Az Európai Parlament és a Tanács 2003. július 15-én tette közzé a 68/151/EGK tanácsi irányelvet módosító 2003/58/EK irányelvét. Eszerint a tagállamoknak 2007. január 1-jére - többek között - biztosítania kellett az irányelv hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok) részére annak lehetőségét, hogy cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmeiket elektronikus úton is benyújthassák az őket regisztráló hatóságokhoz.1
Magyarországon a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról, és a bírósági eljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt módosító, az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény 7. §-a 2005. szeptember 1-jétől tette lehetővé az elektronikus cégeljárást azzal, hogy csak a korlátolt felelősségű társaságok székhelyének (telephelyének), fióktelepének és tevékenységi körének megváltozására vonatkozó változásbejegyezési eljárásokban, továbbá a részvénytársaságok cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásaiban alkalmazhatók. A 2003. évi LXXXI. törvény úgy rendelkezett, hogy a korlátolt felelősségű társaságok esetében 2006. szeptember 1-jétől minden, bejegyzésre és változásbejegyzésre irányuló eljárásban választható az elektronikus cégeljárás. Amennyiben a társaságok az elektronikus cégeljárást választották, úgy a cégbíróság a hozott elektronikus végzést papíralapú adathordozón is megküldte a jogi képviselő részére.
A gazdasági társaságoknak azonban nem kellett kivárniuk a 2006. szeptember 1-jét, mert 2006. július 1-jén hatályba lépett a cégnyilvánosságról, cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, mely 2007. január 1-jétől már minden cégforma esetében választhatóvá tette az elektronikus cégeljárást a papíralapon történő kezdeményezésének lehetősége mellett.
A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közölte az elektronikus eljárásként kezdeményezett bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során a tanúsítványt, illetve a hozott végzéseket, azonban mind a tanúsítványt, mind a bejegyező, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító végzéséket a cégbíróságok írásban is megküldték a jogi képviselőnek.
Ezt követően került sor az elektronikus cégeljárás kizárólagossá tételére a 2006. évi V. törvényt módosító 2007. évi LXI. törvénnyel, mely 2008. július 1-jei hatállyal úgy rendelkezett, hogy "A cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani…." [2006. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdés első mondata].
2008. július 1-jétől a cégbíróságoknak megszűnt azon kötelezettsége, hogy a jogi képviselő részére a cégeljárás során hozott végzéseket és a tanúsítványt írásban, papír alapú adathordozón is megküldjék a jogi képviselő részére.
Tehát az elektronikus cégeljárás kizárólagossá tételével egyúttal a meghozott végzések is csupán elektronikus közokiratként állnak a gazdasági társaságok, és egyéb érdekeltek rendelkezésére. Azt a jogi képviselő abban az esetben kapja meg papír alapon postai úton, amennyiben az elektronikusan küldött végzést 7 munkanapon belül sem veszi át.
A 2006. évi V. törvény alapján 2008. július 1-jétől a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás - ide nem értve a jogorvoslati eljárást - kizárólag elektronikus eljárás formában lehetséges. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás kérelemre történik, mely eljárás során a jogi képviselet kötelező.
A jogi képviselő elkészíti a cégbejegyzéshez, változásbejegyzéshez szükséges okiratokat, melyek papíralapon a felek által aláírásra, s szükség esetén a jogi képviselő által ellenjegyzése kerülnek. A jogi képviselő feladata továbbá a nem általa készített, de a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás mellékletét képező okiratokat elektronikus okirattá alakítani (például: tulajdoni lap, bérleti szerződés, törzstőke befizetéséről szóló banki igazolás stb.), kivéve, melyeket más hatóság, vagy szervezet, illetve pénzügyi intézmény bocsátott ki, elektronikus formában, minősített elektronikus aláírással ellátva állnak a jogi képviselő rendelkezésére, s melyek közvetlenül csatolhatók a kérelemhez.
A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik. A jogi képviselő köteles a papír alapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítsa érdekében, ha e tekintetben a cégbíróságoknak alapos kétsége merül fel.
Tehát a jogi képviselő a cégbejegyzés (változásbejegyzés) során az elektronikus úton benyújtott kérelem mellékleteit képező okiratok közül csupán a más szervezet által minősített elektronikus aláírással ellátott, és közvetlenül csatolt mellékletek papír alapon megőrzött eredeti dokumentumával nem rendelkezik. Minden egyéb, elektronikus okirattá alakított iratnak nemcsak hogy rendelkezik egy eredeti, papír alapú példányával, de határidő nélküli megőrzésére is kötelezve van.
A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyezési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. Az elektronikus úton közölt végzést a jogi képviselő minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolásában megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekinteni.2
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül.3
Így az elektronikus cégeljárás záró akkordjaként meghozott, a cégbíróság által minősített elektronikus aláírással ellátott, a jogi képviselő részére elektronikus úton megküldött, közokiratnak minősülő végzés kizárólag elektronikus okirati formában áll az eljárást kezdeményező gazdasági társaság rendelkezésére.
Tekintettel arra, hogy egy gazdasági társaság fennállása alatt évente akár többször is előfordulhat, hogy az adataiban változások állnak be, így akár több, közokiratnak is minősülő elektronikus, cégbíróság által hozott végzéssel is rendelkezhet.
A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásban részt vevő jogi képviselő a részére megküldött végzést továbbítja az őt megbízó gazdasági társaságnak is, azonban erről a jogi képviselő hitelt érdemlő igazolással már nem rendelkezik.
Felmerül a kérdés, hogy ezen végzéseket kinek és mennyi ideig kell megőriznie, s hogy e kötelezettségének milyen módon tud maradéktalanul eleget tenni. A Ptk. 29. § (2) bekezdése állapítja meg a jogi személyek létrejöttére vonatkozó közös minimum feltételeket, mely szerint a jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban, vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét, és ha ettől külön jogszabály nem rendelkezik, képviselőjét. Minden keletkezési mód közös sajátossága, hogy az állami elismerés elengedhetetlenül szükséges személyiségük létrejöttéhez. A jogi személy érvényes létrejöttéhez állami nyilvántartásba vétel is szükséges, mely nyilvántartásba vétel konstitutív hatályú, vagyis a jogi személy akkor jön létre, ha a bejegyzés megtörtént. A bejegyzés a hatályos Ptk. szerint, összhangban a gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. törvény) rendelkezéseivel, ex nunc hatályú.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
