A per tárgyát képező kijelentés megtételének valótlan híresztelése, mind annak szóhasználata, mind rasszista jellege miatt általában véve is sértő. Külön sértő jellege van a hasonló kijelentéseknek egy sporteseményen a játékos és a játékvezető közötti párbeszéd vonatkozásában.
2017. április 29. napján a felperes volt a játékvezetője egy NB I-es bajnoki labdarúgó-mérkőzésnek. A mérkőzés második félidejében a felperes szabálytalanság miatt kiállította az alperest, aki kiállítását követően elindult a felperes felé, agresszívan kérdőre vonta, szidalmazta őt. Az alperest csapattársai fogták le és vezették el a felperes közeléből.
A kiállítás miatt az alperes ügyében a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Fegyelmi Bizottsága fegyelmi tárgyalást tartott. Az alperes a fegyelmi tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a mérkőzést vezető játékvezető (felperes) az alperes színesbőrű csapattársa (P. M. M.) felé többször a következő kijelentést tette: "Shut up negro, fasszopó geci vagy".
Felperessel szemben a hivatkozott mérkőzés kapcsán fegyelmi eljárás nem indult.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez való jogát azzal, hogy az MLSZ Fegyelmi Bizottsága előtt azt a valótlan tényt állította, hogy a felperes a 2017. április 29. napján tartott bajnoki labdarúgó-mérkőzésen P. M. M. játékosnak azt mondta, hogy "Shut up negro, faszszopó geci vagy", továbbá kérte az alperes 500 000 Ft összegű sérelemdíjban marasztalását.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez való jogát azzal, hogy az MLSZ Fegyelmi Bizottsága tárgyalásán azt a valótlan tényállítást híresztelte, hogy a felperes színes bőrű csapattársának a 2017. április 29-i bajnoki labdarúgó mérkőzésen azt mondta, hogy "Shut up negro, fasszopó geci vagy".
Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 400 000 Ft-tot, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a per tárgyát képező kijelentés megtételének állítása - amennyiben az nem hangzott el az a felperes részéről -, mind annak szóhasználata, mind rasszista jellege miatt általában is sértő arra nézve, akiről valótlanul állítják, hogy ezt mondta. Külön sértő jellege van a hasonló kijelentéseknek egy sporteseményen a játékos és a játékvezető közötti párbeszéd kapcsán.
A perbeli helyzetben a felperes közszereplőnek minősült, személyiségi jogainak védelme a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:44. §-a alapján korlátozott, azonban a személyét érintő és sértő valótlan tényállítás, valótlan tény híresztelése tűrésére nem köteles, ha az nem közszereplői tevékenységének kritikájával, bírálatával kapcsolatos, hanem - valótlansága folytán - a lejáratására irányul.
Az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nem találta bizonyítottnak azt, hogy a kérdéses kijelentés elhangzott volna a mérkőzésen. Rámutatott arra, hogy az alperes a P. M. M-től hallottakat mondta el a fegyelmi tárgyaláson, ezért magatartása a kijelentés valótlansága esetén nem valótlan tény állításának, hanem valótlan tény híresztelésének minősül.
A híresztelés a felperes munkáltatója előtti eljárásban történt. Emiatt nem volt megállapítható, hogy a kijelentésre nagy nyilvánosság előtt került volna sor, ugyanakkor értékelni kell azt is, hogy noha a fegyelmi tárgyalás nyilvánossága korlátozott, de az éppen a felperes szakmai megítélése szempontjából jelentős fórum, és az alperes is számíthatott arra, hogy az ott elhangzottak elterjednek, s rombolják a felperes megítélését. Az eljárás során azt azonban nem lehetett megállapítani, hogy e kijelentés szakmai körökön túli nyilvánosságra kerülése, mely peres fél magatartására vezethető vissza.
Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj vonatkozásában rámutatott arra, hogy az alperesi magatartás felróhatóságát kizáró körülményt nem észlelt. Kifejtette, hogy a felperest ért sérelem az átlagosnál amiatt nagyobb mértékű, mert a felperesnek tulajdonított kijelentés rasszista tartalmú, és az általánosan elfogadott szóhasználattól eltérő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
