Parti Tamás[1]: A közjegyzői szolgáltatások európai kölcsönhatásrendszere, határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások[1] (KK, 2021/3. 11-18. o.)

Közjegyzői hálózatkutatás I. fázis - magyar kölcsönhatások

Resume

Az Európai Unió által képzett jogszolgáltatási térben a tagállamok közjegyzői szolgáltatásainak egyre bővülő körére jellemző a határon átnyúló jelleg; vagyis amikor egy-egy tagállami közjegyző által kiállított okirat joghatásait egy másik EU tagállam területén, egy másik tagállam polgárának érdekében, vagy egy másik tagállam polgárának jogait érintve fejti ki. A növekvő esetszámra és az európai jogharmonizációs folyamatokra tekintettel szükségessé vált a határon átnyúló szolgáltatások digitális keretrendszerekkel történő támogatása, amelyek lehetővé teszik a tagállami közjegyzőségek és ügyfeleik között a valós idejű ügyintézést; amelynek alapja a megbízható információáramlás és a különböző okiratok határon átnyúló megbízható forgalmazása.

A gyors változás az európai közjegyzőséget arra készteti, hogy a már meglévő keretrendszerei mellett[2] újabb és kiterjedtebb rendszereket hozzon létre, illetve meglévő rendszereit az igények szerint átalakítsa. E fejlesztések kellő megalapozásához azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy hol találhatók Európában a határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások fő csomópontjai és milyen egyéb jellemzői vannak ezeknek a kölcsönhatásoknak; például, hogy országonként és ügycsoportonként milyen súllyal vesznek részt a folyamatokban a különböző tagállamok vagy, hogy az európai szabályozásnak milyen mérhető hatásai tapasztalhatók ezen a téren.

A MOKK Adatkutató Alintézete ezért egyik céljaként tűzte ki azt, hogy ezt az európai kölcsönhatási hálózatot feltérképezze és figyelemmel kísérje; ezzel is hozzájárulva a nemzeti fejlesztések támogatásán túl az európai szintű közjegyzői szolgáltatásokat támogató digitális keretrendszerek fejlesztéséhez. Hisszük, hogy ennek a célnak az elérése érdekében a tagállami közjegyzőségek megfelelő kooperációja mellett már viszonylag egyszerű és gyorsan elvégezhető adatelemzési módszerekkel is rövid idő alatt olyan pozitív eredményeket lehet felmutatni, amelyekkel a fejlesztéseink megalapozott és pontos támogatást nyerhetnek.

- 11/12 -

A határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások számának Magyarország uniós csatlakozásával beálló robbanásszerű növekedését jól mutatja az alábbi grafikon.

/THE DYNAMICS OF CROSS- BORDER DOMESTIC NOTARIAL SERVICES ARE SHOWN IN THE GRAPH BELOW, EG. 2004 WAS THE YEAR OF HUNGARY'S ACCESSION TO THE EU/

A grafikonon jól látható, hogy már Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőző évtől, azaz 2003-tól exponenciális mértékben nőtt a határon átnyúló elemet tartalmazó közjegyzői eljárások száma, amelyek a 2013. évben tetőztek, majd 2019-ben ismét felfutottak és a csatlakozást megelőző időszakhoz képest folyamatosan nagy arányt képviselnek, ami egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenséget érdemes alaposabban megvizsgálni.

Az elemzésnek ebben a szakaszában a nyilvántartásaink anonimizált metaadatait vettük alapul: egyrészről mivel azok hagyományos statisztikai módszerekkel jól elemezhetők, másrészről pedig azért, mert azok feltevésünk szerint a saját szolgáltatásaikra vonatkozóan valamennyi európai közjegyzőségnek rendelkezésére állnak; így vélhetően könnyen és gyors módon lehetővé teszik a leírt elemzést, függetlenül attól, hogy az adott tagállam közjegyzősége a digitalizációnak milyen fokán áll.

