Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve meghatározza az emberkereskedelem kapcsán a kizsákmányolás fogalmát, melyben rögzíti, hogy "A kizsákmányolás magában foglalja legalább a prostitúció révén történő kizsákmányolást vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit..."[1] A szexuális kizsákmányolás körébe tartozik többek között a prostitúcióra való kényszerítés, a pornográfia és a bárokban, hotelekben fürdőkben, masszázsszalonokban, valamint a szórakoztatóiparban nyújtott szexuális szolgáltatások.[2]
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 25. pontja szerint "prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése"[3]. A prostitúció már önmagában sem mentes az erőszaktól - ami mind a kerítők, mind a kitartottak, mind pedig az ügyfelek vonatkozásában egyaránt megnyilvánul -, azonban a prostitúcióra kényszerítés, és a szexuális célú emberkereskedelem immanens sajátja az erőszak.[4] A gyermekprostitúció a 2011/93/EU Irányelv értelmében a "gyermek felhasználása szexuális cselekményekre, ahol pénzt, egyéb díjazást vagy ellenértéket adnak vagy ígérnek azért cserébe, hogy a gyermek szexuális tevékenységben vesz részt, függetlenül attól, hogy azt a gyermek vagy harmadik személy számára adják vagy ígérik".[5] Kránitz Mariann véleménye szerint a gyermekek esetében nem is beszélhetünk 'valódi' prostitúcióról, hiszen az ő esetükben "a prostitúció alapvető ismérvei nem valósulnak meg".[6]
Gyermekpornográfiának minősül
- "minden olyan anyag, amely vizuálisan ábrázolja a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeket; vagy
- gyermek nemi szerveit mutatja be, elsődlegesen szexuális céllal; vagy
- minden olyan anyag, amely vizuálisan ábrázolja a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeknek tűnő személyt, vagy amely gyermeknek tűnő személy nemi szerveit mutatja be, elsődlegesen szexuális céllal; vagy
- kifejezetten szexuális magatartást tanúsító gyermek valósághű képei, vagy gyermek nemi szerveinek valósághű képei, elsődlegesen szexuális céllal".[7]
- 132/133 -
Az Európa Tanács becslései szerint minden ötödik gyermek a szexuális erőszak valamilyen formájának (bántalmazás, kizsákmányolás) áldozatává válik Európában,[8] az áldozatok kibocsátása szempontjából Magyarország kiemelkedik az európai statisztikákban.[9]
Az emberkereskedelem dinamikája, valamint céljai jelentősen eltérhetnek a felnőttek és a gyermekek, valamint a lányok és a fiúk tekintetében. Igen kevés kutatás foglalkozik a fiúgyermekek kereskedelmével,[10] bár egyesek szakirodalmak felhívják rá a figyelmet, hogy a fiúgyermekeket kisebb valószínűséggel azonosítják áldozatként, mint a lányokat.[11]
Magyar állampolgárok mind belföldön, mind pedig külföldön gyakran válnak kizsákmányolás, emberkereskedelem áldozatává,[12] a magyar áldozatok jelentős része szexuális célú kizsákmányolás áldozata, akik elsősorban Nyugat-Európai országokban válnak sértetté.[13]
Bárki válhat szexuális kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem áldozatává, férfiak és nők (ideértve a transzszexuálisakat), felnőttek és gyermekek, az adott állam állampolgárai és külföldiek,[14] azonban mégis vannak olyan tényezők, amelyek az emberkereskedők malmára hajtják a vizet, ilyen lehet például a családon belüli erőszak, a kilátástalan anyagi helyzet, a szexuális bántalmazás vagy a szerető családi közeg hiánya.[15]
