A dolgozat az Emberi Jogok Európai Bírósága és az alkotmánybíróságok közötti kölcsönhatást vizsgálja, az alapjogi bíráskodás jellegzetességeit, természetét, illetve annak gyakorlati hatásait kutatja egy konkrét alapjogi probléma kapcsán. A dolgozatnak két fő célkitűzése volt: az egyik, hogy feltárja az Emberi Jogok Európai Bírósága és az alkotmánybíróságok közötti kölcsönhatás alapjait és jellemzőit. A másik, hogy ezt a kölcsönhatást a közszereplők bírálata kapcsán, a közlő fél véleményszabadsága és a sajtószabadság, illetve a közszereplő emberi méltósága, jó hírneve és becsülete kollíziója vonatkozásában vizsgálja és elemezze.
Az EJEB és az alkotmánybíróságok közötti, általános értelemben vett kölcsönhatáshoz képest a kifejezés szabadságával, de különösen a közszereplőkkel kapcsolatos esetekben a bíróságok egymásra hatása speciális. A közéleti szereplőkkel kapcsolatos közlések megítélésére vonatkozó alkotmányos elveket és mércéket ugyanis az amerikai Legfelső Bíróság dolgozta ki az 1900-as évek második felében. Ezt követően ezek a tesztek és alkotmányos gyakorlatok mások mellett az európai bírósági gyakorlat számára is mértékadóvá váltak, és hatottak a strasbourgi bíróság gyakorlatára és a nemzeti alkotmánybíróságok értelmezésére egyaránt. Ennek következtében az EJEB és az európai alkotmánybíróságok közötti kölcsönhatás elemzéséhez elengedhetetlen volt a vonatkozó amerikai esetjog ismertetése, és annak Európára való hatásainak vizsgálata. Ezzel együtt kerülhetett csak sor a strasbourgi bíróság és az alkotmánybíróságok gyakorlata közötti kölcsönhatás elemzésére. A kölcsönhatás vizsgálatának kiemelt fókuszpontja a német szövetségi Alkotmánybíróság, illetve a magyar alkotmánybírósági gyakorlat volt. Mindemellett szélesebb perspektívából is vizsgálódtam, így ezeken túlmenően néhány másik európai állam alkotmánybíráskodást végző bírói szerveinek gyakorlatából is igyekeztem a tendenciákat feltérképezni, és a kimutatható hatásokat az egyes részeknél jelezni.
A disszertáció alapján megállapítható, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és az alkotmánybíróságok kölcsönösen hatnak egymás gyakorlatára az alapjogok értelmezés során.
A kölcsönhatás kialakulását és folyamatos alakulását több, egymással párhuzamosan végbemenő folyamat - így többek között az emberi jogok univerzális felfogásának kialakulása és elterjedése, illetve a globalizáció és a jog egymásra hatása - alapozza meg, amelyek az emberi jogok és más alkotmányos elvek közös, egyetemes értékekké válása felé mutatnak, és a nemzeti szinten túlmenő, sokféle irányú együttműködésekkel járnak. Emellett az Emberi Jogok Európai Bírósága és az alkotmánybíróságok közötti kölcsönhatást a tevékenységükkel - így elsősorban az ítélkezésük tárgyával és az értelmezési módszereikkel - kapcsolatos hasonlóságok is megalapozzák. Ezek a bíróságok olyan alapjogi dokumentumok autentikus értelmezői, melyek az univerzális emberi jogi megközelítés eredményeképpen közös emberi jogi fogalomkészleten alapulnak. Ezáltal az alapvető jogok tartalmának és a korlátozásukhoz kapcsolódó elvek meghatározása során közös emberi jogi fogalmakból indulnak ki, tartalmilag ugyanazokat az alapjogokat kell értelmezniük, magyarázniuk, illetve állást kell foglalniuk a korlátozásuk igazolhatóságáról.
Az alapjogi bíráskodás módszereinek alkalmazásában közös jellemzőjük, hogy a formai szempontok mellett az alapjogkorlátozás célját és mértékét alapul vevő tartalmi teszteket dolgoztak ki, alkalmaznak és fejlesztenek tovább. Szintén közös jellemzőjük, hogy tevékenységük során valamilyen jogi normát vagy gyakorla-
- 69/70 -
tot vizsgálnak felül abból a szempontból, hogy egy magasabb rendű normában biztosított alapvető jogokat sértenek-e. Az alapjogok tartalmának meghatározása, illetve a korlátozásuk mércéinek kialakítása során mind az alkotmánybíróságoknak, mind az EJEB-nek - észszerű keretek között - értelmezési szabadsága van. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az alapvető jogok gyakorlati megvalósulásával kapcsolatos változó tényezőket figyelembe vegyék, így megvalósulhat a bíróságok jogfejlesztő értelmezése. Ugyanakkor gyakorlatukban jellemző a precedensalapú döntéshozatal, azaz a saját korábbi döntéseikre az újabb ügyekben támaszkodnak, és az azokban kifejtett elvi és gyakorlati megállapításokat következetesen alkalmazzák. A korábbi gyakorlattól való eltérést a döntés indokolásában igazoló érvekkel támasztják alá. E tevékenységük során az összehasonlító jogi módszert alkalmazva egymás gyakorlatát megvizsgálják, és ez formálja a jogi gondolkodásukat és érvelésüket, azaz hatással vannak egymás gyakorlatára. Ez a kölcsönhatás igazolható, mivel a közös európai alapjogi gondolkodás és alapjogvédelem fejlődését segítheti elő.
