A pécsi jogi kar 2010. szeptember 16-18. között nemzetközi konferenciát rendezett az "Establishing UNIversity Cooperation Osijek-Pécs" elnevezésű program keretében - az Európai Unió társfinanszírozásával a Magyar-Horvát IPA Határokon Átnyúló Együttműködés Program keretei között. Az IPA az "új generációs" határokon átnyúló együttműködési programokhoz tartozik, a 2007-2013 közötti költségvetési időszakban valósul meg, és számos határokon átnyúló tevékenység előmozdítását célozza, így többek között a közös tananyagok és közös képzési lehetőségek fejlesztését is.
Az EUNICOP egy éven át tartó, közös kutatási és tananyag-fejlesztési program az eszéki és a pécsi jogi kar között. Egymással összefüggő jogterületek széles spektrumán és különböző tevékenységeken keresztül nyújt szakmai és kulturális együttműködésre lehetőséget. Ez az alábbiakban nyilvánul meg: közös regionális kutatási tapasztalatok megosztása egyedi, határokon átnyúló kérdésekben, a kooperatív oktatási tevékenység és tananyagfejlesztés fokozása, a bevált gyakorlatok cseréje a pályázati és projekt menedzsment terén, továbbá a közös eredmények kiadásának támogatása. A konferencia tehát az EUNICOP által előirányzott tevékenységeknek egyik fontos eredménye.
A konferencia igazolta a produktív együttműködés sikerét a magyar és horvát kutatók között. Az alábbi témák képezték a szakmai értekezletek tárgyát: polgári jog, kormányzás, emberi jogok és környezetvédelem, illetve büntetőjog. Mindezek magukban foglalták az Európai Unió jogi aspektusait is. A konferencia különlegessége volt, hogy a hallgatói mobilitás is megvitatásra került, hiszen az EUNICOP másik jelentős területe a közös oktatás, valamint a joghallgatók érdekében történő kölcsönös megállapodás lehetőségének a támogatása.
A határokon átnyúló kérdésekkel összefüggő problémák szorosan összefüggnek az államok közti nemzetközi kapcsolatok bővülésével, átalakulásával és megerősödésével. Ennek megfelelően napjainkban a határokon átnyúló kérdések és a kapcsolódó szabályozások egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek, és a nemzetközi és nemzetek feletti kapcsolatok lényeges elemévé válnak. Az Európai Unió - a szubszidiaritás elvével összhangban - hangsúlyozza a területek közti - államhatárokon is átívelő - regionális együttműködés elmélyítésének jelentőségét és szükségességét. Egy másik jellemző meghatározója a 21. század kezdetének, hogy olyan különböző veszélyekkel kell szembenéznünk (például a járványok, a terrorizmus, a klímaváltozás, a gazdasági válság, a globalizáció), amelyek az életünket, egészségünket és biztonságunkat is fenyegetik. E jelenségek nyilvánvalóan különböző, ugyanakkor hasonló jellegű problémákat okoznak, tisztán és egyértelműen jelen vannak az államokban a polgári jog, a gazdasági jog, a büntetőjog, a családjog és a közjog területén egyaránt. E kihívások tekintetében az államok válasza nem lehet más, mint az együttműködés megerősítése, és egyre szorosabbá fűzése. Ez magával vonja a jogszabályok egymáshoz való közelítését és közös akciók kidolgozását a határokon átívelő kérdések vonatkozásában. Minden EU-tagjelölt országnak, beleértve Horvátországot is, bizonyítania kell, hogy megteremtette a megfelelő jogi környezetet annak érdekében, hogy a határokon átnyúló - értsd: szupranacionális - együttműködés előfeltételei fennálljanak. A konferencián feltárt kutatási eredményeket és tapasztalatokat Horvátország hasznosíthatja abban a folyamatban, amely ahhoz szükséges, hogy az Unió teljes jogú tagjává váljon. Ezek az új ismeretek megkönnyítik számára a tagjelölt státust, és az Unióhoz való sikeres csatlakozást. Cserébe, Magyarország elmélyítheti tudását, és gazdagíthatja tapasztalatait a jog különböző területein, illetve új megoldásokat tanulhat a régóta fennálló problémák megoldása érdekében.
