A sértett beleegyezése a jogirodalom, a bírói gyakorlat szerint egyike a büntethetőséget kizáró okoknak. A sportolás során a sportolók sérüléseket szenvedhetnek el, melyek között lehetnek olyanok is, amelyek súlyosak és amelyeket egy másik sportoló okoz. A sportoló (a sértett) azonban amikor a versenyre, mérkőzésre, edzésre kiáll, belenyugszik abba, hogy ellene szabálytalanságokat követhetnek el, és belenyugszik e szabálytalanságok következményeibe, a súlyos sérülésekbe is. Jelen tanulmány e körben a büntetőjog releváns szabályaival ismertet meg, és a jogi háttér általános kibontását követően konkrét eseteken keresztül mutatja be a jogintézmény érvényesülését, avagy alkalmazhatóságának kizártságát.
The victim's consent is one of the grounds for total exemption fromcriminal responsibility according to the legal literature and case-law. During the sporting activity the athletes maysuffer injuries, among these there are some that are severe and that arecaused by another athlete. The athlete (the victim) however, when he or she enters into a competition, a match or partakes in a training acquiesces to the possibility that an infraction might be committed against him or her, and he or she acquiesces to the consequences of these infractions, namely to the severe injuries as well. The study examines within these bounds the relevant criminal provisions after a general analysis of the legal background, then demonstrates the enforcement of the legal instrument and the exclusion of its application.
Die Einwilligung des Geschädigten ist gemäß dem Rechtsliteratur und der Rechtsprechung eine der Strafausschließungsgründe. Beim Sport können sich die Athleten verletzen, unter diesen gibt es solchen, die schwere Verletzungen sind, und waren von einem anderen Athlet verursacht. Aber wenn der Athlet (der Geschädigte) am Wettbewerb, ans Spiel, ans Training teilnimmt, abfindet er sich damit, dass gegen ihn Regelwidrigkeiten begangen werden können, und er abfindet sich auch mit der Folgen dieser Regelwidrigkeiten, nämlich mit der schweren Verletzungen. Die Studie macht uns bekannt in diesem Kreis mit den relevanten strafrechtlichen Rechtsvorschriften, und sie darstellt nach der generellen Erklärung der Rechtsrahmen durch konkrete Fälle die Wirkung des Rechtsinstruments, und wenn seine Anwendung ausgeschlossen ist.
Az ember önrendelkezési jogába beletartozik az is, hogy jogáról, annak gyakorlásáról lemondjon. A mindennapi életben ezalatt azt látjuk, tapasztaljuk, hogy valaki valamihez kifejezetten vagy hallgatólagosan hozzájárul, valamit engedélyez, jóváhagy, elenged, noha ezekre nem köteles, valami ellen nem tiltakozik, nem lép fel, noha azt megtehetné, ahhoz joga lenne. A személy érzi, tudja, hogy hátrányt, károsodást szenved(het) vagy szenvedett, bántalom vagy veszteség ér(het)i vagy érte, de ebbe beleegyezik, ezt nem ellenzi, nem kifogásolja, nem él a reparáció igényével. A jogosult példának okáért eltekinthet a követelésétől, így a kölcsönadó elengedheti a kamatot vagy akár a kölcsön részbeni vagy teljes visszafizetését; a törvényes örökös az örökhagyó életében lemondhat az öröklésről, az örökös az örökhagyó halála után az örökséget visszautasíthatja; a tulajdonos nem tiltakozik a szomszédjoga(i) megsértése ellen stb.
A polgári jogból vett példák után tekintsük át a büntetőjog szabályait. A jogosult megnevezést cseréljük sértettre, és fókuszáljunk a sértetti beleegyezésre. A büntetőjog világában a sértett beleegyezése azt foglalja magában, hogy a sértett - abban a körben, amelyben arról rendelkezhet - lemond a számára a jog által biztosított jogvédelemről. A sértett nem minden bűncselekménnyel megtámadott, megsértett életviszony kapcsán dönthet így. Ahol (kizárólag) saját (egyéni) érdek(e) van, ott igen, ahol közérdek, közösségi érdek (is) van, ott nem. A sértett beleegyezése különös jelentőséggel bír a sport, a sportolás területén is.
Jelen tanulmány azt járja körbe, hogy miért és mikor nem büntetjük, illetve miért és mikor büntethetnénk azt a sportolót, aki sporttevékenység során másik sportolónak súlyos sérülést (testi sértést) okoz. Ehhez azonban néhány büntetőjogi fogalom, jogintézmény, törvényi tényállás megismerésén keresztül vezet az út.
- 18/19 -
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 4. §-ának (1) bekezdése értelmében bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. A (2) bekezdés szerint társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvénye szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
A 7. § szerint szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik, a 8. § szerint pedig gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A felelősség az eredményért mint minősítő körülményért pedig azt jelenti a 9. § alapján, hogy az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.
A büntethetőség a bűncselekmény elkövetése miatti büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét jelenti, a büntethetőséget kizáró és megszüntető okok pedig ennek a büntetőjogi felelősségre vonásnak az akadályát képezik. A Btk. 15. §-a veszi számba a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokat. Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a jogos védelem, f) a végszükség, g) a jogszabály engedélye, h) a törvényben meghatározott egyéb ok. Az ítélkezési gyakorlat által elismert további büntethetőséget kizáró okok: a sértett beleegyezése, a (házi) fegyelmezési jog gyakorlása, a megengedett kockázatvállalás, a hivatásbeli kötelezettség teljesítése (ha azt nem soroljuk a jogszabály engedélye alá) is.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 50. §-a értelmében sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