A diszfunkcionális, valamint bűnözői életmódot folytató családokban felnövekvő gyermekek mellett az egyik leginkább kiszolgáltatott csoportot azok képezik, akik állami gondoskodásban kénytelenek felnőni, hiszen ezek a gyermekek kedvességgel bármire rávehetőek és nagyon könnyen befolyásolhatóak, így végső soron rendkívül veszélyeztetettek.[16] A gyermekotthonok a szexuális kizsákmányolás céljából megvalósuló gyermekkereskedelem fő kibocsájtó közegének tekinthető mind a fiú-, mind pedig a lánygyermekek esetében,[17] különösen nagy a kiszolgáltatottságuk abban az esetben, amikor elhagyják az állami gondoskodási helynek kijelölt intézményt.[18] Jelentős számú gyermek még a gyermekvédelem hálójából is kiesik és emberkereskedelem, szexmunka áldozatává válik.[19] A gyermekotthonokból való szökések száma 2018-ban a KSH adatai alapján 18.861 eset volt.[20]
Különféle módjai vannak annak, ahogyan az otthonokban élő gyermekek a gyermekkereskedelem áldozatává válhatnak, ennek tipikus esete, amikor a gyermekek az otthonban a társaiktól kapnak információkat az ügyfelekről, tehát gyakran maguk a gyermekek toboroznak más gyermekeket az otthonból az ügyfelek kontaktjának átadásával, vagy próbálják meggyőzni társaikat, hogy folytassanak prostitúciós tevékenységet.[21] A fiúgyermekek esetében a gyermekotthonon belül történő, ilyen jellegű toborzás és prostitúcióra való kényszerítés jelenléte ugyan nem nyert megerősítést,
- 133/134 -
azonban az intézményen belüli toborzás megjelenik a fiatal fiúk esetében is, akiket elsősorban az elérhetetlen javak, tárgyak megszerzése motivál, melyekhez a prostitúció által juthatnak hozzá. Jellemző, hogy az idősebb, ügyfélkörrel rendelkező tapasztaltabb fiúk toborozzák a fiatalabbakat, hogy aztán az ügyfeleikhez küldjék őket. A prostitúcióban érintett gyermekek általában valamilyen értékesebb használati tárggyal rendelkeznek, úgymint mobiltelefon, ruhák, fehérnemű, melyeket a többiek irigyelnek. A lányokat és fiúkat általában vonzzák a különbözőféle "jó cuccok", valamint az, hogy a társaik ezekkel a tárgyakkal rendelkeznek, ez pedig valódi motivációnak bizonyul a prostitúcióban történő részvételre.[22]
A gyermekprostitúció kihasználása kapcsán indult ügyek vizsgálata során feltárásra kerültek fiú sértettek esetei is, azonban fontos leszögezni, hogy a homoszexualitással vagy a fiúk prostituálódásával kapcsolatban a tabusítás, a szemérmesség a jellemző attitűd.[23]
Közismert tény, hogy a nagyobb városokban bizonyos parkokban és tereken jelen vannak fiú gyermekprostituáltak, a fővárosban például elsősorban a Nyugati pályaudvar és a Népliget a férfiprostitúció nyilvános helyszíne. A gyermekotthonos fiúk esetében nem ritka, hogy ki járnak nagy, központi terekre, ahol készpénzért cserébe ajánlanak fel szexuális szolgáltatásokat. A gyermekvédelmi intézmények munkatársai szerint jelentős különbség van a fiatal fiúk anyagi igényei és az intézmény által biztosított szolgáltatások között, így a tinédzser fiúk más módokat találnak arra, hogy hozzájussanak a jobb ruhákhoz, cipőkhöz, mobiltelefonokhoz stb., ennek egyik módja pedig nem más, mint a prostitúció. A melegbárokat félig nyilvános tereknek tekinthetjük arra tekintettel, hogy általában csak válogatott közönséget engednek be, itt is több formában jelenik meg a prostitúció, melyet három kategóriára oszthatunk: az első csoportot képező fiúk olcsó motelekben dolgoznak, és ott fogadják a vendégeket, a második az 'exkluzív prostituált', akinek VIP ügyfelei vannak, a harmadik kör pedig a pornóiparban dolgozik.[24] A szexuális kizsákmányolás céljából megvalósuló gyermekkereskedelem áldozatainak azonosítása az elmúlt években egyre nehezebbé vált, hiszen az emberkereskedelem arculata a bordélyházakról - melyek számos helyen továbbra is léteznek, csupán rejtettebbé váltak - elsősorban szórakoztató jellegűvé változott, áttevődött a sörkertekbe és karaoke bárokba.[25]
