A tanulmány alapjául szolgáló kutatás - pilot-jelleggel - a Kúria Önkormányzati Tanácsának azon határozatait vizsgálja, amelyek a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) valamely rendelkezésére utalnak. A cikksorozat jelen második részében a kutatási módszertan ismertetése mellett a határozatok kereshetőségét és formáját, az adatok nyíltságát vizsgáljuk kritikai megközelítésben. E cikk információtudományi fókuszával szemben az első rész - amely a Jegyző és Közigazgatás 2025/4. számában jelent meg - jogtudományi szempontból, empirikus alapon elemezte, hogyan érvényesülnek a jogszabályszerkesztés szabályai a Kúria Önkormányzati Tanácsának gyakorlatában, míg a sorozat harmadik része példákon keresztül mutatja majd be a gépi feldolgozhatóság előnyeit, valamint javaslatot tesz a fejlesztési irányokra.
A kutatás fókusza (célja és módszere) kettős volt: az első rész jogtudományi fókusza - azaz a jogszabályszerkesztési szabályok kúriai határozatokban való kvantitatív és kvalitatív vizsgálata - után a jelen második részben az információtudományi vizsgálat eredményeit is bemutatjuk. Ez - a módszertan ismertetése mellett - a kúriai határozatok kereshetőségének és nyíltadat-szintjének, egyben (gépi) feldolgozhatóságának vizsgálatát, illetve a határozatok formai kritikáját jelenti. Az értékeléshez referenciapontként az Alkotmánybíróság által használt adatstruktúrát és a keresőt mutatjuk be. Az információtudományi kutatás tanulságaiként összefoglalható fejlesztési javaslatokat, gyakorlati példák mellett a harmadik rész ismerteti majd.
A jelen, elsősorban formai vizsgálat relevanciája kapcsán is szükséges visszautalunk az első részben foglaltakra, felidézve, miben áll a vizsgált szerv, a Kúria Önkormányzati Tanácsának szerepe, illetve mi a jelentősége a jogszabályszerkesztésről szóló rendeletbe foglalt szabályozásnak.
Az Alaptörvénnyel az önkormányzati rendeletek felülvizsgálati rendszere megváltozott. Míg korábban normakontrollt csak az Alkotmánybíróság végzett, az Alaptörvény szétválasztotta az Alaptörvényt, valamint a más jogszabályt sértő önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát.[1] Előbbit továbbra is az Alkotmánybíróság végzi alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján egyedi ügyben, míg absztrakt módon csak a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére. A más jogszabályba ütközést 2012. január 1-jétől a Kúria keretében működő - öttagú - Önkormányzati Tanács vizsgálja, első és végső fokon eljárva.[2] Kétféle eljárása van: a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló klasszikus normakontroll, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás.[3] Utóbbit csak a törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal kezdeményezheti, míg a normakontroll eljárás bírói kezdeményezésre konkrét ügyben, a kormányhivatal vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére absztrakt módon is indítható. Az eljárás eredménye a más jogszabályba ütközés kimondása, illetve megsemmisítés (vagy a hatályba nem lépés kimondása), valamint egyedi vagy általános alkalmazási tilalom lehet. Ha a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget, ennek elmulasztása esetén, a kormányhivatal indítványára felhatalmazza annak vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.[4]
A Jszr. a jogszabályok helyes megszerkesztésére és megszövegezésére vonatkozó részletes szabályokat adja meg - az
- 16/17 -
előkészítőt - kötelező jogszabályi formában. Célja a normavilágosság követelményének érvényesítése és a kodifikáció egységességének biztosítása annak érdekében, hogy a jogállamiság elvéből következő jogbiztonságnak megfelelő, egyértelműen értelmezhető jogszabályok szülessenek. A Jszr. megalkotására a felhatalmazást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) adja meg, amely egyben rögzíti a jogalkotás alapvető követelményeit, a jogszabályok előkészítésére, hatályára, módosítására, kihirdetésére vonatkozó alapvető szabályokat.[5]
A vizsgálat az Önkormányzati Tanács 2012. január 1. és 2025. augusztus 20. közti határozataira terjedt ki, ez az időhorizont a Jszr. összefüggésében is releváns annyiban, hogy a Jszr. 2010. március 1-jén lépett hatályba, így 2012. január 1-jét követően bírósági felülvizsgálat alá eső önkormányzati rendeletek esetében túlnyomórészt már hatályos és alkalmazandó volt.[6]
A jelen második részben tehát először bemutatjuk a vizsgálat - tervezett, illetve megvalósított - módszertanát (II. pont), ezt követően a határozatok kereshetőségét, a találati és a határozati oldalakat, adatstruktúrákat elemezzük, összevetve az Alkotmánybíróság által az AB határozatok kereshetősége érdekében alkalmazott megoldással (III. pont). A IV. pontban a határozatok formai kritikáját adjuk, példákon keresztül bemutatva, hogyan hat ki a technológiai korlátok mellett a szövegminőség is az adatok - gépi vagy kézi - feldolgozhatóságára.
