1. A családjog anyagának a Polgári Törvénykönyvbe való integrálása minden bizonnyal több kérdést vet fel, mint amennyit pusztán a Csjt.-nek a mai viszonyokhoz való megfelelőbb alakítása felvetne. Ugyanakkor a kodifikáció előkészítő munkálatai során készített két tanulmány részletesen rámutatott a családjogi viszonyoknak számos, a polgári jog hagyományos anyagától eltérő sajátosságaira is,1 amelyek nyilvánvalóan a Polgári Törvénykönyvbe integrált családjogban sem lesznek elhanyagolhatók.
Míg a családjogi viszonyok sajátosságai a készülő Polgári Törvénykönyvben sem maradhatnak figyelmen kívül, a családjognak a Polgári Törvénykönyvbe való integrálása három irányú kérdést vethet fel. Az egyik: vajon mennyiben alkalmazhatóak a családjog területén a polgári jognak azok a szabályai, amelyek a Családjogi törvény hatályos szabályaiban egyáltalán nincsenek rendezve, vagy csak hiányosan vannak rendezve, a másik, mondhatnók ennek a fordítottja: vajon melyek a polgári jognak azok a szabályai, amelyeknek éppen a családjog által védett érdekekhez kell majd a maiénál jobban alkalmazkodniuk, és végül a harmadik: felül kell majd vizsgálni, hogy hol mutatkozik a polgári jogi és a családjogi szabályok között indokolatlan ellentmondás.
A Ptk. szabályainak a családjogi viszonyok rendezésére való alkalmazhatása eddig különösen a házassági vagyonjog körében merült fel. De felmerülhetnek és megvizsgálást érdemelhetnek a családjogban eddig nem, vagy hiányosan rendezett kérdések közül - többek között - a családjogi jognyilatkozatok akarathibáinak mikénti értékelése, az érvénytelenség joghatásai, egyes jogérvényesítési határidők elmulasztása esetén az elévülés nyugvása szabályainak megfelelő alkalmazhatása stb. A polgári jog hatályos szabályainak kell viszont a családjog által védett érdekekhez jobban alkalmazkodnia például a lakásbérlet szabályai körében. A polgári jogi és a családjogi szabályozás közötti indokolatlan ellentmondás tipikus példájaként a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú törvényes képviselőjének jogkörét meghatározó szabályok említhetők.
Tudomásul kell természetesen venni, hogy vannak kérdések, amelyekben a szabályozás eltérése indokolt, és ennél fogva ennek fenn is kell maradnia.
Csak példákként: ebbe a körbe tartoznak a polgári jogi tulajdonközösség és a házassági vagyonközösség szabályai köréből a közös tulajdonnal, illetve a házastársak közös vagyonával való rendelkezés szabályai, de akár az ezek használatára, kezelésére vonatkozó szabályok is, vagy - más területről - a polgári jog hozzátartozó forgalmának és a családjogi szempontból releváns rokonságnak, rokoni körnek az e jogviszonyok sajátosságaiból eredő eltérései.
2. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy míg a hagyományos polgári jog anyagának újjáalkotása során az Európai Unió jogához való közeledést kell majd figyelembe venni, a családjog területén a jogalkotásnak inkább az Európai Emberi Jogi Egyezmény családjogi tárgyú rendelkezéseire, az e rendelkezések nyomán kialakult Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság családjogi tárgyú ítélkezési gyakorlatára, más nemzetközi Egyezmények közül pedig különösen az 1989. évi Gyermekjogi Egyezményre kell figyelemmel lenni.
Ez utóbbira arra tekintettel is, hogy ezen Egyezmény alkalmazásáról az országot a Gyermek Jogainak Bizottsága nemzetközi fóruma előtt meghatározott rendszeres időszakokban beszámolási kötelezettség is terheli. A hatályos családjogi szabályozás egyébként, ha vannak is kifogásolható szabályai, ezeket az Egyezményeket általában megfelelően követi, sőt, noha még nem csatlakoztunk az 1993. évi Hágai Nemzetközi Örökbefogadási Egyezményhez, a nemzetközi örökbefogadás szabályai a Családjogi törvényben, a Gyermekvédelmi törvényben és ezekhez kapcsolódóan a Gyám rendeletben már az Egyezménynek a figyelembevételével kerültek megállapításra.
