Egyrészről, mint a tanulmány címe is mutatja, a mindennapi, békebeli életen kívül, vagy inkább amellett és azzal párhuzamosan a magyar jogalkotó szervek hatályos döntései, amelyek a rendkívüli, kivételes, általánostól eltérő időszakra vonatkoznak, aktualitást adnak a választott terület kutatásának. Másrészről az Alaptörvény 2022 novemberében hatályba lépett módosításai is nagymértékben befolyásolták mind a jogalkotást, mind a jogalkalmazó szervek működését. A tanulmányban áttekintett szervek és eljárásaik arra az érdekes jelenségre mutatnak rá, hogy a rendvédelmi szervek Magyarországon különleges jogrendben más hatósági feladatot látnak el, és más jogkörök gyakorlásával látják el hatáskörükbe utalt feladataikat. Szeretnénk rávilágítani, hogy ez a tevékenység kifejezetten (és több jogszabály rendelkezésének megfelelően) nem rendészeti tevékenység, hanem honvédelmi vagy katasztrófaelhárítási feladatokat jelent. Az alaptörvényi cikkekben található különleges jogrendi szabályokon túl más jogforrásokat is vizsgálva törekszünk a megnevezett területet bemutatni és az egyes rendvédelmi szervek nem rendészeti tevékenységét értékelni.
A vizsgált időszakban három olyan veszélyeztető tényező fenyegette, illetve fenyegeti hazánk biztonságát, amire a magyar hatóságoknak, állami szerveknek és a jogalkotó mechanizmusnak reagálni kellett, illetve reagálnia kell ma is. A tényezők közül kettő más államok külső és belső biztonságára is "kétfrontos" veszélyt jelent.
• 2014-ben indult Oroszország területannektálási művelete Ukrajnával szemben (először a krími, végül a luhanszki stb. területek elcsatolása, közben alacsony intenzitású háború Kelet-Ukrajnában), de ezt a tevékenységet magyar oldalról egészen 2022 februárjáig nem követte veszélyhelyzeti intézkedés.
• Ellenben az ország keleti és déli határára nyomást gyakorló bevándorlás jelentős intézkedéseket vont maga után (fizikai határzár, határvadász ezred felállítása, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet bevezetése). A migráció illegális módja jelentős mértékeket öltött, számos kutatás zajlott és publikáció is született ennek igazolására.[1]
• 2020-tól kezdődően pedig egy egészségügyi, járványügyi veszélyhelyzet is alakította a magyar rendészeti feladatokat, és a járvány világméretéből kifolyólag más hatóságok és szervezetek eljárását, ügyintézését is. Ugyan a Sars-vírus Covid-19 változata által okozott járvány az egészségügyi intézkedések hatására 2022 májusától a kimutatásokból és adatokból kiindulva már nem jelentett olyan veszélyt, amely speciális jogrendi megoldásokat igényelne a kezelésében.
Az aktuális világpolitikai helyzet történései Magyarországot 2022 februárja óta "testközelből" is érintik. A szomszédos államot, Ukrajnát teljes körű háborúval fenyegető helyzet, amely 2014 óta létezik, 2022-re valós fenyegető állapottá változott. Ez a "katonai műveletnek" induló harci helyzet az orosz és az ukrán hadsereg között, ahogy azt az agresszor definiálja (amíg ugyanis az orosz jogalkotó nem nyilvánítja hadiállapottá az elrendelt helyzetet, az ő értelmezésükben nem beszélhetünk háborúról).[2] Az orosz kormány törvénytervezetet dolgozott ki az orosz csapatok külföldi műveleteinek támogatására. A végrehajtó hatalom különleges jogköröket igényelt a műveletek idejére, beleértve a mozgósítási kapacitások újraaktiválását. A törvényjavaslatot az orosz Állami Duma elé terjesztették. Javasolták a "Védelemről" szóló törvény módosítását a következő rendelkezés beillesztésével: "Az Orosz Fegyveres Erők, más csapatok, katonai alakulatok és szervek terrorizmusellenes és egyéb műveletek végrehajtásának biztosítása az Orosz Föderáció területén kívül". 2022. február 24. óta Oroszország Vlagyimir Putyin elnök utasítására "katonai műveletet hajt végre Ukrajnában". Mindeddig ódzkodott kinyilvánítani a hadiállapotot, amely számára jóval szélesebb jogköröket biztosítana, köztük a katonai mozgósítás lehetőségét is. Az agresszió után több mint egy év elteltével sem hirdettek ki hadiállapotot, viszont olyan jogköröket kapott az orosz kormány,
- 36/37 -
amely "béke" idején egyáltalán nem szokványos. A háború elismerése az orosz fél részéről a kézirat lezárásáig még nem történt meg.