E másodlagos, információtudományi megközelítésű kutatás relevanciáját az adja, hogy az adatok, jelen esetben a kúriai határozatok nyíltsága nem önérték, a minél teljesebb, a gépi feldolgozhatóságot lehetővé tevő formátum az önkormányzati jogalkotással összefüggő bírósági gyakorlat minél szélesebb körű megismerhetősége és feldolgozhatósága miatt volna elsődleges fontosságú. Ha a döntések részleteit és összefüggéseit - a gyakorlaton átívelően, megfelelő kontextusban - szélesebb körben ismerhetik meg az érintettek, az az esetleges tanulságok, tapasztalatok levonását is elősegíti, fejlesztve ezáltal a joggyakorlatot.
A kutatás relevanciájának bemutatása körében ismételten utalni kell arra, hogy hangsúlyos cél volt empirikus alapon bázist képezni egy későbbi, a jogszabályszerkesztési szabályok alkalmazásának technológiai támogatását, a Jszr. "gépi kikényszerítését" vizsgáló kutatáshoz is. Az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó és az Országgyűlés Hivatala konzorciuma ugyanis 2021-re kifejlesztette az ún. Integrált Jogalkotási Rendszert, és annak részeként egy, az önkormányzati jogalkotási folyamatot támogató workflow-rendszert, amely azóta bevezetésre is került. A LocLex névre keresztelt modul célja az önkormányzati rendeletek megszövegezésének és megszerkesztésének támogatása, a módosításokkal egységes szerkezetű szövegek előállítása (hatályosítás) és végső soron az önkormányzati rendeleteknek a Nemzeti Jogszabálytár Önkormányzati Rendelettárában történő közzététele. A kutatásban (az első részben) bemutattuk, milyen arányban fordultak elő a Jszr. megsértésére visszavezethető problémák az önkormányzati jogalkotásban, mielőtt a dedikált technológiai támogatás segítette volna azt. Feltevésünk, hogy egy évek múlva újra elvégzett vizsgálat már igazolni tudja majd a Jszr. "gépi kikényszerítését" végző LocLex hatását a Jszr. megsértésére visszavezethető határozatok csökkenése formájában. Ahhoz, hogy e majdani kutatás hatékonyan megvalósítható legyen, szükséges volna a határozatok kereshetőségét biztosító formai keretrendszer fejlesztése is. Jó rendszereket azonban csak akkor lehet fejleszteni, ha az érintett szereplők mindegyike átlátja a fejlesztés pontos célját, teljes horizontját, így a jelen tanulmányt is figyelmébe ajánljuk a bírósági adatok szerkezetével és hozzáférhetővé tételével foglalkozó döntéshozók és szakemberek mellett is minden, az önkormányzati jogalkotással vagy a jogalkotási jogszabályokat előkészítő érintettnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