Az alapjogi elemzés alapján megállapítható, hogy a vizsgált bírósági hatások irányai a bírói mérlegelés során felmerülő főbb szempontok - így a kifejezés szabadságának igazolási megfontolásai, a közléssel érintett személy közszereplői státusza, a közlés típusa, a közlő fél szándéka és gondossága, a bizonyítási teher, a közlés módja, kontextusa és hatásai - alapján mutatható ki legpontosabban.
A kifejezés szabadságának igazolására törekvő elméletek alapján arra jutottam, hogy akkor érthetjük meg leginkább ezeknek a jogoknak a demokratikus társadalomban betöltött szerepét, ha elfogadjuk, hogy vagy a közösségi, vagy az egyéni szempontokat előtérbe helyező igazolási felfogások együttesen, egymást kiegészítve támasztják alá ezeknek az alapjogoknak a létjogosultságát és magas szintű védelmét. Ez az álláspont a bírói gyakorlatban az elsők között az USA Legfelső Bíróságán jelent meg, majd a német szövetségi Alkotmánybíróság is a gyakorlata részévé tette. Mindezeket a megállapításokat az EJEB is a gyakorlatába építette, és ezt követően láthattunk példát a kelet-közép-európai államok általi befogadásra is. E tekintetben tehát megállapítható, hogy a bíróságok közötti hatás többirányú.
Azt a kérdést, hogy kik tekinthetők közszereplőnek, a vizsgált bíróságok gyakorlata alapján jártam körül, és a közszereplők körének meghatározásához az esetjog alapján adtam támpontokat, és alakítottam ki olyan csoportokat - közfunkcióval rendelkezők, a közéleti vita egyéb résztvevői, hírességek és egyéb esetek -, amelyek ezt a személyi kört nagyrészt lefedik. Ennek során kimutattam, hogy a vizsgált bíróságok esetjogában a közszereplők személyi körének egy viszonylag nagy halmazát tekintve egyetértés van. Az is megállapítható, hogy a közszereplők különböző csoportjaiba tartozók tűrési kötelezettsége között fokozatosság van. Abban a kérdésben, hogy a közszereplőkön belül egy-egy személyi körbe tartozó személynek milyen fokú tűrési kötelezettsége van, a bíróságok gyakorlata sokszínű. Az USA-ban vált alkotmányos alapelvvé, hogy a közhatalmat gyakorló állami tisztviselőknek több kritikát kell elviselniük a nyilvánosság előtt a tevékenységükkel összefüggésben. Az amerikai Legfelső Bíróság ezt a magasabb tűrési kötelezettséget a közéletben ismert és a nyilvánosság előtt szereplő személyekre is kiterjesztette. A strasbourgi bíróság túllépve az USA-ból származó hagyományokon, az egyes személyi körökhöz tartozókra vonatkozóan pontosabban határozta meg a tűrési kötelezettség mértékét. Értelmezésében a legmagasabb a tűrési kötelezettsége a politikusoknak. A politikusokhoz képest kisebb mértékben kell a nyilvános kritikát eltűrniük az állami tisztviselőknek, és - egy angolszász jogintézmény, a "contempt of court" hagyományát alapul véve - a bírósági eljárás ideje alatt fokozott védelemben részesülnek a bírák a bírálatokkal szemben. A hírességeknek pedig kizárólag a közéleti vitához kapcsolódó, személyüket ért bírálatokkal szemben kell többet tűrniük a magánszemélyeknél. Ez az értelmezés - különösen a bírákra vonatkozó megállapítások - az európai alkotmánybíróságok számára is támpontként szolgált. A közszereplők személyi köre azonban változik, így bizonytalanságok is vannak a közléssel érintett személy státusza kapcsán, amelynek megítélése során a bíróságoknak érdemes az eset összes körülményét a demokratikus nyilvánosság lehető legszélesebb körű megvalósulásának érdekével összevetni. Az összes vizsgált bíróság gyakorlatában kimutatható, hogy minden esetben a személy státuszáról való döntés összefüggésben van az adott eset egyéb körülményeivel, különösen a közlés közügyekhez tartozásával, illetve a közéleti vitához való hozzájárulásával.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