Figyelemmel arra, hogy a teljes elemzés tagállami kooperáció nélkül nem végezhető el, az elemzési célok meghatározása során tekintettel voltunk arra, hogy a vizsgálatokkal célzott adatok valamennyi tagállamban egyszerűen és könnyen kinyerhetők és osztályozhatók legyenek. Így jutottunk arra a következtetésre, hogy a közjegyzői szolgáltatások határon átnyúló jellege megállapításának az egyik legegyszerűbb módja az, ha az eljárásonként nyilvántartott állampolgársági, illetve - ha ez nem ismert - székhely adatokból indulunk ki és a nyert adatokat az EU tagállamaira vetítve mérjük és osztályozzuk.

Magyarországon a közjegyzői szolgáltatások mindegyikére jellemző a közokirati jelleg. Ez a közokirati bizonyító erő olyan joghatás, amely joghatás az okiratok felhasználása esetén, a felhasználás helyén jelentkezik, és amely joghatást az ügyfeleink jogaik érvényesítése érdekében veszik igénybe, legyen szó akár aláírás-hitelesítésről, képviseletről (például meghatalmazás), hagyaték átadásáról, szerződéskötésről, közvetlen bírósági végre-

- 12/13 -

hajtás kiváltásáról vagy egyéb jogérvényesítésről. Tehát amennyiben egy közjegyzői eljárásban nem magyar állampolgárságú vagy nem Magyarországon rezidens alany vesz részt, akkor az a közjegyzői eljárás így vagy úgy, de bizonyosan határon átnyúló jellegű. Vagyis a határon átnyúló jelleg, illetve a külföldi elem jelenlétének legegyszerűbb megállapításához első lépésben elegendő az állampolgárságra vonatkozó adatokból, ennek hiányában a székhelyként szereplő településekből kiindulni; mert ezek arra utalnak, hogy egy másik tagállam polgára, vagy másik állam területén rezidens alany a közokirati bizonyító erőt, illetve az annak alapjául szolgáló eljárást, és/vagy az arra épülő egyéb joghatásokat (például a közvetlen bírósági végrehajtás, európai fizetési meghagyás) egy másik tagállam területén kívánja igénybe venni.

Vizsgálatunk során abból indultunk ki tehát, hogy a külföldi EU tagállami állampolgársággal érintett, vagy az EU területén nem magyarországi székhellyel rendelkező ügyfelek jogérvényesítési folyamatai minden esetben utalnak valamilyen határon átnyúló jogi kölcsönhatásra, akár Magyarország területén, akár más EU tagállamban használják fel a Magyarországon kiállított közjegyzői okiratot; már csak azért is, mert egy másik tagállam polgára, vagy egy másik EU tagállamban rezidens jogalany egy állampolgárságához vagy székhelyéhez képest eltérő EU tagállam - jelen esetben Magyarország - közjegyzői szolgáltatását veszi igénybe.

Az adattisztítás során a célunk tehát annak megállapítása volt, hogy a nyilvántartásaink szerint mennyi nem magyar EU állampolgárságú ügyfelet, illetve amennyiben az állampolgárságot a metaadatok nem tartalmazták, mennyi nem magyar EU tagállami székhelyű ügyfelet érintettek az eljárásaink a vizsgált időszakban. Az azonosított székhelyek esetében az érintett településeket tagállamonként osztályoztuk, majd az állampolgársági, illetve székhely adatokat egy önálló adatbázisba rendeztük. A kölcsönhatások (kapcsolatok/élek) számossága tekintetében főszabályként minden egyes ügy egy kapcsolatot jelent, azonban ha egy ügyön belül több - akár azonos, akár különböző - idegen tagállami érintettség volt tapasztalható - azaz egy ügyben nem csupán egyetlen, hanem több nem magyar tagállami érintettségű ügyfél szerepel -, akkor az annyi kapcsolatot jelent, ahány idegen tagállami érintettségű fél szerepel az adott ügyben.

Ennek megfelelően, ha egy konkrét ügyben egy nem magyar tagállami érintettségű fél szerepelt, akkor ez a gráfban (hálózatban) egyetlen élt (kapcsolatot) eredményezett; ha viszont egy konkrét ügyben, például egy közjegyzői okiratba foglalt szerződésben egy német, egy francia, egy szlovák és három horvát érintettségű fél szerepelt, akkor az az egyetlen ügy már nem egy, hanem összesen hat élt adott hozzá a gráfhoz. Továbbá ugyanazon fél számára nyújtott több közjegyzői szolgáltatás, a szolgáltatások számának megfelelő élt adott a gráfhoz.