A fiúprostitúció további félig nyilvános formái többek között az internetes oldalakon, partikon vagy bevásárlóközpontokban zajlik. Az internetes prostitúció rendkívül elterjedt, és feltételezhetően a gyermekkereskedelem egyik kulcsfontosságú eleme is egyben, mely főként társkereső oldalakon valósul meg, ahol 18 év alatti fiúk partnert keresnek, vagy nyíltan kínálják fel szexuális szolgáltatásaikat, ebben az esetben elsősorban olyan gyermekekről van szó, akiket a szüleik érzelmileg elhanyagolnak.[26] A National
- 134/135 -
Human Trafficking Hotline toborzást regisztrált a szexuális kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem vonatkozásában a közösségi média általános platformjain, így például többek között, de nem kizárólagosan a Facebookon, az Instagramon, a Snapchaten, a WhatsApp-on és a társkereső oldalakon/alkalmazásokon, mint például a Tinder.[27]
A fiú sértetteket két nagy csoportra lehet bontani; egyrészt vannak a gyermekotthonban élő fiúk, akik egymásnak is javasolják az ismert ügyfeleket a jó üzletet látva a prostitúciós tevékenységekben, a másik nagy csoportot pedig azok a gyermekek képezik, akiket édesanyjuk egyedül nevel, anyagi gondokkal küzdenek, az édesanya sokat egyedül hagyja őket munkája miatt, így nehezen tudja a fiát kordában tartani, nem, vagy alig van eszköze a fiú nevelésében, a család már a gyermekjóléti szolgálat látókörébe került, a szexuális kizsákmányolás azonban sokáig fel sem merül.[28]
A fiúknak lehet barátjuk, mentoruk, állandó kapcsolatuk, amelyben a mentor támogatást nyújt és egyúttal ügyfél is, aki akár érzelmileg is kötődhet a kiskorúhoz. Nem minősül futtatónak abban az értelemben, hogy a fiú kizsákmányolásával nem keres pénzt, bár nem kizárt annak a lehetősége, hogy 'kölcsön adja' őt a barátainak. A mentorok szexuális igényeik kielégítése céljából létesítenek kapcsolatot a fiúkkal, és nem az anyagi haszonszerzés az elsődleges motivációjuk. A jellemzően szegény családból származó és veszélyeztetett helyzetben lévő fiúgyermekek a mentorukkal való együttlétért cserébe szállást és élelmet kaphatnak, azonban más esetekben az idősebb férfiak pénzt és ajándékokat (pl. ruhát, mobiltelefont) adnak, ezek a fiatal fiúk számos esetben vidéki gyermekotthonokból kerülnek ki. Amíg a lányoknak szinte valamennyi esetben van futtatójuk - aki ráveszi, kényszeríti őket a prostitúcióra, és elveszi az ebből megkeresett pénzt - a fiúknak jellemzően a mentoraikkal kell szexuális kapcsolatot létesíteniük, de előfordul az a jelenség is, amikor idősebb nők tartanak ki fiú prostituáltakat, vagy fizetnek nekik szexuális szolgáltatásaikért, ez általában a férfi kliensekhez hasonlóan működik, azaz az idősebb nő támogatja a fiút azzal, hogy szállást és ételt biztosít számára. A számos hasonlóság mellett lényeges különbségek is fellelhetőek aközött, amilyen módon a fiúkat, illetve a lányokat zsákmányolják ki, ilyen például az, hogy bár a fiúknak is lehet 'mentoruk', sokkal kevésbé jellemző, hogy az adott személy abból a jövedelemből él, amihez a prostitúció által jut.[29]
A Hintalovon Alapítvány (a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő világszervezet), az ECPAT International magyarországi partnerszervezeteként, velük együttműködve, úttörő kutatást végzett 2021-ben a magyarországi fiúgyermekek szexuális bántalmazásáról, valamint kizsákmá-