Mindeközben a magyar Országgyűlés az Alaptörvény tizedik módosításával a veszélyhelyzet kinyilvánításának esetköreit bővítette azzal, ha a szomszédos államban háború zajlik; ezen alapul a 424/2022. (X. 28.) kormányrendelet[3] "[a]z Ukrajna területén fennálló konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel". E jogszabályi módosítással az általunk megemlített orosz folyamatot úgymond megelőzte, mivel a kutatásunk kezdetétől a kézirat lezárásáig e lépés (ti. a katonai művelet háborúként való elismerése) még nem történt meg az orosz jogalkotó szerveknél.
A fentiek alapján megállapítható, hogy bizonyos fokú hasonlóság fedezhető fel a minősített jogrendben alkalmazott jogkörök használatát tekintve a két ország kormánya részéről. Ebben az esetben a minősített jogrend fogalmának egy fontos eleme jelenik meg: a kormány vagy valamely miniszter a normál működéshez képest szélesebb jogkört kap a helyzet kezelésére anélkül, hogy a de facto helyzetnek megfelelő minősített jogrend ténylegesen kihirdetésre került volna.[4]
2015 óta a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet szabályozó menekültügyi törvény alapján a Kormány azt rendeletben félévenként rendszeresen meghosszabbította, legutóbb 2023. szeptember 7-ig.[5] Az aktuálisan fenntartott különleges jogrendi intézkedések az érintett közigazgatási és államigazgatási, valamint más állami szervek működését jelentősen, de legalább is meghatározó mértékben befolyásolják.
A vizsgált időszakban, azaz 2023 első félévében tehát kimondható, hogy a magyar törvényhozó és a kormány megítélése alapján a jogalkalmazó - általános közigazgatási és rendészeti - szerveket közvetlenül két, a biztonságot (mind belső mind külső) veszélyeztető kockázat befolyásolja. Mivel azonban a járványügyi intézkedések is nagy terhet jelentettek bizonyos rendészeti szervek munkájára, nélkülözhetetlen a bemutatásuk. Ezt megelőzően azonban röviden érdemes kitérni a rendészet, és a rendészetet befolyásoló különleges jogrendi fogalmak azonosítására.
Az állami feladatok megvalósításának elsődleges szervezeti rendszere a közigazgatás, és az ország külső valamint belső védelmét is e szervek biztosítják működésükkel a rendészeti és a honvédelmi funkció és tevékenységek ellátásával. Ezért előzetesen, a tanulmány vizsgálati fókusza szempontjából érdemes röviden felidézni a rendészet, rendvédelem meghatározását.[6] A rendészetet mint igazgatási ágat is szakterületként kell tekintenünk, aszerint, hogy a rendészeti igazgatás körében mely hatóságok veszélyhelyzeti intézkedéseiben jelenik meg a közrend és a közbiztonság védelme.[7]
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (5) bekezdése szerint a központi államigazgatási szervek közé tartozó rendvédelmi szervek a rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. Természetesen más szervek is látnak el a minősített jogrendben feladatot annak ellenére, hogy nem szerepelnek a felsorolásban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