Ezzel a megközelítéssel a vizsgált időszakban az eljárásaink határon átnyúló kvantitatív érintettsége eljárás típusonként és időszakonként is jól megfigyelhetővé és leírhatóvá vált. Az adatbázisok és kapcsolódó dokumentumok további elemzése révén e vonatkozásban sokkal pontosabb információkat lehet kinyerni, ehhez azonban kiterjedtebb és mélyebb adatelemzés szükséges, ami már nem nélkülözheti a gépi tanulási módszereket, amelyek azonban jelenlegi ismereteink szerint nem állnak rendelkezésre valamennyi tagállam

- 13/14 -

közjegyzőségei részére, így a kooperáció jelenlegi szakaszában azokra számítani még nem érdemes. Ezért is esett a választás az indulásnál a lehető legegyszerűbb megközelítésre.

Az elemzés során mintegy 70 terrabyte-nyi adathalmaz anonimizált metaadatait elemeztük egy 1992-től 2020. végéig terjedő időszakban, amely adatok közül az egyszerűbb bemutatás érdekében a CNUE Futurológiai Fórumán, 2021.04.28. napján elhangzott előadásomban a 2016-2020. közötti időszakra vonatkozó adatokat hangsúlyoztam ki.

Az elemzés a 2016-tól 2020-ig terjedő időszakban az alábbi összesített képet mutatja:

Fontos kiemelni azt - a következő ábrákon is jól látható - jellemzőt, hogy Magyarországon a közjegyzői eljárások határon átnyúló jellegét az egyes tagállamok időszakonként más-más módon dominálják. A teljes vizsgált időszak, tehát az 1992-től 2020-ig terjedő intervallum összesített adatait tekintve például Írország jelentős, második helyet foglal el a magyar közjegyzői szolgáltatások által érintett EU tagállamok között, idővel azonban érintettsége jelentősen csökkent, így például a 2016-tól 2020-ig terjedő időszak éveinek összesített adatkörében már csupán a tizenkettedik helyen áll, mint ahogyan azt az alábbi két ábra is mutatja:

- 14/15 -

Ügyek száma1992-2020. 12. 31.

Ügyek száma 2016-2020. 12. 31.

A fenti változások is jól példázzák azt a tényt, hogy a közjegyzői eljárások határon átnyúló érintettsége időben változó folyamat és ezek a változások jelentősek is lehetnek. Mindez adatelemzési szempontból többek között azt jelenti, hogy amennyiben a szükséges adatok nem csupán éves, hanem havi vagy még részletesebb bontásban is rendelkezésünkre állnak, továbbá azokat folyamatosan karban tartjuk, akár e folyamatok trendjei is prediktálhatóvá válnak, hosszabb-rövidebb jövőbeli időszakokra vetítve[3], ami lehetővé teszi a változásokra való megalapozottabb felkészülést.

A sikeres elemzés feltétele a lehető legteljesebb tagállami kooperáció és az adatok folyamatos frissítése. A fent vázolt tagállami adatokat egy adatbázisba rendezve, azok alapján országonként felrajzolható az a hálózat, amely egy-egy ország közjegyzőségének határon átnyúló szolgáltatásait jellemzi. E gráfok csúcsait az EU tagállamok alkotják, amelyeknél

- 15/16 -

országonként az adatszolgáltató ország a kiindulási pont. A gráf éleit a külföldi elemmel érintett ügyek adják - a fent írtak szerint -, és minden azonosított érintettség egy-egy élt jelent. Vagyis az országonkénti hálózatokban az élek kiindulópontja az adott ország, amelyből indulva az élek a különböző EU tagállamokra mutatnak. Minél több ügyben azonosítható külföldi tagállami érintettségű fél egy-egy tagállam vonatkozásában, annál több él mutat arra a tagállamra; tehát annál erősebb a közjegyzői eljárásokban megnyilvánuló kölcsönhatás a két állam között, a kiindulási állam oldaláról.

