Magyarország Alaptörvénye[1] Szabadság és felelősség c. rész II. cikke szerint, az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A jogrendszerek az abortusz teljes tilalma és a megengedett beavatkozás között mozognak. A jelenlegi gyakorlatot hazánkban a magzatvédelmi törvény[2] szabályozza, amely az utóbbi években többször módosult.
A Gyermek Jogairól szóló 1989. évi New Yorki Egyezmény az első átfogó nemzetközi egyezmény, amely a gyermekek jogaival és védelmével foglalkozik. A New York-i Egyezmény a legszélesebb körben elfogadott emberi jogi gyűjtemény mely egyedülállóan helyezi a figyelem középpontjába a gyermekeket. Az eltérő jogrendszerekhez és kultúrákhoz igazodva az Egyezmény olyan általános egyezség, mely rögzített alapelveket és alapvető kötelezettségeket fogalmaz meg valamennyi elfogadó ország számára. Azokat az alapvető jogokat fejezi ki, melyekkel a gyermekeknek - megkülönböztetés nélkül - rendelkezniük kell.[3] A gyermek jogait a különböző jogágakhoz tartozó jogszabályok érintik, a büntető jogtól, közigazgatási munkajogi, oktatási és egészségügyi jogon keresztül a polgári jogig.
Az Egyezmény szellemében történő Családjogi Törvény módosításra 1995-ben került sor, míg a gyermeki jogok átvételét a gyermekvédelem és gyámügyi igazgatás törvényi szintű szabályozását 1997-ben fogadta el a Parlament. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) az Egyezmény szellemében a gyermek esélyegyenlőségének érdekében megállapítja, hogy az állam, a helyi önkormányzatok és a feladatokra vállalkozó természetes és jogi személyek segítik a gyermek jogainak és érdekeinek érvényesítését, gondoskodnak a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről.
Az elmúlt negyed században sok új dokumentum született: az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikke "A gyermekek jogai" cím alatt tartalmaz ilyen tárgyú rendelkezéseket, az Európai Bizottság pedig 2011 februárjában elfogadta az Európai Unió gyermekjogi ütemtervét, amely tartalmazza a gyermekbarát igazságszolgáltatást, amelyet hazánkban a 2012. évi LXII törvény beiktatta a büntető- illetve polgári eljárásjogba.
Az új Ptk.[4] Családjog Könyve külön alapelveket fogalmaz meg, amely azt jelenti, hogy a jogalkotó a családjog anyagának a Polgári Törvénykönyvbe helyezésével nem hagyta figyelmen kívül a családjogi szabályozás önállóságát. A Családjog Könyv egyik fontos alapelve a gyermek érdekének védelme, melynek tartalma több irányú. Egyrészt azt kívánja biztosítani, hogy a gyermek érdeke elsődleges szempont legyen a vele kapcsolatos jogviszonyokban, másrészt, hogy az őt érintő kérdésekben tájékoztassák és véleményét korára, érettségére figyelemmel, kellő súllyal figyelembe vegyék. A Ptk. Családjog Könyve alapelvi szinten rögzíti a gyermek saját családban nevelkedéshez fűződő jogát, valamint azon jogát is, hogy ha ez nem valósítható meg, akkor lehetőleg családi környezetben nevelkedhessen, megtartva korábbi családi kapcsolatait.[5]
A családjogi jogviszonyokban is irányadók viszont a Ptk. Első Könyvében szereplő alapelvek (értelmezési alapelv 1:2. §, a jóhiszeműség és a tisztesség elve 1:3. §, az elvárható magatartás, a saját felróható magatartásra hivatkozásra tilalma 1:4. § és végül a joggal való visszaélés tilalma 1:5. §)[6]
A Ptk. a Bevezető rendelkezések között csak a törvénykönyv egészére vonatkozó elveket tartalmaz, és tudatosan csökkenti a törvénykönyv alapelveinek számát. Eddig a jogirodalomban a magyar polgári jognak legalább kilenc alapelvéről találhatunk említést. Ezzel szemben az új Ptk. csak négy alapelvet sorol fel és szabályoz. A Ptk. alapelvi rendszerének szerkezeti középpontjában az alanyi jogok szabad gyakorlásának gondolata áll. Ugyanakkor ez a gondolat nem kap alapelvi szintű szabályozást e törvény Bevezető rendelkezései között, szemben a régi Ptk-val.[7]
