A foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség kezelése kiemelt jelentőséggel bír Magyarországon, az Európai Unióban és az egész világon egyaránt. Európában jelentős gazdasági és szociális változások mentek végbe, gazdasági recesszió tapasztalható, romlottak a makrogazdasági mutatók. 1985 és 1995 között az Európai Unió tagállamainak munkaerő-piaci kínálata közel 9,5 millió fővel növekedet, közben mindössze 8,5 millió munkahelyet teremtettek. Egyértelművé vált, hogy a foglalkoztatás területén megoldásokat kell keresni, a munkanélküliség ellen fel kell venni a küzdelmet. Előtérbe a került a regionális politika fontossága, világossá vált, hogy a probléma megoldása csak együttműködéssel, közös értékek keresésével, közös érdekek mentén valósítható meg.
E célból alkotta meg az Európai Unió az Európai Foglalkoztatási Stratégiát, mely három szinten valósul meg:
- közösségi szinten (irányvonalak, ajánlások, társítva hozzá a strukturális alapokat, ESZA, ERFA, mindezek kiegészítve a közösségi kezdeményezésekkel: LEADER, EQUAL, URBAN, INTERREG);
- nemzeti szinten, melyet a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv tartalmaz;
- regionális és helyi szinten.1
A foglalkoztatás növeléséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez, a munkaerő-piacon a kereslet-kínálat optimális arányának alakulásához, valamint a megfelelő munkaerő rendelkezésre állásához a munkaerő-piac meghatározó szereplőinek együttműködése jelent(het)i a megoldást.
A rendszerváltást követően Magyarországon a munkanélküliség ugrásszerűen megnőtt, a munkanélküliség, mint valóság bevonult a mindennapokba. Az 1990-es évek elején tapasztalható magas munkanélküliségi ráta ugyan mérséklődött a XXI. század első éveire (az Uniós átlag alá került, tény, azonban, 2007-2008-ban ismét a tíz évvel ezelőtti szintre ugrott, napjainkban 8%).2 A foglalkoztatottság kezelése a mindenkori hatalomnak komoly politikai kihívást és feladatot jelent. A pártok választási programjának markáns része a foglalkoztatás növelése, mely a helyi választások ígéreteiből sem hiányzik.
A munkaerő-piacon jelentkező problémákra megoldást kell találni, amely egyre inkább közös fellépésre ösztönzi a magyarországi munkaerő-piac szereplőit is. A munkaerő-piacon jelentkező problémák összetettek, bonyolultak, azonban az egyik legfőbb oknak a munkaerő-piaci szereplők közös fellépésének hiányát jelölik meg a szakértők. A megoldásban a foglalkoztatási paktumok megkötése látványos pozitív változást jelenthet, a foglalkoztatási stratégiákra alapozva.
A foglalkoztatási partnerségek magyarországi terjedése és a nemzetközi tapasztalatok is indokolják a partnerségek hálózatának kiépítését, országos koordinációját. Az országos koordinációnak biztosítani kell a partnerségek közötti információs és módszertani tapasztalatcserét. Meg kell fogalmazni a minőségi peremfeltételeket, ki kell dolgozni az értékelés és a monitoring rendszerét. A foglalkoztatási partnerségek segíthetik az országos foglalkoztatási célkitűzések helyi megvalósítását. Hosszú távon hozzájárulhatnak a foglalkoztatási színvonal növeléséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez, a forráskoncentráció megvalósulásához.
A helyi foglalkoztatási partnerségek első országos konferenciáján 2005. január végén megerősítésre került,3 hogy a helyi együttműködések eredményeként létrejövő helyi foglalkoztatási partnerségek kialakulása a magyar foglalkoztatáspolitika egyik fontos hajtóereje lehet a következő években (Territorial Employment Pact).4
A települések közép és hosszú távú fejlesztési stratégiájának középpontjában (a megyei és a regionális stratégiával egybecsengően) az innováción, a tudásvezérelt gazdaságon alapuló versenyképesség - mint az életminőség folyamatos javításának alapja - megteremtése és megerősítése áll. A települések ennek jegyében fogalmazzák meg átfogó gazdasági stratégiájukat, településfejlesztési koncepciójukat, illetve ezek részeként azokat a részstratégiájukat, melyek általában a humán erőforrások fejlesztésének stratégiájában öltenek testet. A stratégiák a munkaerőpiac céljaihoz és feladatainak megvalósításához járulnak hozzá.
A célok két fő prioritás köré csoportosíthatók: a településeken megjelenő munkaerőigény mennyiségi és minőségi kielégítése, illetve a gazdasági igények és a szakképzés összhangjának erősítése. E prioritásokhoz igazodva a konkrét cél és elvárt eredmény a stratégiákban megfogalmazottak részletes megvalósítása.
A foglalkoztatók, a szakképzésben érintettek és a foglalkoztatáspolitikában érintett intézmények együttműködése, ezek lehetséges formáinak áttekintése és értékelése; illetve a működéshez kapcsolódó dokumentumok (pl. szervezeti és működési szabályzat) elkészítése; a működés személyi, szervezeti és technikai feltételeinek megteremtése.
A munkaerő-piaci folyamatok nyomon követésére alkalmas információk gyűjtésének, feldolgozásának, elemzésének és hasznosításának módszertani és technikai megalapozása az együttműködésre alapozva (akár internet alapú rendszer létrehozása). A megvalósítás az önkormányzatok (települési, területi önkormányzatok) koordinálásával a közreműködő partnerek bevonásával történhet.
Ez azonban feltételezi egy átfogó munkaerő-piaci előrejelző és összehangoló rendszer kialakítását, ugyanis a képző intézményeknél (és a fenntartó önkormányzatoknál) nem állnak rendelkezésre olyan információk, amelyek a szakképzésből kikerülők elhelyezkedésére, ismereteik megfelelőségére, végzettségük piacképességére vonatkozik, azaz a szakmastruktúra módosítását, a tananyag korszerűsítését, a pályaorientáció szolgáltatásokat segítené. Elvárás olyan oktatás-képzési szolgáltatások nyújtása valamint támogatása, amelyek nemcsak a jelen követelményeinek felelnek meg, hanem folyamatában is követni képes a gazdasági és a társadalom igényének változását.
A cél tehát, egy olyan rendszer megvalósítása, amely képes feltárni és biztosítani az információigényét, koncepcióját, illetve a megvalósításra programmal rendelkezik. A megvalósításban elengedhetetlen feladatok az Európai Uniós, hazai és helyi munkaerő-piaci, foglalkoztatási stratégiák és dokumentumok áttekintése, a különböző szintű tervdokumentumok (régió, megye, kistérség) humán-erőforrásfejlesztési elemeinek értékelése. Hasonló jellegű külföldi információs és statisztikai rendszerek felkutatása, adattartalmuk és módszertanuk vizsgálata, az ilyen célú hazai kutatások (OFA) és modellek adaptálási lehetőségének vizsgálata. Helyi szakemberek, oktatási intézmények és munkaerő-piaci intézmények képviselőinek tapasztalata. Elengedhetetlen az információigény analízis, ez alapján az információigények meghatározása, az alapadatok meghatározása.
A foglalkoztatási megállapodás a térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasításának fontos eszköze, amely a helyi partnerségen alapul, segítségével a humánerőforrás céljait összhangba lehet hozni a térség gazdaságfejlesztésének elképzeléseivel.
A paktum célja a térségi foglalkoztatáspolitikában érintett szereplők összefogása annak érdekében, hogy:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