Magyarország esetében ez a gráf az alábbi képet mutatja a 2016-2020. közötti időszakra vonatkozóan:

Ha egy csúcsba több él fut be, mint a többi csúcsba, az arra utal, hogy a megfigyelt hálózatban ez a csúcs kulcsszerepet játszik. A kutatás II. fázisában felvázolandó európai hálózatban ezekből a kapcsolataik révén kiemelkedő csúcsokból képződhetnek az ún. csomópontok ("Hub"-ok). A fenti ábrán a nagyobb méretű csúcsok jól mutatják, hogy az ábrázolt időszakban mely országok vonatkozásában intenzívebb a határon átnyúló magyar szolgáltatás rendszer. Ez esetben értelemszerűen Magyarország a legnagyobb méretű csúcs, mivel belőle indul ki az összes él; emellett azonban jól látható, hogy az utóbbi öt évben a határon átnyúló közjegyzői szolgáltatásokat a Németországba, Szlovákiába, Ausztriába, Horvátországba és Romániába irányuló határon átnyúló kölcsönhatások dominálják. Ez az eredmény pedig felhívja a figyelmet arra, hogy jelenlegi digitális fejlesztéseinket az előbbiekben felsorolt országokkal harmonizálva célszerű folytatnunk, továbbá érdemes elmélyítenünk ezen tagállamokkal a kétoldalú tudományos együttműködést is.

- 16/17 -

A hazai elemzés során kinyert adatokból képzett adatbázis alapján egyébként a vázolt jellemzők nem csupán a fent ismertetettek szerint, hanem akár napi részletességgel, továbbá akár különböző közjegyzői eljárások szerint elkülönítve is megállapíthatók.

Amennyiben a tagállamok mindegyike, vagy legalábbis a többségük rendelkezésre bocsátja és ezt követően folyamatosan aktualizálja a fent írt adatkört, következhet a kutatás II. fázisa; amelyben a tagállamok országonkénti hálózatait egyetlen gráfba, azaz hálózatba foglaljuk. Ez által képesek leszünk dinamikájában megmutatni a teljes európai kölcsönhatásrendszerünket és annak számos ismérvét. A stratégiai csomópontok és a fő szolgáltatási útvonalak mellett például azt is, hogy a kölcsönhatások milyen erejűek és jelentőségűek, vagy hogy ezek a kölcsönhatások oda-vissza ható vagy csak egyirányú kölcsönhatások-e. Amennyiben az elemzést ügycsoportonként is elvégezzük, akkor ugyanez a hálózat ügycsoportonként is ábrázolhatóvá válik.

A tagállamok határon átnyúló közjegyzői kölcsönhatásrendszerében az egyes EU tagállamok - a közjegyzői hatáskörbe utalt eljárásaik számától és ezen eljárások jelentőségétől, népességszámuktól, a közjegyzőik számától és még jó néhány jellemzőtől függően - más és más erővel vesznek részt. Ez arra utal, hogy az európai közjegyzői kölcsönhatásrendszer ún. skála-független hálózatokkal lesz jellemezhető[4],[5],[6],[7],[8],[9],[10], ami további, nem triviális következtetéseket alapozhat meg.

- 17/18 -

A vázolt adatelemzés révén szerezhető információk elengedhetetlenül szükségesek minden tagállami szintet meghaladó, európai szintű fejlesztés megfelelő megalapozásához. Emellett mivel a digitalizáció a világ megismerésének új módszereit hozta magával, és mert ezeket a módszereket a közjegyzői szolgáltatásokkal érintkező területeken -például a gazdaság és a jog különböző területein - is előszeretettel veszik igénybe, nekünk magunknak már csak azért is érdemes élni ezzel a lehetőséggel, mert így a szolgáltatásaink jellemzőit és azok érvényesülését pontosabban megismerhetjük, ezáltal jobban megalapozhatjuk a fejlesztéseinket és eredményesebben készülhetünk fel a közeljövő kihívásaira.

