A fenti mű a Mindennapi családjog sorozat könyveként, a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. gondozásában jelent meg 1999. évben. Az örökbefogadással kapcsolatos részletszabályokban 2003. január 1-jei hatállyal következtek be ugyan módosulások, ezek azonban az örökbefogadás eddig kialakult rendszerében nem hoztak gyökeres változásokat. A 2002. évi IX. törvénnyel bevezetésre került módosításokra tekintettel a Kiadó 2003. július 1. napjával lezárt, ha-tályosító pótfüzetet adott ki, amelynek ismertetésére a vonatkozó részeknél térek ki.
A szerző a rövid Bevezetésben szól a gyermekvédelem szempontjainak fokozatos előtérbe kerüléséről, annak az örökbefogadásra gyakorolt hatásairól. Kitér a családnak mint a társadalom alapvető egységének változására, ismerteti a gyermeki jogokkal foglalkozó, kiemelkedő jelentőségű nemzetközi egyezményeket. A kiegészítő füzetből már azt is megtudhatja az Olvasó, hogy az 1993. évben Hágában kelt, nemzetközi örökbefogadásról szóló egyezmény hatályba lépése megtörtént, és a csatlakozó államok sorában hazánk is hamarosan szerepelni fog.
A mű a bevezetést követően öt nagy fejezetre tagolódik és következetesen, lépésről lépésre mutatja be az örökbefogadási eljárás folyamatát. A mű végén egy külön részben az örökbefogadással kapcsolatos iratminta-gyűjteményt találhatunk, ami a gyakorlati szakemberek munkáját hivatott segíteni.
Az I. fejezet "Az örökbefogadás és a gyermeki jogok" címet viseli, kitérve a hazai alkotmányos szabályozásra, a vonatkozó nemzetközi egyezményekre - különösen a Gyermekek Jogairól szóló 1989-ben kelt New York-i Egyezményre - és az 1997. évi XXXI. gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló (továbbiakban: Gyvt.) törvényre. Ezen jogforrások fogalmazzák meg ugyanis az örökbefogadással kapcsolatos, alapvető követelményeket, amelyeket a részletszabályok megalkotásakor a jogalkotóknak, és az egyes örökbefogadási ügyek intézésekor a jogalkalmazóknak figyelembe kell venniük, és amelyek az örökbefogadással kapcsolatos gyermeki és szülői jogokat fogalmazzák meg.
A szerző e részben röviden, pszichológiai ismereteket is közöl Kellmer-Pringle megállapításai alapján a gyermek normális emocionális fejlődéséhez szükséges körülményekről, mely megállapítások az örökbefogadás szabályozásakor sem hagyhatók figyelmen kívül.
Kitér a mű a családnak a gyermekre gyakorolt hatásaira, amelyet ráhatásnak nevez, illetve foglalkozik a különböző alternatív családformákkal is. Amennyiben a gyermeket vér szerinti családja nevelni nem képes, úgy a családi környezet további biztosítása érdekében sor kerülhet a családbafogadás intézményének alkalmazására, melynek előnyeiről szintén olvashatunk. Ha a gyermek vér szerinti családja a gyermek testi-, erkölcsi-, értelmi fejlődését veszélyezteti, és az önkéntességen alapuló családbafogadás - a vér szerinti szülők beleegyezésének, vagy befogadó családnak a hiányában - nem alkalmazható, úgy sor kerülhet a gyermek családból történő kiemelésére. A családjából kiemelt gyermek helyzetét szintén elemzi a szerző, ismertetve az elhelyezés megválasztásának alapvető szempontjait.
A II. fejezet magának az örökbefogadásnak az intézményével foglalkozik, áttekintve az örökbefogadás történeti változásait a római jogtól kezdve napjainkig, nyomon követve az örökbefogadás joghatásainak változását.
Külön cím alatt foglalkozik a szerző az örökbefogadás - történetileg változó - céljával és rendeltetésével, kitérve az örökbefogadással érintett személyek eltérő érdekeire, valamint arra, hogy ezek a különböző érdekek miként jelennek meg a jogi szabályozásban, milyen garanciák biztosítják azok érvényre juttatását.
