Hírek (IJ, 2009/3. (32.), 97-99. o.)

A fizetési szolgáltatások egységes európai piacának megteremtését célzó két jogszabály-tervezetet is jóváhagyott az Európai Parlament. Az egyik anyag az elektronikus pénzről szóló új irányelv, a másik a határokon átnyúló bankolásról szóló rendelet módosítása. Az elektronikus pénzzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását szabályozó irányelv-tervezet célja az, hogy világos és kiegyensúlyozott prudenciális és jogi kereteket biztosítson ennek a gyorsan növekvő ágazatnak. Míg 2005-ben még csak 670 millió euró értékben volt forgalomban elektronikus pénz az EU-ban, addigra 2007 júliusában már 1,05 milliárd euróra emelkedett ez a mennyiség - a jövőben pedig további dinamikus növekedésre lehet számítani, az Európai Bizottság becslése szerint az állomány 2012-re elérheti a 10 milliárd eurót. Olyan rendszerekről van itt szó, amelyek elektronikusan tárolnak és felhasználhatóvá tesznek előzetesen befizetett készpénzösszegeket. Ilyen például az előre fizetett mobiltelefon-feltöltőkártya vagy az on-line fizetési számla, a német Geldkarte vagy a francia Moneo rendszere. Az EU azt szeretné, ha eltűnnének a piacra lépés szükségtelen és aránytalan akadályai ezen a nagy jövő előtt álló területen. Ennek érdekében az EP (a Tanáccsal való informális egyetértés megteremtését követően) elfogadta, hogy elektronikus pénzintézet alapításához a jövőben 1 millió eurónyi alaptőke helyett 350 ezer euró is elegendő legyen. A piacra lépés bátorítása jegyében megengednék az EMI-knek, hogy más szolgáltatásokat (például különféle távközlési szolgáltatásokat) is nyújtsanak az e-pénzen kívül. Ezzel párhuzamosan azonban arra is nagy hangsúlyt helyeznének, hogy a fogyasztók bizalmat érezzenek az ilyen szolgáltatások iránt. Ezért azt is előírnák, hogy a számlatulajdonos bármikor kérhesse e-pénze "materializált" formában történő megjelenítését, vagyis azt, hogy készpénzként bármikor felvehesse azt. Ennek természetesen költségei lehetnek, ezért megengednék a szolgáltatóknak, hogy ezért díjat számíthassanak fel, de csak akkor, ha ezt előre, már a szerződéskötéskor világosan tisztázzák. (Bruxinfo)

Megváltozhat a Google gyakorlata a szerzői jogilag védett anyagok on-line közzétételével kapcsolatban. A társaság egyre inkább igyekszik megfelelni a jogvédő szervezetek követeléseinek. A Google az elmúlt pár évben az internet-alapú gazdaság egyik főszereplője lett. A vállalat szerzői jogi ügyekben a kezdetektől a liberális jogfelfogás híve, igyekszik tágítani a szabad felhasználás esetkörében közzétett anyagok számát. Üzletpolitikájával a kezdetektől fogva a fősodortól eltérő irányt hirdetett, amit a sikereket látó versenytársaik is igyekeztek a maguk módján többé-kevésbé elsajátítani. A vállalat magatartása az egész iparág számára hivatkozási alappá vált, a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek és a jogvédelem közötti küzdelemben a Google-t sokan az információáramlás és a szabad felhasználás bajnokának kezdték tekinteni. A társaság azonban egyre több fronton kénytelen engedni a jogvédőknek, ami jelzésértékű lehet a többi iparági szereplő számára: várhatóan nekik is szigorítaniuk kell a szerzői jogvédett anyagok közreadási feltételeit. A Google hozzáállása a kezdeti években mind jogi, mind üzleti szempontból kifizetődött, a vállalat több olyan pert nyert meg, amelyek kimenetele tágította és egyértelműsítette a szabad felhasználás esetkörét Európában és az Egyesült Államokban. A bíróság jogszerűnek találta például, hogy a keresőprogram saját felületén jelenítsen meg más honlapokon közzétett képeket a képkereső szolgáltatásában, használja más cégek védjegyeit a keresésben, illetve szövegrészleteket tegyen bárki által szabadon elérhetővé. De támadták a Google-t azért is mert a keresőben csak előfizetők számára hozzáférhető anyagokat (fotók és rövid bevezetők) a Google illetéktelenül, hozzáférési díj fizetése nélkül használta a hírkeresőn. Az Authors Guild és az Association of American Publisher kiadói szervezetek, és más szerzők és könyvkiadók keresetet adtak be a Google Könyvkereső ellen, amelyen keresztül rengeteg jogvédett könyv részlete vált bárki számára elérhetővé. A Google végül tavaly nyáron peren kívül megegyezett a felperesekkel, az egyezséget várhatóan idén júniusban hagyja véglegesen jóvá az amerikai bíróság. Eszerint a Google (egyelőre) kizárólagos jogot kap a szerzői jogvédett könyvek digitalizálására és megjelenítésére, cserében viszont vállalja, hogy ellenérték nélkül hozzájárul egy jogvédett könyveket tartalmazó adatbázis kiépítéséhez. A Google-t a YouTube videomegosztóval kapcsolatban is többen támadják. Egyebek mellett a Viacom nemzetközi médiavállalat, az angol Premier League jogtulajdonosa és egy nemzetközi lemezipari cég is azt szeretné elérni, hogy hatékonyabban lépjen fel az oldalra feltöltött jogvédett anyagok eltávolítása érdekében. A Google azzal védekezik, hogy az anyagok eltávolítását nem magától kell elvégeznie, hanem helyesen jár el, amikor csak az arra irányuló kifejezett kérés után törli a tartalmakat. A keresőcég hivatalosan védi saját álláspontját, többek szerint viszont ezek is egyezséggel zárulhatnak, mert a perek kezdete óta több nagy jogtulajdonos szervezettel megállapodást kötött, így rendezve a YouTube-ra feltöltött anyagok jogi hátterét. A cég egyelőre tagadja, hogy változtatna a szerzői jogkezeléssel kapcsolatos üzletpolitikáján: nem akar mást, továbbra is kiáll a jogvédett anyagok minél szélesebb körben történő elérhetővé tétele mellett. (JogiFórum.hu)