A konferencia szekcióüléseinek előadásait is a "határokon átnyúló jelenség" gondolata hatotta át. Az alábbiakban a határokon átnyúló jelenséget az egyéni tanulmányok kutatási módszereinek figyelembevételével tekintjük át. Az első határokon átívelő összefoglalónk arról szól, hogy a kutatók sikeresen összehasonlították a magyar és a horvát jogrendszert. Nyomon követhettük a magyar és a horvát alkotmány környezetvédelmi előírásai közti hasonlóságokat és különbségeket, valamint elemzésre került, hogy a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata alkalmazható-e a horvát alkotmány értelmezésekor.1 A szolidaritásról szóló előadás2 főbb megállapításai építő jellegűek lehetnek abban az alkotmányos dialógusban, amelyet Magyarországon és Horvátországban folytatnak. Más előadók rámutattak arra, hogy a nemzetközi jogban nincs olyan szabály, amely tiltaná a többes állampolgárságot, vagy az állampolgárság elvesztését egy másik állam állampolgárságának megszerzése esetén.3 Horvátország és Magyarország példaként került említésre a kettős állampolgárság jogi megközelítésének bemutatása során. A jogtörténeti szempontú előadás emlékeztetett arra, hogy mindkét állam alkotmányos rendszere az 1868-as magyar-horvát kompromisszumnak megfelelően fejlődött: a közös ügyek intézését a magyar parlament a Sabor horvát küldötteinek részvételével látta el.4 Voltak előadások, amelyek a magyar és a horvát választási jogorvoslati rendszert5, az elektronikus közigazgatási eljárást6, az elkövetői és bűntársi felelősséget7, és végül, de nem utolsósorban, a pénzmosásra vonatkozó előírások közötti hasonlóságokat és különbségeket8 járták körül.
A második "határokon átnyúló" téma a nemzetközi és az uniós jog összehasonlítására irányult, mivel ez hatással van a tagállamok és a tagjelölt országok jogi intézkedéseire. Először a Duna védelméről és fenntartható használatáról szóló egyezmény került megvitatásra9, amely a vízgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi együttműködés legfontosabb eszköze a Duna-medencében az uniós tagállamok és a nem tagállam országok között. Az Unió Dunával kapcsolatos stratégiája várhatóan 2011 első felében lép hatályba. Az előkészítő munkálatokban Horvátország és Magyarország aktívan részt vesz többek között a magyar-horvát IPA Határokon Átnyúló Együttműködési Programon keresztül. Hangsúlyozták továbbá, hogy a gazdasági és szociális kohézió alapvetően az Unió regionális politikáján keresztül valósul meg, és példaként megvitatásra kerültek a horvát fejlesztési tervek.10 Ezt követően összehasonlító elemzést hallhattunk a horvát és a magyar adózási rendszer alapvető elemeinek vonatkozásában, amelyben az előadók a helyi és a regionális önkormányzatok finanszírozási rendszerére és költségvetésére koncentráltak.11 A továbbiakban értesülhettünk arról, hogy az európai elfogatóparancs - a büntetőügyekben való együttműködés tekintetében - az EU projektjei közül a legambiciózusabb.12 A szerzők egyetértettek abban, hogy a magyar implementáció példaként szolgálhat a horvát jogalkotás számára. Hasonló tanulságokat lehet levonni a munkavállalók szabad áramlásával13 kapcsolatos magyar tapasztalatokból. Magyarország válaszokkal szolgálhat a Horvátország részéről felmerült kérdések és dilemmák vonatkozásában, továbbá segíthet áttekinteni a potenciális, jövőre vonatkozó elvárásokat az előzetes döntéshozatali eljárás14, a fogyasztóvédelem15, és jogi segítségnyújtás16 területén is. Figyelembe véve a felsőoktatás sajátosságait - mint például a magas hallgatói létszámot - az Unió azon felismerésének alapulvételével, hogy a nemzetközi oktatás és képzés, valamint a hallgatói mobilitás egy tudásalapú gazdaság/társadalom kiépítését szolgálja, a horvát és magyar kutatók elhatározták: felmérik és összehasonlítják azoknak az eszéki és pécsi hallgatóknak a motivációit, akik nemzetközi csereprogramokra jelentkeznek.17
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