A jogképesség az embert, ha élvei születik, fogamzásának időpontjától illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekintetni.[8] A jogképesség az emberi élet természetes velejárója: az embert e minőségéből eredően jogok és kötelezettségek illetik meg, azaz jogalany, az alkotmányok és a törvények csupán ennek deklarálására hivatottak. A jogképességnek ez az emberi mivolthoz kapcsolódó felfogása hosszú történelmi fejlődés eredményeként, a polgári társadalmakban alakult ki, kifejezésre juttatva, hogy a jog az embert nem tekintheti tárgynak.[9] A gyámhatóság - kérelemre vagy hivatalból - gyámot rendel a magzat részére, ha ez a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges.[10]
Az új Ptk. változatlan tartalommal veszi át a Ptk-nak a jogképesség fogalmára, kezdetére és megszűnésére vonatkozó szabályait. Következetesen érvé-
- 254/255 -
nyesíti azt az elvet, hogy a magyar jogban a kiskorúnak gyámja, a nagykorúnak gondnoka van. A törvény nem tartalmazza azt a fordulatot, hogy a gyámrendelésre különösen akkor van szükség, ha érdekellentét van a születendő gyermek és a törvényes képviselője között, csupán attól a feltételtől teszi függővé a gyámrendelést, ha az a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges. Ez természetesen lehet a magzat és a törvényes képviselője közötti érdekellentét is, például olyan esetben, ha törvényes képviselője különélő vagy volt házastársával (élettársával) áll szemben és a törvényes képviselő ezzel összefüggésben a közös szerzésre, illetőleg a különvagyonra vonatkozó nyilatkozatot tesz, amely adott esetben a gyermek érdekeit sértheti. A gyámhatóság a törvényi keretek között maga dönthet arról, hogy az adott esetben a magzat jogai veszélyben forognak-e vagy sem.[11]
A családi viszonyok "közjogiasodása" nincs feltétlen összefüggésben azzal a magyar specifikus jogfejlődéssel, hogy a családjog két jelentős területe, nevezetesen a házassági köteléki jog, valamint gyámság (és gondnokság) a magánjog más kérdéseitől eltérően már múlt század utolsó éveiben, illetve évtizedeiben írott törvényekkel volt külön szabályozott (1894. évi XXXI. törvény a házasságról, 1877. évi XX. törvény a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről). A kapitalista jogfejlődés eredményeképpen megalkotott nagy európai magánjogi törvénykönyvek az 1896-os német polgári törvénykönyv (BGB), 1804-es francia Code Civil, az 1811-es osztrák polgári törvénykönyv (ABGB) és az 1907-es svájci polgári törvénykönyv (ZGB) függetlenül attól, hogy tartalmazzák a családjogot, további törvények elfogadására kényszerültek a szociális, gyermekjogi, gyermekvédelem területén, éppen úgy, ahogy ez hazánkban is történt, történik.[12]
Az új Ptk. nem foglal állást abban, a polgári jog keretein túlnyúló kérdésben, hogy a magzat maga absztrakt értelemben embernek tekinthető-e vagy sem.[13] A Ptk. a védelmet azzal biztosítja, hogy a magzat, mint feltételes jogalany részére adja meg az élveszüléstől függő jogképességet.
Vetélésről akkor beszélünk, ha a terhesség a negyedik hónap kezdete előtt megszakad. Abortusz esetén a terhességet a saját akaratunkból szakítjuk meg. A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg.
Az Alkotmánybírósághoz több beadvány érkezett az 1990-es években a terhességmegszakításról (abortuszról) szóló jogszabályok alkotmányellenségének továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megszüntetésére, illetve mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására és megszüntetésére. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a terhesség megszakítására vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározása alkotmányellenes.[14] Az Alkotmánybírósági döntést követően született a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX törvény mely szerint a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel. A terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze a családtervezés a szülők joga és felelőssége.
A terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén szakítható meg. Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.[15] A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha
- azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;
- a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;
- a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
- az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.
A terhesség a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő
- korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
- terhességét neki fel nem róható egészségi ok indokolja.[16]
A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg
- az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt,
- a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén.
A terhesség megszakítása, ha azt nem egészségi ok indokolja, az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el. A terhesség megszakítását a külföldi is kérheti, ha érvényes tartózkodási engedéllyel több, mint 2 hónapja tartózkodik az ország területén, és aki menekültkénti elismerését kérelmezte. Akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert.[17]
2006 óta a várandós nő terhességmegszakítás iránti kérelmét a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt személyesen terjeszti elő, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.[18]
Korlátozottan cselekvőképes személy nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének a terhességmegszakítási kérelmet tudomásul vevő nyilatkozata szükséges.
Cselekvőképtelen személy terhességmegszakításra vonatkozó kérelmét nevében törvényes képviselője terjeszti elő. A családvédelmi szolgálat munkatársa a terhességmegszakítási kérelem bejelentését követően - lehetőleg a
- 255/256 -
magzat apja jelenlétében -, tiszteletben tartva az állapotos nő érzéseit és méltóságát, a magzat megtartása érdekében tájékoztatja őt az alábbiakról:
- a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami anyagi és természetbeni támogatások lehetőségéről;
- az olyan szervezetek és intézmények létéről és tevékenységéről, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetére;
- az örökbeadás feltételeiről;
- a válsághelyzet feloldására alkalmas állami, helyi önkormányzati vagy társadalmi segítségnyújtási formákról, és felajánlja közreműködését ezek igénybevételéhez, egyidejűleg tájékoztatást nyújt a gyermeknek a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egészségügyi intézménynél elhelyezett inkubátorban, örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről;
- a fogantatásról, a magzat fejlődéséről, a terhességmegszakítás veszélyeiről és az esetleges későbbi terhességre gyakorolt hatásáról;
- a terhességmegszakítás szándékának fenntartása esetére a családvédelmi tanácsadáson történő ismételt megjelenés szükségességéről a tájékoztatást követő 3. napon.[19]
Amennyiben a tájékoztatás ellenére a kérelmező a terhességmegszakítás iránti kérelmét továbbra is fenntartja, a tanácsadó három napon belül tájékoztatja
- a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiről;
- a terhességmegszakítás körülményeiről, módjáról;
- a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézményekről[20]
A várandós nő a kérőlappal legkésőbb az ellenjegyzését követő 8 napon belül jelentkezhet a választott egészségügyi intézményben. A kérelmét a beavatkozás napján aláírásával ismét megerősíti.[21] Ha a beavatkozást végző intézmény szakorvosa megállapítja, hogy a terhesség meghaladta az e törvényben meghatározott időt, vagy a beavatkozás elvégzése a nő egészségét súlyosan veszélyezteti, annak elvégzését megtagadja. Ebben az esetben az állapotos nő szakmai felülvizsgálatot kérhet. A felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző szervekről a várandós nőt tájékoztatni kell.[22]
A KSH szerint 2015. január 1-én az ország népességének lélekszáma 9 millió 849 ezer fő volt, 28 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 2014-ben valamennyi fontosabb népmozgalmi folyamatban kedvező irányú változás történt az előző évhez képest.[23]
Az állami családvédelmi szolgálat vagy az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett családvédelmi szolgálat végzi a tanácsadást. Válsághelyzet esetén segítséget ad annak feloldásában, valamint szervezi az oktatási intézményeken kívül a családtervezéssel kapcsolatos ismeretek terjesztését.
Elősegíti az állam a fogamzásgátló készítmények és eszközök rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételét, a magzati élet védelmét szolgáló, valamint a fogamzásszabályozást ismertető kiadványok közzétételét és a tömegkommunikáció fórumain való ismertetését. Segíti az anya, illetve a család egésze számára elérhető, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező válságkezelő tanácsadás rendszerének fejlesztését, és szabályozza a tanácsadás során az állami, illetőleg a civil szervezetek hatékony együttműködésének feltételeit, formáit. Támogatja a magzati élet védelmét szolgáló tevékenységet, szervezeteket, különösen azokat, amelyek anyagi támogatást is nyújtanak az arra rászoruló várandós anyáknak. A munkajogi szabályozás eszközével gondoskodik a várandós anyák fokozott munkahelyi védelméről.