- 135/136 -
nyolásáról. Nemzetközi viszonylatban is uralkodónak tekinthető az az álláspont, miszerint a szexuális kizsákmányolás elsősorban a leánygyermekeket érinti, ez a nézőpont a korábbi kutatások és vizsgálatok folyamán gyakran úgy nyilvánult meg, hogy szinte egyáltalán nem jelentek meg azok a fiúgyermekek a statisztikában, akik szexuális bűncselekmények sértettjeivé váltak, az ECPAT ezt világméretű problémának látja, ezért kezdeményezett kutatást több országban kifejezetten a fiúk érintettségére fókuszálva, ennek a kutatási folyamatnak volt részese 2021-ben a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány.[30]
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy felderítsék, milyen okai lehetnek annak, hogy a fiúk bántalmazási esetei még a lányokénál is ritkábban kerülnek napvilágra, és melyek azok a társadalmi, pszichológiai és intézményes tényezők, amelyek befolyásolják a fiúk segítségkérését, a bántalmazási esetek felderítését, továbbá, hogy az érintett fiúk számára milyen segítő szolgáltatások érhetőek el, és hogy nekik milyen speciális szükségleteik lehetnek az áldozatsegítés területén. A kutatás alapján a következő legfontosabb következtetések vonhatóak le: a felnőtt férfiak 5%-a számolt be gyermekkori szexuális bántalmazásról, így 20 fiúból 1 lehet érintett szexuális visszaéléssel kapcsolatban. Az elkövetők 89%-a rokon, családtag, vagy más olyan személy, akivel a gyermek áldozattal bizalmi kapcsolatot ápol. A bántalmazás idején a fiú áldozatok fele nem töltötte be a 12. életévét, valamint a gyermekbántalmazás és a családon belüli erőszak sérülékennyé teszi a fiúkat.[31]
Az Európai Unión belüli áldozatok jelentős részét továbbra is a gyermekek teszik ki, többségük a szexuális kizsákmányolás céljából megvalósuló emberkereskedelem áldozatául esett lány. A gyerekek folyamatos jelenléte az emberkereskedelem áldozatai között aggasztó tendenciát mutat, az Európai Unión belül a gyermekek az összes áldozat közel egynegyedét teszik ki, döntő többségük lány (78%). Az összes gyermekáldozat közel 75%-a uniós állampolgár, a nem uniós gyermekáldozatok majdnem háromnegyede (69%) lány, az Unión belüli gyermekáldozatok több mint 60%-a szexuális célú kizsákmányolás áldozatául esett.[32]
Közel minden esetben áll egy kényszerítő partner (futtató, 'lover-boy') a prostitúcióban érintett kiskorú mögött, de előfordul az is, hogy a szülők, rokonok járulnak hozzá a kizsákmányoláshoz. A kényszerítő személyek mellett számos más 'külső' (szegénység, elhanyagoltság, kirekesztettség, iskolai lemorzsolódás) és 'belső' (traumatikus élmények, veszteségek) tényező hat kényszerítő erővel és tereli az áldozattá válás irányába a fiatalokat.[33]
A gyermekprostitúció rejtettebb, nehezebben látható és kevésbé elérhető formái esetében feltételezhető, hogy kiterjedtebb bűnszervezetek állnak a gyermekek kizsákmányolása mögött, nagyon fiatal fiúkat és lányokat is kényszerítenek prostitúcióra, azonban
- 136/137 -
ezek a gyermekek nem az utcai prostitúcióban jelennek meg, hanem futtatóik közvetlenül az ügyfelekhez viszik őket, az ügyfél 'megrendeli' a gyermekeket, és a futtatók a megadott címre vagy valamilyen meghatározott helyre viszik őket.[34]
A szexuális kizsákmányolás céljából elkövetett gyermekkereskedelem áldozatai között a lányok többsége mutatható ki, az ő testi fejlettségük, 'érintetlenségük', a 'könnyű elérhetőségük' csábító az igénybe vevő, az ügyfél számára.[35]
