve) nem kevés összegű megtakarításhoz jutottak, legyen az egyösszegű vagy járadék formájában történő kifizetés. A nyugati országokban idejében felismerték, hogy a sportolóknak sokkal rövidebb idő alatt, egy átlag labdarúgót tekintve például 35 éves korukra, még az aktív sportolói életpálya alatt szükséges oly mértékű megtakarításra szert tenniük, ami segítségül szolgálhat legalább az aktív pályafutást követő átmeneti időszakban, illetve segít a civil életben elindulni, a kezdőtőkét jelentő pénzügyi alapokat megteremteni. Egyes külföldön játszó hazai játékosok így például a megtakarítást hazai vállalkozásuk beindításához használták fel anyagi erőforrásként, mások saját ingatlan vásárlásához, és így a családi alapok megteremtéséhez használták önerőként. Nálunk a sportolók számára még a rendszerváltás idején is egyes vállalatok, tsz-ek, vagy a rendőrség, pénzügyőrség berkein belül volt egyáltalán elérhető bármilyen olyan szerződéses jogviszony, amely a sportolói státuszukat igazolta. A rendszerváltást követően a kezdeti kihívást tehát az jelentette, hogy kialakítsák a sport saját rendszerét.
Jóval a kilencvenes éveket követően, hosszú hányattatás után jutott oda a magyar sportközeg, hogy megszülethetett a sportról szóló 2004. évi I. törvény. Ekkorra érett meg a magyar sportélet arra, hogy törvényi szinten szabályozzák azt, hogy a hivatásos sportolók alapvetően munkaviszony alapján, fizetés ellenében végzik tevékenységüket. A Sporttörvény kivételesen megbízási jogviszonyban is lehetővé teszi a sportolók számára a "munkavégzést", azonban csapatsport esetében a mun-
- 1/2 -
kakör, a jogviszony és a végzett munka jellege, tartalmi elemei alapján, a személyes és rendszeres, folyamatos munkavégzés, a munkáltató klubot megillető széles körű utasítási, irányítási és ellenőrzési jog miatt a gyakorlat azt mutatja, hogy munkaviszonyon kívül más jogviszony nem is lenne alkalmazható. Kivételt képeznek ez alól talán az egyéni sportok. Említésre méltó az is, hogy a Sporttörvény jelenleg hatályos megfogalmazása azon kor eredménye, azaz a 8. §-ának fejlődéstörténete még arra az időszakra vezethető vissza, amikor számos sportoló egyéni vállalkozóként, kvázi "beszámlázós" félként űzte az egyes sportegyesületek égisze alatt, vagy akár nemzetközi és olimpiai versenyeken magyar színekben az adott sportágat. Ezt az áldatlan állapotot rendezte a Sporttörvény. Az elmúlt időszakban bekövetkezett további, elsősorban adózást érintő jogszabály-módosítások miatt pedig eljött az ideje egy újabb átfogó törvénymódosításnak, miután mára már elmondható, az infrastruktúra és a szakmai oldal sikeresen konszolidálódott. Annak érdekében, hogy a hivatásos sport hazánkban szélesebb körben is vonzerővel rendelkező életpálya lehessen, elengedhetetlen ezen a téren is a hazai sportélet felzárkóztatása, azaz a megfelelő előtakarékossági rendszer kialakítása.
Habár a Hivatásos Labdarúgók Szervezete számtalanszor, már évtizedekkel ezelőtt kezdeményezte egy - amennyiben az egyes elemeket ötvözzük - vagy akár több különálló nyugdíj (beleértve a megtakarítást) - bérgarancia - biztosítási alap létrehozását, és hangsúlyozta azt, hogy ez a hármas intézmény hogyan és miként szolgálhatná az aktív pályafutást követő időszakra vetítve továbbra is hiányzó szociális háló intézményét, valahogy mindig más volt akut, aktuálisan kezelendő, így még ha napirendre is került az alap témája, érdemi intézkedésekre nem került sor. Természetesen a HLSZ kezdeti munkájában sem feltétlenül az ilyen alap vagy alapok létrehozása volt a prioritás, hanem a szerződéses környezet rendezése - legfőképp például az, hogy a sportolóknak legyen írásbeli szerződésük, vagy éppen a szerződések tükrözzék a tényleges helyzetet, gondolunk itt elsősorban arra, hogy a sportolókat munkaszerződéssel foglalkoztassák. A munkaszerződés volt tehát az első lépés, amit tartalmi elemekkel is meg kellett tölteni, mégpedig minimumkövetelményekkel, amelyeket valamennyi, FIFA- és UEFA-hatály alá tartozó országban kötelezően rendeltek alkalmazni. A hosszadalmas munka végül 2016-ban hozta meg a gyümölcsét, amikor is Magyarországon bevezették a Nyilvántartási és átigazolási szabályzat mellékletét képező, a hivatásos labdarúgóval való szerződés megkötésekor kötelezően alkalmazandó munkaszerződés-mintát. A szerződés az UEFA minimum szerződéses feltételeket alapul véve - többek között - olyan fontos munkaviszonyelemeket rögzít mintegy 13 oldalon keresztül, a hivatásos labdarúgókra szabva, mint a rendszeresen, határidőben fizetendő munkabér és annak összetevői, a táppénzre és üzemi baleset esetére vonatkozó rendelkezések, azzal, hogy bizonyos pontokat a jogviszonyra irányadó háttérjogszabályok és versenyszabályzat tölt meg tartalommal.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
