https://doi.org/10.59851/kjsz.2025.1.08
Deák Izabella PhD eljárásában doktori értekezésének nyilvános vitájára 2024. november 12-én került sor Debrecenben, a DE Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola szervezésében. A jelen tanulmány a PhD-védés dokumentációjaként tartalmazza a doktorjelölt bemutatott téziseit, a hivatalos bírálók értékelését a doktori mű alapját jelentő többéves kutatómunkáról, valamint a jelölt válaszát a bírálók által feltett kérdésekre. A szakmai vita azt a lényeges kérdést járja körül, hogy a civil társadalom szervezeteinek milyen adminisztratív korlátozásokkal kell szembesülniük autoriter tendenciák idején.
Kulcsszavak: civil szervezet, alkotmányjog, alapjogok korlátozása, adminisztratív eszközök
The public defence of Izabella Deák's doctoral dissertation was conducted on November 12, 2024, in Debrecen, under the auspices of the UD Marton Géza Doctoral School of State and Legal Sciences. The present study comprises three elements. Firstly, it contains the doctoral candidate's thesis based on several years of legal and empirical research on CSOs. Secondly, it includes the official reviewers' evaluation of the doctoral work. Thirdly, it showcases the candidate's responses to the questions posed by the reviewers. The core issue under scrutiny in the current professional discourse pertains to the nature of administrative constraints confronting civil society organisations in periods of authoritarian inclinations.
Keywords: civil society organisation, constitutional law, restriction of fundamental rights, administrative instruments
A civil társadalom a modern demokráciák lényeges alkotóeleme. Legjelentősebb szereplői, a civil társadalmi szervezetek (CSO) a legkülönbözőbb típusú területeken vállalnak fel igen sokoldalú és meghatározó szerepet. Egy demokratikus rendszerben, ahol a hatalom igyekszik önkorrektív módon reagálni a civil társadalom kritikájára, sőt megpróbálja növelni saját átláthatóságát és persze legitimitását a társadalmi kontrollfunkción keresztül, a civil társadalom szereplői képesek megvalósítani a szervezetek által felvállalt célokat, és hozzájárulni a demokratikus közvélemény formálásához. Autoriter keretek között ennek az ellenkezője figyelhető meg. Ebből fakadóan a doktori értekezésem elsődleges célja, hogy kiegészítse az új típusú autoriter rendszerek működéséről szóló kutatásokat a civil társadalom szempontjából, mivel egyre több országban fogadnak el olyan diszkriminatív, rugalmatlan és költséges jogszabályokat, amelyek korlátozó módon kihatással vannak a CSO-k létrehozására, működésére és tevékenységeire. Továbbá törekedtem a CSO-k alkotmányjogi szabályozási modelljeinek monografikus igényű feldolgozására.
A kutatás keretében három egymásra épülő hipotézist fogalmaztam meg. Az első állításom szerint az új típusú autoriter rendszerekben elfogadott, gyakran egymásra épülő jogszabályok célja a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-k létrehozásának, működésének és tevékenységének korlátozása.
A második állításom szerint a demokráciákban a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-kat korlátozó jogszabályok sokkal inkább tekinthetők anomáliának, annak ellenére, hogy a demokratikus keretek között is megfigyelhető a civil tér szűkülése. Ugyanakkor a korlátozás mértéke és minősége nem összevethető az új típusú autoriter rendszerek által alkalmazott korlátozásokkal, mert azok nem rendszerszintűek és nem kapcsolódnak nagyobb strukturális átalakulásokhoz, azaz demokratikus keretek között a CSO-kat korlátozó jogszabályoknak autonómiaszűkítő hatásuk van. Emellett a korlátozásokat előíró jogszabályokkal szemben általában biztosított valamilyen érdemi jogorvoslati lehetőség is a CSO-k számára.
A harmadik hipotézisem szerint az autoriter és a demokratikus államok tekintetében különbség van abban, hogy leggyakrabban mely korlátozási technikákat alkalmazzák a CSO-kkal szemben.
A dolgozat a CSO-k demokratikus nyilvánosságban betöltött szerepére vonatkozó két meghatározó társadalomelméleti megközelítésből indul ki. Ennek keretében bemutatom Jürgen Habermas, és a habermasi koncepciót felülvizsgáló és kibővítő szerzőpáros, Jean L. Cohen és Andrew Arato civil társadalom koncepcióját. A választott elméleti keret ideáltipikus viszonyítási pontként szolgál és segít megvilágítani a civil társadalom demokratikus társadalomban betöltött szerepét és funkcióját.
Ezt követi a fogalommeghatározás, amelynek keretében a civil társadalmat mint különböző szférák megjelenési formáját mutatom be, majd áttekintést adok a nem civil társadalom jelenségéről. Ezután a civil társadalom és a nonprofit szektor fogalmának egymáshoz való viszonyát ismertetem. E két fogalom keresztmet-
- 53/54 -
szetében találhatóak a civil társadalom részeként működő szervezetek, amelyek a dolgozat további vizsgálódásainak központi szereplői. A CSO-k tevékenységi területe és ezáltal felvállalt szerepük bár igen széles skálán mozog, ugyanakkor a dolgozat fókusza kizárólag a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-kra összpontosít. Ahhoz, hogy a CSO-k által felvállalt társadalmi kontrollfunkció jelentőségét kellő mértékben szemléltethessem - amellett, hogy fogalmilag lehatárolom a vizsgálati körbe tartozó CSO-kat -, kategorizálom a kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezeteket is, amelyek a CSO-k szerepének imitálásával és a kormányzati érdekek kiszolgálásával gyengítik a független civil szférát.
A civil társadalom szabadságának csökkenése az elmúlt évtizedekben strukturális globális problémává vált, ami hatással van a CSO-k mozgásterére is. Ahhoz, hogy az új típusú autoriter tendenciák viszonyíthatóvá és ezáltal jobban megragadhatóvá váljanak, fontos kiindulópont volt számomra az alkotmányos demokráciák civil társadalmi standardjainak bemutatása. A dolgozat e pontján áttekintést adok arról, hogy demokratikus keretek között milyen kapcsolatok fedezhetők fel a civil társadalom és az állam között, továbbá, hogy milyen összefüggések azonosíthatók a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-k és az egyes - a civil társadalmat is meghatározó - alapjogok között. Az alapjogok és a CSO-k közötti kapcsolatok feltárásához az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyesülésekkel kapcsolatos joggyakorlatában kidolgozott minimumstandardok és optimális feltételek biztosították a keretet.
További viszonyítási pontot jelentettek a hagyományos autokráciák (totalitarizmus, autoritarizmus) alkotmányos és civil társadalmi jellemzői. Ugyanis a demokratikus keretek mellett a hagyományos autokráciák fogalmi kereteinek felvázolása is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az új típusú autoriter rendszerek civil társadalmi jellemzői szemléletes módon elhatárolhatók legyenek, és ezáltal kirajzolódjon egy új alkotmányos modell.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
