Az Országgyűlés 2001. május 28-i ülésén Áder János elnök közölte a plenáris üléssel, hogy a május 10-ei ülésnapon az ülésvezető elnök az FKGP frakcióvezetőjének írásos tájékoztatása alapján bejelentette, hogy a képviselőcsoport május 7-ei ülésén tagjai sorából kizárta Torgyán József képviselőt. Hozzátette: a Házszabály 15. §-ának (2) bekezdése alapján a képviselőcsoportból kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az ügyrendi bizottság 67/1998-2002. ÜB. számú általános érvényű állásfoglalása alapján, valamint arra figyelemmel, hogy a képviselő frakciótagságára vonatkozóan más bejelentés nem érkezett, a frakcióvezető úr korábbi tájékoztatása az irányadó. Mindezek alapján a Házelnök Torgyán József képviselő új üléstermi helyét a független képviselők között jelölte ki.1
Az Ügyrendi Bizottság említett állásfoglalását annak nyomán adta ki, hogy a képviselő (pártelnök) kizárása vitás körülmények között történt. Az FKGP frakciószabályzata minősített többségű jelenlétet és szavazást kívánt meg az adott ügyben, ám ez Torgyán József szerint nem volt adott. A kizárásról Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető tájékoztatta a Házelnök titkárságát.2 A vita nyomán, a Házelnök kérésére, 2001. május 10-én született Ügyrendi Bizottsági Házszabály-értelmezés szövege a következő: "A képviselőcsoport hatáskörébe tartozó döntésekről a képviselőcsoport vezetőjének bejelentése az irányadó. Az Országgyűlés elnöke csak azt vizsgálhatja, hogy a bejelentés megfelel-e a Házszabályban előírt követelményeknek (vagyis a képviselőcsoport vezetőjétől, írásban érkezett-e), egyébként a bejelentést nem bírálhatja felül." Az állásfoglalás általános érvényessége magában rejtette annak lehetőségét, hogy az értelmezést a jövőben ismételten alkalmazni fogják. Témánk szempontjából kiemelendő körülmény továbbá, hogy a Fővárosi Bíróság jogerős (bár végre nem hajtott) döntésével megsemmisítette a frakciónak a kizárásról szóló határozatát.3
Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly 2004 szeptemberében "élve frakcióvezetői jogkörével" kizárta a frakcióból öt párttársát. Az ezután összeülő frakcióülés - az öt elvileg kizárt képviselővel - pedig leváltotta a frakcióvezetőt. A párt válasza erre az volt, hogy az Országos Választmány megerősítette pozíciójában a "leváltott" vezetőt. A párt és a frakcióvezető arra hivatkozott, hogy a frakció a párt programját köteles képviselni, és ezzel az a bizonyos öt képviselő (a Lakiteleki Munkacsoport) szembefordult. Az "új" ("lakiteleki") frakcióvezető azzal érvelt, hogy a párt választmánya nem hozhat ilyen döntést, mivel az, hogy ki a frakció vezetője, kizárólag a parlamentben eldönthető kérdés. Az Országgyűlés Ügyrendi Bizottsága 2004. szeptember 6-án - hivatkozva a 2001. évi kisgazdapárttal kapcsolatos precedensre - úgy foglalt állást, hogy mivel a Házelnök tartalmilag nem vizsgálhatja felül a frakcióvezető bejelentését, ezért a képviselőcsoport régi vezetőjét tekinti hivatalban lévőnek, az öt kizárt képviselőt pedig függetlennek. A kizárt tagok, hasonlóan a korábbi esethez, a bíróságon kerestek, ám ezúttal nem találtak jogorvoslatot.4
Az MDF frakció 2006-ban tizenegy fővel alakult meg. Az MDF képviselőcsoportja 2008 szeptemberében - a pártelnököt támadó nyilatkozatai miatt - kizárta soraiból Almássy Kornélt.5 A kizárást követő pár napon belül az MDF-fel választási szövetségben lévő, és a képviselőcsoportban egy fővel képviselt Tisztelet Társasága felmondta az együttműködést a párttal, és felhívta képviselőjét, hogy hagyja el a frakciót. Vas János képviselő eleget tett a kérésnek, 2008. október 10-én pénteken kilépett, kilépését bejelentette a Házelnöknél. A frakciót fenyegető megszűnés - ezen a pénteken a taglétszám tíz fő alá, kilenc főre csökkent - miatt az MDF egyezséget kötött a Fideszből 2007-ben kilépett Lengyel Zoltánnal, aki vállalta a frakcióba való belépést, cserébe, a sajtónyilatkozatok szerint magas fokú autonómiát ("szabad mandátumot") és frakcióvezető-helyettesi posztot kapott. Az MDF frakcióvezetője az új tag belépését október 13-án, hétfőn jelentette be. A Házszabály alapján erre három nap állt rendelkezésére, a 17. § (4) bekezdése szerint ugyanis: "A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni az Országgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén az Országgyűlés elnöke a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja." Tehát, noha az Országgyűlés elnökének már pénteken hivatalos tudomása lehetett a frakció kilenc főre apadásáról, meg kellett várnia a frakcióvezető bejelentését. Mivel az ilyen tartalmú (a megszűnésről szóló) bejelentés helyett Lengyel Zoltán belépését közölték a Házelnökkel, az elnök asszony a frakció megszűnésének tényét nem állapította meg, az MDF képviselőcsoportja tíz fővel tovább működik. Úgy tűnik, az Ügyrendi Bizottság 2001. évi állásfoglalása alapján jogszerűen.