Verőné Jámbor Noémi felhívja rá a figyelmet, hogy "Fontos, hogy még az előtt felvilágosítást kapjanak a veszélyeztetett fiatalok, mielőtt belekerülnének a prostitúció és emberkereskedelem világába.", meggyőződése, hogy megelőzhető a prostitúció pedagógiai eszközökkel, abban az esetben, ha még időben eljut a fiatalokhoz a felvilágosító szó, elsősorban a téma szempontjából kiemelten veszélyeztetett régiókba, nevezetesen a keleti országrészbe, az elmaradottabb régiók kis falvainak általános iskoláiba, valamint a nevelőotthonokba és a javítóintézetekbe.[36] ■
JEGYZETEK
[1] Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról 2. cikk (3) bekezdés
[2] Gyakorlati útmutató a szexuális kizsákmányolás célú emberkereskedelem áldozatává vált személyek első szintű azonosításához https://emberkereskedelem.kormany.hu/download/c/46/c0000/TRAFGUID2_Szexu%C3%A1lis%20%20kizs%C3%A1km%C3%A1nyol%C3%A1s.pdf 2020. július 09.
[3] A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 25. pontja
[4] Fehér Lenke: Bűnözés, áldozattá válás, prostitúció. In: (Szerk.: Pongrácz Tiborné - Tóth István György): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI és a Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, Budapest 1999. 142-152. o.
[5] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/ EU Irányelve a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról 2. cikk d) pont
[6] Kránitz Mariann: A gyermekek szexuális kizsákmányolása: prostitúció, pedofília, pornográfia. Belügyi Szemle 2000/4-5. 92-103.
[7] 2011/93/EU Irányelv 2. cikk c) pont
[8] A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia, COM (2020) 607 final, Brüsszel, 2020. július 24. Idézi: Balogh Krisztina - Huszár Julianna - Windt Szandra: Rábírás és/vagy felajánlás, avagy az emberkereskedelem és a kiskorú veszélyeztetése kérdései. Ügyészségi Szemle 2021/1. 44-59.
[9] Trauma Központ: Az emberkereskedelem Magyarországon https://traumakozpont.hu/az-emberkereskedelem-magyarorszagon 2020. július 28.
[10] International Office of Migration (IOM): Exploratory research on trafficking in boys in Viet Nam https://vietnam.iom.int/sites/g/files/tmzbdl1396/files/documents/Final_report_Trafficking_in_boys_ENG.pdf Idézi: Yvonne Rafferty: Challenges to the rapid identification of children who have been trafficked for commercial sexual exploitation. Child Abuse & Neglect 2016/Február.158-168.
[11] Mike Dottridge - Ann Jordan: Children, adolescents and human trafficking: Making sense of a complex problem. American University College of Law, Center for Human Rights and Humanitarian Law, Washington 2012. 21. Idézi: Yvonne Rafferty: Challenges to the rapid identification of children who have been trafficked for commercial sexual exploitation. Child Abuse & Neglect 2016/Február. 158-168., John Federick: Sexual abuse and exploitation of boys in South Asia: A review of research findings, legislation, policy and program responses. UNICEF Innocenti Research Center, Florence 2009. 165. Idézi: Yvonne Rafferty: Challenges to the rapid identification of children who have been trafficked for commercial sexual exploitation. Child Abuse & Neglect 2016/Február. 158-168. o.
[12] Trauma Központ: Az emberkereskedelem Magyarországon https://traumakozpont.hu/az-emberkereskedelem-magyarorszagon 2020. július 28.
[13] Belügyminisztérium: Európai Együttműködési Főosztály: Emberkereskedelem elleni küzdelem Magyarországon https://ec.europa.eu/anti-trafficking/sites/antitrafficking/files/thb_overview_hungary_hu_pdf.pdf 2019. december 28.