Az örökbefogadni szándékozók motivációját vizsgálva állást foglal a szerző amellett, hogy mely motivációk tekinthetők olyannak, amelyek esetén az örökbefogadás engedélyezését lehetőleg mellőzni kell, illetve célszerű mellőzni. Emellett rövid tájékoztatást nyújt a gyermekét örökbeadó, vér szerinti szülőben lezajló pszichikai folyamatokról is.
Az örökbefogadás részletszabályainak ismertetését megelőzően a szerző kitér az örökbefogadás lehetséges formáira, különböző szempontok alapján csoportosítva azokat. (Rokonok vagy idegenek általi örökbefogadás, nyílt vagy titkos örökbefogadás, egyszerű vagy teljes örökbefogadás.)
E fejezet utolsó részében az örökbefogadás feltételeiről olvashatunk, amelyet a szerző a jobb áttekinthetőség kedvéért csoportosítva ismertet, egyrészt az örökbefogadó oldaláról, másrészt az örökbefogadott oldaláról megkívánt feltételeket.
Az örökbefogadó oldaláról megkívánt feltételekben a 2002. évi IX. törvény változásokat vezetett be, módosítva az 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) 47. § (1) bekezdését. Ennek következtében kötelezővé vált - a törvény által megfogalmazott kivételes esetektől eltekintve - a külön jogszabályban meghatározott, örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon való részvétel.1 Ezen túlmenően az új szabályozás már életkori megkötést is tartalmaz annyiban, hogy az örökbefogadó szülőnek minimum 16 évvel, de maximum 45 évvel idősebbnek kell lennie, mint a gyermek, akit örökbe kíván fogadni (kivéve a rokoni és házastársi örökbefogadást).
Álláspontom szerint ez utóbbi módosítás mindenképpen indokolt volt, hiszen a régi szabályozás alapján ad abszurdum az is előfordulhatott volna, hogy egy 18 éves - életkoránál fogva teljesen cselekvőképes - fiatal felnőtt örökbe fogadjon 10 év körüli, vagy annál idősebb gyermeket. Valószínűnek tartom, hogy az ilyen örökbefogadáshoz a gyámhatóság nem járult volna hozzá, de a szabályozás fenti módon történő módosítása törvényi szintű garanciát jelent. Összhangban van e módosítás a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat szabályaival is, melynél követelmény a minimum 16 év korkülönbség apa és elismerni kívánt gyermeke között.
A korkülönbség 45 éves felső határának meghúzását szintén indokoltnak tartom a megfelelő szülő- gyermek viszony kialakítása érdekében. Az örökbefogadás elsődleges célja ugyanis a gyermek családban történő elhelyezése, lehetőleg stabil szülő-gyermek viszony - és nem nagyszülő-unoka viszony - kialakítása.
Az örökbefogadni szándékozó személlyel kapcsolatban továbbra sem előfeltétel, hogy házassági kötelékben éljen, mégis a Csjt. 2002. évi IX. törvénnyel bevezetett módosítása a házasságban élő örökbefogadók általi örökbefogadásnak biztosít elsőbbséget.2
Ismerteti a szerző az örökbefogadás előtti, az örökbefogadó alkalmasságának megállapítására irányuló eljárás szabályait, az eljárás során beszerzendő szakvéleményeket, az örökbefogadó oldalán feltárandó körülményeket.
A műhöz szorosan kapcsolódó hatályosító pótfüzet részletesen tárgyalja a nevelőszülői és örökbefogadói tanfolyam céljait, azok programját, amellyel az ilyen feladatra vállalkozó személyek ismereteit bővíti, azoknak jelentős segítséget nyújt.
Az örökbefogadott oldaláról nézve egyetlen követelményt, feltételt találunk, ez pedig a kiskorúság, mely tekintetében nem következett be változás, s az nem is várható, így továbbra sincs lehetőség nagykorú személy örökbefogadására. Dr. Weiss Emilia a "Polgári Jogi Kodifikáció" című folyóiratban megjelent, az új Polgári Törvénykönyv családjogi könyvének elveit érintő tanulmányában kitér arra, hogy a Kodifikációs Szerkesztőbizottság nem ért egyet a nagykorúak örökbefogadásának elismerésével, hiszen nagykorúak esetében már nem valósulhat meg az örökbefogadás elsődleges célja, a családi nevelés. A nagykorúak örökbefogadásával elérni kívánt célok más jogintézmények alkalmazásával megvalósíthatók, s a nagykorúak örökbefogadása visszaélésekre is lehetőséget adna.3
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