3. A családjog által szabályozott társadalmi viszonyok sajátosságai indokolttá teszik, hogy a polgári jogot és a családjogot uraló közös alapelvek mellett a Családjogi könyv élén néhány speciális, éppen a családjogi viszonyokra jellemző, vagy azokra a polgári jogi viszonyokétól eltérő módon jellemző alapelv megfogalmazásra kerüljön.
a) A Családjogi törvény élén álló elvek közül indokolt megőrizni a házasság és a család védelmének elvét, a házastársak egyenjogúságának elvét, mind a házasságban, mind a szülő-gyermek kapcsolatban, a gyermekek védelmének, érdekeik elsődlegességének elvét.
b) A társadalmi és az egyéni érdek összhangjának ma a jogalkalmazásra előírt elve mind a jogalkotásra, mind a jogalkalmazásra nézve a családi és az egyéni érdek összhangjának követelményével volna felváltandó.
c) A diszkrimináció tilalma családjogi vonatkozásban a Stras-
bourgi Emberi Jogi Bíróság előtt - igaz nem magyar ügyekben -különösen a házasságon kívül született gyermeknek biztosítandó egyenlő jogok tekintetében merültek fel. Magyarországon ez a diszkrimináció - legalábbis a jogalkotás szintjén - mát a Csjt.-t megelőzően, az 1946. évi XXIX. törvénnyel eltörlésre került, és a házasságból és házasságon kívül született gyermekek jogi egyenjogúsága evidenciaként elfogadott. Ennek az elvnek külön, alapelvi szintű kimondása ma már feleslegesnek tűnik.
d) Kívánatos volna azonban a Gyermekjogi Egyezmény néhány elsődlegesen családjogi tárgyú elvének, rendelkezésének - mint például annak, hogy a gyermek lehetőség szerint családjában nevelkedjék - a családjogi szabályok körében való kimondása is.
Hogy erre itt, az alapelvek között, vagy inkább a rokonsággal, a szülő-gyermek kapcsolattal foglalkozó fejezetben kerüljön-e sor, vagy esetleg a szabályok egy részét illetően itt, más részét illetően a rokonsággal foglalkozó fejezetben, meggondolás tárgya lehet.
4. A Családjogi könyv rendszerét illetően a családjog anyagának három fő része - a házasság, a rokonság, a gyámság - tagolása változatlanul fenntartandó.
Az egyes részeken belül néhány szerkezeti változtatás mégis meggondolást igényelhet. Ezekről a megfelelő helyen esik majd szó.
A házassági jog három fő kérdéscsoportot szabályoz: a) a házasság megkötésének szabályait, ideértve annak törvényes előfeltételeit és a házasság érvénytelenségét is, b) a házasság megszűnésének szabályait, ezen belül elsősorban a házasság felbontását és c) a házasfelek jogait és kötelességeit, amelyek közül legnagyobb jelentőséggel a házassági vagyonjog szabályai, valamint, legalábbis a magyar jogban, a házastársi lakáshasználat kérdései bírnak.
Hogy ez a szerkezeti felépítés helyes-e, megkérdőjelezhető. Más kérdésekben, így például a szülői felügyelet vagy a gyámság kérdéseiben, de nemcsak ezekben a törvény felépítése: a jogviszony keletkezése, tartalma, megszűnése. A házassági jog ettől eltérő felépítését minden bizonnyal az a korábbi szemlélet alakította ki, amely a házassági jogot házassági köteléki jogra és a házassági jog egyéb kérdéseire bontotta ketté, gyökereiben azért, mert a házassági köteléki jog állt egyházi jogi szabályozás alatt, a házasság egyéb joghatásait állami jogi szabályok rendezhették. Igaz, a házassági vagyonjogi kérdések rendezésének egy része, így a házastársi lakáshasználat és a házastársi tartás kérdései döntően a házasság megszűnésekor, a házasság felbontásakor kívánnak rendezést.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