- 137/138 -
[14] Gyakorlati útmutató a szexuális kizsákmányolás célú emberkereskedelem áldozatává vált személyek első szintű azonosításához https://emberkereskedelem.kormany.hu/download/c/46/c0000/TRAFGUID2_Szexu%C3%A1lis%20%20kizs%C3%A1km%C3%A1nyol%C3%A1s.pdf 2020. július 09.
[15] Trauma Központ: Az emberkereskedelem Magyarországon https://traumakozpont.hu/az-emberkereskedelem-magyarorszagon 2020. július 28.
[16] Borza Beáta Zita: Kiszolgáltatott méltóság: vázlat a bentlakásos intézmények lakóinak alapjogi helyzetéről. Magyar Jog 2017/1. 11-16. Idézi: Windt Szandra: A gyerek: érték vagy értékes árucikk? . Belügyi Szemle 2022/8. 1687-1703.
[17] Vidra Zsuzsanna - Baracsi Kitti - Katona, Noémi - Sebhelyi Viktória: Gyermekkereskedelem Magyarországon: Szexuális kizsákmányolás, koldultatás és zsebtolvajlásra kényszerítés. Central European University, Budapest 2015. 191.
[18] Windt (2022): i. m. 1698.
[19] Legyél nevelőszülő!: Emberkereskedelem és szexmunka áldozata, most édesanya https://legyelneveloszulo.hu/interjuk/emberkereskedelem-es-szexmunka-aldozata-most-edesanya/ 2021. január 08.
[20] Központi Statisztikai Hivatal: Szociális Statisztikai Évkönyv, 2018. Idézi: Windt (2022): i. m. 1698.
[21] Vidra - Baracsi - Katona - Sebhelyi (2015): i.m.: 191.
[22] Vidra - Baracsi - Katona - Sebhelyi (2015): i.m.: 191-193.
[23] Windt Szandra: "Aki még nincs 18 éves, az tabu" - egy gyermekprostitúcióról tartott kerekasztal-beszélgetés összegzése. http://ugyeszeklapja.hu/?tag=windt-szandra 2022. november 04.
[24] Vidra - Baracsi - Katona - Sebhelyi (2015): i.m.: 196-198.
[25] Yvonne Rafferty: Challenges to the rapid identification of children who have been trafficked for commercial sexual exploitation. Child Abuse & Neglect 2016/Február. 158-168.
[26] Vidra - Baracsi - Katona - Sebhelyi (2015): i.m.: 198.
[27] Polaris: On-Ramps, Intersections, and Exit Routes: A Roadmap for Systems and Industries to Prevent and Disrupt Human Trafficking (Felhajtók, kereszteződések és kivezető utak: Útiterv a rendszerek és az iparágak számára az emberkereskedelem megelőzésére és megakadályozására). Social Media 2018. 43.
[28] Windt (2022): i.m.: 1699.
[29] Vidra - Baracsi - Katona - Sebhelyi (2015): i.m.: 194-196.
[30] Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: A fiúk nem sírnak - Fiúk szexuális bántalmazása és kizsákmányolása Magyarországon https://hintalovon.hu/2022/02/03/a-fiuk-nem-sirnak/ 2022. november 04.
[31] Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: A fiúk nem sírnak - Fiúk szexuális bántalmazása és kizsákmányolása Magyarországon https://hintalovon.hu/2022/02/03/a-fiuk-nem-sirnak/ 2022. november 04.
[32] Windt (2022): i.m.: 1696.
[33] Hatvani Erzsébet - Sebhelyi Viktória - Vaskuti Gergely: Gyermekprostitúció visszaszorítása, gyermekkereskedelem. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, Budapest 2018. 39.
[34] Vidra - Baracsi - Katona - Sebhelyi (2015): i.m.: 198.
[35] Windt (2022): i.m.: 1698.
[36] Verőné Jámbor Noémi: Az intézményes nevelés és oktatás szerepe a prostitúció és emberkereskedelem megelőzésében http://ppkteszt.elte.hu/file/tezisek_jambor_noemi.pdf 2020. augusztus 18.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző doktorandusz, PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék.
Visszaugrás