A Házszabály képviselőcsoportokra vonatkozó rendelkezéseit érdemes itt elemzés alá venni. A 17. § szabályozza a frakciók megszűnését. Ez kimondja, hogy megszűnik a frakció, ha "tagjainak száma - a (2) bekezdés esetét kivéve - tíz fő alá csökken" [17. § (1) bekezdés a) pont]. A bekezdés b) pontja a frakció önfeloszlatására, míg a második bekezdés a frakcióalakítás tíz fő alatti határszámára6 utal, ezek a mi esetünkben nem relevánsak.
Azt látjuk tehát, hogy a Házszabály a frakció megszűnését egy jogi tényhez, a létszám tíz fő alá csökkenéséhez köti. Ebből a rendelkezésből kiindulva, a jogi tény önmagában maga után vonja a joghatás (a megszűnés) kiváltását. Az T. Ház működésével kapcsolatban központi "felügyelő" szerepet játszó Házelnök tehát, amennyiben hivatalból tudomást szerez a jogi tény bekövetkeztéről, ki is mondhatná a joghatás bekövetkezését. A 17. § (4) bekezdése arra ad három napot a frakcióvezetőnek, hogy a szükséges bejelentést megtegye, a bejelentés szükségességét a 67/1998-2002. ÜB állásfoglalás deklarálja, a frakció hatáskörébe tartozó döntésekről az Országgyűlés elnöke a képviselőcsoport vezetőjének bejelentése nyomán értesül. Ez a szabály akkor bír igazi értelemmel, ha elfogadjuk, hogy a Házelnök más formában nem szerez hivatalból tudomást (adott esetben) a frakció létét érintő jogi tényekről. Erre a lehetőségre példa, ha a frakció dönt a képviselő kizárásáról, erről a döntésről más úton a Házelnök nem értesül. Mivel Vas János képviselő frakcióból való kilépését a Házelnöknek is bejelentette, így az a jogi tényről hivatalból tudomást szerzett.7 Továbbá sem a képviselő kilépése, sem a tíz fő alá csökkenés jogi tényének bekövetkezése nem "a frakció hatáskörébe tartozó döntés". Álláspontom szerint tehát a frakció megszűnését a Házelnök hivatalból megállapíthatta volna.8
Az országgyűlési képviselőcsoportokkal és a képviselői jogállással kapcsolatban, a frakciók által "kitermelt" esetek nyomán két problémára kell felhívni a figyelmet.
1. Egyrészt figyelemre méltó, hogy a függetlenből az MDF frakcióvezető-helyettesévé váló Lengyel Zoltán képviselő "szabad mandátumot" kapott új képviselőcsoportjától. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a képviselőt nem kötik a frakciófegyelmet érvényesíteni kívánó politikai normák. A frakciófegyelem érvényesítése felett a közjog, a parlament hatékony működését szem előtt tartandó, jótékonyan szemet huny. Korábban már felhívtam a figyelmet arra, hogy a fegyelmet intézményesítő frakciószabályzatok az alkotmányjogban alapelvként tisztelt szabad mandátumot komoly kihívás elé állítják.9 A képviselő szabad mandátuma garantálja, hogy képviselői munkáját befolyásmentesen gyakorolja, kizárólag lelkiismerete alapján dolgozzon-szavazzon, utasítás nem köti. A szabad mandátumot tehát Lengyel Zoltán nem az MDF frakciójától kapta, hanem azt az Alkotmány 20. § (2) bekezdése garantálja.10 A képviselőcsoportba belépő képviselő tehát nem szabad mandátumot kapott, hanem tulajdonképpen felmentést a frakciószabályzat alól. Az alkotmányjog a képviselők önkorlátozása nyomán viseli el a frakciófegyelem intézményét, ebben az esetben azonban az MDF nem várt el ilyen önkorlátozást frakciója új tagjától. Az MDF frakciószabályzata alóli mentesség politikai norma jellegű szabály, annak vizsgálatától a Házelnök eltekint - noha a frakciószabályzatok normativitásának felülvizsgálata11 alapján akár következhetne más állásfoglalás is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