A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások biztosításával segíti a várandós anyát és családját a születendő gyermek vállalásában és felnevelésében. A terhesgondozás keretében 2000 óta a gyermeket váró nőt tájékoztatják a családvédelmi szolgálat munkatársai a magzat egészséges fejlődése érdekében szükséges életmódról, a helyes táplálkozásról, a magzatot károsító hatások (különösen a dohányzás és alkoholfogyasztás) elkerülésének fontosságáról. Elvégzik a magzat egészséges fejlődését ellenőrző és a gyermeket váró nő egészségvédelmét biztosító szűrővizsgálatokat. Segítséget adnak a szülésre, szoptatásra, csecsemő- és gyermekgondozásra való felkészüléshez.[24]
A törvény szerint térítésmentes terhesgondozásra jogosult a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.[25] Baranya megyében öt helyen történik tanácsadás. Pécsett a Kormány Hivatal Járási Hivatalához tartozó védőnők tartják az abortuszra jelentkezők tájékoztatását. Mind a megyei, mind a városi tanácsadók látják el a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak házasságkötésénél a szükséges tanácsadást.[26]
A Ptk. tehát nem foglal állást abban, hogy a magzat maga absztrakt értelemben embernek tekinthető-e vagy sem. Az Alaptörvény II. cikke az emberi méltóság sérthetetlenségéhez kapcsolódva rendelkezik úgy, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Azt azonban, hogy ez a védelem a magzat emberként való elismerését jelentené, nem tartalmazza.[27] ■
- 256/257 -
JEGYZETEK
[1] 2011. április 25.
[2] 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről
[3] Filó Erika - Pehr Erika: Gyermeki jogok, szülői felelősség és gyermekvédelem. HVG Orac, Budapest 2015. 41. o.
[4] Az 2013. évi V. törvény, a Polgári törvénykönyvről
[5] Filó - Pehr: i.m. 30. o.
[6] 2013. évi V. törvény, a Polgári törvénykönyvről
[7] Kecskés László: Az új Ptk. magyarázat I-VI. (Szerk. Wellmann György) HVG Orac, Budapest 2013. 47. o.
[8] 2013. évi V. törvény, a Polgári törvénykönyvről 2:2 § (1)-(2) bek.
[9] Kőrös András - Makai Katalin: Az új Ptk. magyarázat I-VI. (Szerk. Wellmann György) HVG Orac, Budapest 2013. 77. o.
[10] 2013. évi V. törvény, a Polgári törvénykönyvről 2:3 § (1)-(2) bek.
[11] Kőrös - Makai: i.m. 79-80 o.
[12] Somfai Balázs: Családi Jog 2013. évi 4. sz.
[13] Kőrös - Makai: i.m. 79. o.
[14] 64/1991. (XII. 17.) AB határozat
[15] 1992. évi LXXIX. törvény 5. § (1)-(2) bek.
[16] 1992. évi LXXIX. törvény 5. § (2) bek. b) pont
[17] 2000. évi LXXXVII. törvény 3. §
[18] 2005. évi CIX. törvény 107. § (3) bek. c) pont
[19] 2000. évi LXXXVII. törvény 4. § (1) bek.
[20] 1992. évi LXXIX. törvény 9. § (2) bek.
[21] 1992. évi LXXIX. törvény 10. § (3) bek.
[22] 1992. évi LXXIX. törvény 10. § (5) bek.
[23] Statisztikai Tükör 2015. 23. sz.
[24] 1992. évi LXXIX. törvény 3.§ (2) bek. a) b) c) pont
[25] 2011. évi CLXXVI. törvény 151. § (1) bek. b) pont
[26] 97/2013. Korm. rendelet 8. §
[27] Kőrös - Makai: i.m. 79. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző ny. egyetemi docens, PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék Családjogi és Szociális Jogi Csoport.
Visszaugrás