Hiába jutott informálisan megállapodásra a Tanács és a Parlament a harmadik távközlési csomagról, az EP strasbourgi plenáris ülésén módosításokat szavazott meg az ipari szakbizottság és a Tanács között megelőzően kialkudott szövegváltozathoz képest, melyről így harmadik olvasatban kell folytatni a tárgyalásokat. Megállapodtak viszont a következő generációs hálózatokba való befektetés feltételeiről, a rádióspektrum-használat reformjáról, új fogyasztóvédelmi szabályokról és a személyiségi jogok védelméről a távközlésben. Elfogadták viszont Malcolm Harbour brit néppárti képviselő, a csomag fogyasztóvédelmi aspektusaiért felelős raportőrének jelentését. A képviselők megszavazták továbbá a csomagnak az iparág számára legkritikusabb - a következő generációs kommunikációs hálózatokba történő befektetésekre vonatkozó - részét, valamint a rádióspektrum használat reformjáról, az új fogyasztóvédelmi szabályokról és digitális személyiségi jogok védelméről szóló fejezeteket. A harmadik távközlési csomag véglegesítésének elhalasztásával azonban elbukott az EP és az Unió azon törekvése, hogy még a jelenlegi parlament mandátumának lejárta előtt elfogadják azt. Az Unió vezetői szerint az európai gazdaság egyik húzóágazatának tartott távközlési szektorban és különösen a következő generációs nagy sebességű hálózatokban rejlő lehetőségeket csakis a csomag elfogadása nyomán tudja kihasználni a gazdaság. A képviselők által szerdán megszavazott módosítás lehetetlenné tenné a tagállamok számára, hogy azok hatályos bírósági döntés nélkül kikapcsolják a polgárok internetes hozzáférését. A legtöbb tagállam azonban ellenzi ezt a módosító javaslatot, és helyette azt szeretnék, ha a rendőrség vagy egyéb szabályozó hatóság elvághatná a csatlakozását illegális célokra használó felhasználóknak. Mivel azonban a múlt héten ugyanezen téma kapcsán már engedni látszott a Tanács, szövegezési vagy szövegértelmezési eltérés lehet az uniós intézmények közti szembenállás mögött. A képviselők 407 igen és 57 nem ellenében 171 tartózkodás mellett szavazták meg a módosítást, mely az EP első olvasati szövegével megegyezően úgy szól, hogy "semmilyen módon nem lehet korlátozni a végfelhasználók alapvető emberi és szabadságjogait, hatályos bírósági ítélet hiányában". A Tanács ezt a szövegváltozatot az első olvasati jelentésből nem tartotta elfogadhatónak. A csomag részét képezi a Harbour-jelentés mellett a spanyol néppárti Pial del Castillo szövege az új európai távközlési szabályozó testület, a BEREC létrehozásáról, melynek kapcsán szintén támogatásáról biztosította az EP a Tanácsot. A francia szocialista Catherine Trautmann elektronikus kommunikációs keretszabályozásáról szóló jelentését a fent említett hozzáférés letiltásáról szóló passzusok miatt nem fogadták el a képviselők. Mivel azonban a jelentéseket csomagban tárgyalták, várhatóan harmadik olvasati jóváhagyásra lesz szükség a csomag véglegesítéséhez. (Bruxinfo)