https://doi.org/10.59851/KJSZ.2025.4.10
A 2024-es vármegyei és helyi önkormányzati választás speciális volt abból a szempontból, hogy a június 9-én megválasztott képviselők és polgármesterek csak október 1. napját követően tölthették be tisztségüket. Ezen ún. "átmeneti időszakban" számos rendkívüli helyzetre is fel kellett készülnie a jogalkotónak a zavartalan önkormányzati működés érdekében. Jelen tanulmány keretei között azt vizsgáljuk, hogy az átmeneti szabályozás célja miképpen érvényesült a gyakorlatban, milyen anyagi és eljárásjogi kérdéseket vetett fel az addig ismeretlen átmeneti megoldás. Ehhez a Kúria Önkormányzati Tanácsának Balmazújváros város polgármesteri döntéshozatalával összefüggő joggyakorlatát tekintjük át, különös hangsúlyt fektetve az általános jogelméleti és gyakorlati kérdésekre. A normakontroll-eljárás keretében hozott döntések elemzésével az átmeneti szabályozás és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének gyakorlati érvényesülésének tapasztalatait kívánjuk bemutatni.
Kulcsszavak: helyi önkormányzati választások, polgármester, normatív határozat, normakontroll
The 2024 elections for Hungarian county and local government representatives, mayors and lord mayors, as well as representatives of national minority governments, were special in that the representatives and mayors elected on June 9 could only take office after October 1. During this so-called "transitional period", legislators had to prepare for several extraordinary situations to ensure the smooth functioning of local governments. Within the framework of this study, we examine how the transitional regulations were implemented in practice and what procedural issues arose from this previously unknown transitional solution. To this end, we review the case law of the Local Government Council of the Hungarian Supreme Court/Curia (a Kúria Önkormányzati Tanácsa) in relation to the decision-making of the mayor of Balmazújváros city, with particular emphasis on general legal theory and practical issues. By analysing the decisions made in the context of the norm control procedure, we aim to present the experiences of the practical implementation of the transitional regulation and the principle of proper exercise of rights.
Keywords: local government elections, mayor, normative decision, normative control
A vármegyei és helyi önkormányzati képviselők, a polgármesterek és főpolgármester, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a 2024-es magyarországi európai parlamenti választás napján, azaz június 9-én tartották. Tekintettel arra, hogy a korábban megválasztott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megbízatása 2024. október 1. napjáig tartott, így a jogalkotó ezen szűk négy hónap vonatkozásában ún. átmeneti rendelkezéseket alkotott a zavartalan önkormányzati működés érdekében. E szabályozásból emelhető ki a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 146/L. § (1) bekezdése, amely a működőképesség megőrzése érdekében - a törvényben meghatározott rendkívüli esetkörökben - a polgármester számára lehetővé tette a képviselő-testület helyetti döntéshozatalt. E szabályozással összefüggésben a Kúria Önkormányzati Tanácsához több tucat ügy érkezett, amelyek tárgya a polgármester által elfogadott rendelet, illetve normatív határozat utólagos normakontrollja volt. Jelen tanulmány keretei között azt vizsgáljuk, hogy a szabályozás célja miképpen érvényesült a gyakorlatban, milyen anyagi és eljárásjogi kérdéseket vetett fel az addig ismeretlen átmeneti megoldás. A vizsgálat keretében Balmazújváros város polgármesteri döntéshozatalával összefüggő kúriai joggyakorlatot tekintjük át, különös hangsúlyt fektetve az általános jogelméleti és gyakorlati kérdésekre, valamint az azokra adott válaszokra. Ehhez a 2024-ben és 2025 elején befejezett, a vizsgált hatáskörhöz szorosan kapcsolódó 44 ügyet vettük alapul. Külön vizsgálati szempontként tekintettünk a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének érvényesülésére.
Az Alaptörvény 2022. július 23. napján hatályba lépő tizenegyedik módosítása értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.[1] Az Alaptörvény jelzett módosításának jogalkotói indoka a költségtakarékosság volt. A 2022. évi országgyűlési képviselők általános választása és a 2022. évi országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása ugyanis igazolta, hogy a választási eljárások egy időpontban történő lebonyolítása jelentős költségmegtakarítást eredményez (ez a konkrét esetben több mint 10 milliárd forint volt). Az európai parlamenti képviselők választása nem rögzített időpontban történik, hanem a korábbi gyakorlat alapján májusban vagy júniusban kerül rá sor. E terminusoktól azonban egy-egy hónappal el lehet térni, így a két választás együttes lebonyolítására akkor van lehetőség, ha az európai parlamenti választásra előzetesen meghatározott konkrét négynapos időkeret az Alaptörvényben a helyhatósági választások megtartására rögzített április-július időszakba esik.
Ennek megfelelően a vármegyei és helyi önkormányzati képviselők, a polgármesterek és főpolgármester, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a 2024-es magyarországi európai parlamenti választás napján, azaz június 9-én tartották.
Tekintettel arra, hogy a korábban megválasztott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megbízatása 2024. október 1. napjáig tartott (erről is az Alaptörvény tizenegyedik módosítása rendelkezik), a
- 95/96 -
jogalkotó e szűk négy hónapra vonatkozóan ún. átmeneti rendelkezéseket alkotott a zavartalan önkormányzati működés érdekében.
Az átmeneti (tehát 2024. június 9. és október 1. közötti) időszakra vonatkozó szabályokat az Mötv., a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) tartalmazzák.
Az Mötv. 146/J. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a választás napjához kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazásának időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni. Azaz ezen időponttól - és nem a választás eredményének jogerőssé válásától - számítandó pl. a képviselő-testületi alakuló ülésének összehívására rendelkezésre álló 15 nap, avagy a közös önkormányzati hivatal létrehozására rendelkezésre álló 60 nap.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