A fent vázolt kutatás adattudományi, hálózatkutatási módszerek alkalmazása révén szolgálja ezt az alkalmazkodási folyamatot. A kutatás épp csak elkezdődött, a hazai adat-és hálózatelemzést elvégeztük. Bízom abban, hogy ezzel olyan példát szolgáltatunk a tagállami kollégáink részére, amely alapján könnyebben megértik és elfogadják a közjegyzői hivatás, a közjegyzői szolgáltatások ezirányú megközelítésének fontosságát. Mindenesetre a magunk részéről készen állunk arra, hogy a tagállami eredmények beérkezését követően megmutassuk a "Big Picture"-t, vagyis a határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások európai kölcsönhatási hálózatának térképét. ■

JEGYZETEK

[1] Köszönet illeti a MOKK Informatika munkatársait, Péchy Gábort a MOKK Informatika vezetőjét és Sajben Viktort, hogy szakértelmükkel elősegítették az adatelemzést.

[2] EUFIDES, BARTOLUS, ARERT, Europian Notarial Network, stb.

[3] Ld. bővebben: Alessandro Vespignani - A jóslás algoritmusa, Libri, 2020.

[4] Egy hálózatot akkor nevezünk skála-függetlennek, ha olyan csomóponttá vált csúcsok vannak benne, amelyek kiemelkedően sok kapcsolattal (fokszámmal) rendelkeznek és amely csúcsok általában egymással is össze vannak kötve. Az ilyen hálózatok fokszám eloszlása hatványfüggvényt követ, ami jelentősen eltér Gauss haranggörbéjével leírható, véletlen hálózatokra jellemző normál eloszlástól. Míg a normál eloszlás jellemzésére az átlagos értékek jól használhatók (pl. átlagos emberi súly vagy magasság), addig a hatványfüggvények esetében az "átlag" nem megfelelő jellemző. A véletlen hálózatok csomópontjai azonos tulajdonságok birtokában lépnek kölcsönhatásba egymással, a skálafüggetlen hálózatok csomópontjai ugyanezt eltérő tulajdonságok birtokában teszik, miként például egy-egy jogviszony alanyai, vagy az egyes jogintézmények is az adott kontextustól függően más és más tulajdonságokkal (erővel, támogatottsággal, felkészültséggel, tudással, stb. ...) lépnek kölcsönhatásba egymással. A skálafüggetlen hálózatokat Barabási Albert-László fizikus az alábbiak szerint jellemzi: "A legtöbb rendszerben és intézményben ahhoz vagyunk szokva, hogy a rendszer struktúráját és szerveződését egy központi agy határozza meg. A vezérigazgató dönti el, hogy ki miért felel egy cégen belül, a telefontársaság dönti el, hogy hova teszi a központi kapcsolatokat. Ezek a központi agyak pókként működve figyelik a hálózat működését, és változtatnak a struktúráján, valahányszor ezt kívánják a körülmények. A skálafüggetlen hálókban viszont nincs központi tervezés, minden csomópont maga dönti el, hogy mit csinál, hova kapcsolódik. Mi döntjük el, hogy kik a barátaink, és egy cég maga dönti el, hogy kikkel üzletel. Az ilyen hálózatok önszerveződő módon fejlődnek, nincs egy központi csomópont, helyette néhány, erősen csatolt csomópont jelenik meg, amelyek egymással versenyeznek - sikertelenül - a központi szerepért. Pók nélküli minden skálafüggetlen háló, különösen ilyennek látjuk például a terrorista-hálózatokat, amelyek mellőzik a központi katonai vezetést, és inkább laza csoportokat alkotva, egy láthatatlan és flexibilis, önszerveződő hierarchiát követve működnek" Forrás: Bokody Tamás: A hálózatok Achilles - sarkai. Magyar Narancs, 2003.05.15., 6.

[5] Mérő László: A csodák logikája - A kiszámíthatatlan tudománya. Budapest, Tericum Kiadó, 2014. Ld. a skálafüggetlenségről írt részek: 173 - 193.

[6] Barabási Albert-László: Hálózatok tudománya. Budapest, Libri, 2016. 89-131, 131-18.

[7] Kertész János: Súlyozott hálózatok, a tőzsdétől a mobiltelefóniáig. Magyar Tudomány, 2006/11. sz., 1313.

[8] Parti Tamás: Közjegyzői hálózatok az Európai Unióban. Közjegyzők Közlönye. 2019/4. sz. 1.

[9] Barabási Albert-László: Behálózva, Helikon kiadó 2008.

[10] Mark Buchanan: NEXUS, avagy kicsi a világ, TYPOTEX, 2003.