https://doi.org/10.59851/KJSZ.2026.1.11
Az írásban az egykori alkotmánybíró értékeli kritikusan a háztartási méretű kiserőmű szaldóelszámolás kivezetését jóváhagyó 1050/2026. (II. 11.) AB határozatot, középpontba állítva a visszaható hatály tilalmát és az EU 2019/944 irányelv 15. cikk (4) bekezdésének félreértelmezését. Kiss professzor amellett érvel, hogy az irányelv a már rendszerben lévők számára választási jogot biztosít, amit a magyar jogalkotó és az Alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyott. Rámutat a kormányzati energiapolitika kapkodó, félrevezető jellegére, valamint arra, hogy a "közpolitikai célok" hivatkozása nem legitimálhatja a szerzett jogok és a beruházások megtérülésébe vetett bizalom sérelmét.
Kulcsszavak: HMKE, szaldóelszámolás, visszaható hatály tilalma, bizalomvédelem, Alkotmánybíróság, energiapolitika
In his last essay, the late former constitutional court judge offers a critical assessment of Constitutional Court Decision No. 1050/2026. (II. 11.) AB, focusing on the prohibition of retroactive effect and the misinterpretation of Article 15(4) of EU Directive 2019/944. Professor Kiss argues that the directive grants a right of choice to those already in the system, which the Hungarian legislature and the Constitutional Court ignored. He points out the hasty and misleading nature of the government's energy policy, as well as the fact that invoking "public policy objectives" cannot legitimize the infringement of acquired rights and the breach of trust regarding the return on investments.
Keywords: SSPP, net settlement, prohibition of retroactive effect, protection of legitimate expectations, Constitutional Court, energy policy
Ritkán fordul elő, hogy volt alkotmánybíró kritika tárgyává tesz egy újonnan született alkotmánybírósági határozatot. Nos, jelen esetben ez történik, aminek két oka is van: egyrész kifejezetten szakmai ellenérzéseim vannak, másrészt HMKE- (háztartási méretű kiserőmű) tulajdonosként magam is érintett vagyok az ügyben.
Akik ezt az írást olvassák, ismerik a tényállást, így alighanem mellőzhetem annak taglalását. Ehelyett részletesebben tudok szólni az Alkotmánybíróság által is középpontba helyezett visszaható hatály kérdéséről, közelebbről arról, valóban megáll-e az a tétel, hogy semmiféle visszaható hatályról nincs szó, így megalapozott a testület IV/525/2024. ügyszámú, 1050/2026. (II. 11.) AB határozatában (a továbbiakban Abh.) felvállalt elutasítás, amely több mint 1200 indítványozót érintett.
Az EU az EUMSZ. 194. cikke alapján az ott írt célok elérése érdekében a 2000-es évek elején irányelvi szabályozásba kezdett. Ismert volt az uniós törekvés, amely a szaldóelszámolás kivezetését célozta, de az irányelv is rögzíti, hogy nem a meglévő jogviszonyok érintésével kell azt átírni, hanem a jövőre nézve.
1. Mit is ír pontosan a 2019/944. EU Parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban Irányelv) 15. cikk (4) bekezdése? "Azok a tagállamok, amelyek meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplálás és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát." Ez a "kályha", innen kell(ene), kellett volna elindulnia a visszaható hatály vizsgálatának.
Egészen pontosan:
a) Az Irányelv célja szerint a tagállamok számára kötelező tartalmú, az sem nem bővíthető, sem nem kurtítható.
b) Egységes egészet alkot, értelmezésekor csak a teljes szöveg vehető alapul, abból nem lehet egyes mondatokat kiszemezgetni.
c) Választási lehetőséget egyedül a "már rendszerben" lévőknek biztosít, semmiféle utat, kivételt (különösen szűkítést) nem tesz mások számára lehetővé. Ennek ugyanis az Irányelv tartalmának az illetéktelen módosítása lenne a következménye. (Még egyszer is idézve: "[...] nem a meglévő jogviszonyok érintésével kell azt átírni, hanem a jövőre nézve.")
2. Sajnálattal kell megállapítani, hogy ezt az imént jellemzett Irányelvet vagy csak részben, vagy teljesen félremagyarázva "emlegették" azok, akik hivatkoztak rá. Oka volt persze, hiszen a kitűzött végső célt csak így érhették el.
a) Az "Energia Minisztérium" közigazgatási államtitkára kezdte az Alkotmánybírósághoz címzett levelében a sort, aki gondosan elhallgatta azt, hogy az Irányelv a Minisztériumnak semmiféle lapot nem osztott azok tekintetében, akik már "benne vannak egy rendszerben" (itt a szaldórendszerben). Ehelyett kifejezetten azt sugallja, hogy mindenkinek át kell lépnie a bruttó rendszerbe. Nincsenek aggályai a tekintetben sem, hogy velük kapcsolatban is "közpolitikai célok megvalósítását", ellátásbiztonságot, a rendszerirányító feladatok ellehetetlenülését, "okozathelyesebb" (?) költségkalkulációt emleget. Szegény kisgyermek panaszaiként teszi szóvá, hogy a HMKE-k az utóbbi 10-13 évben szinte a duplájára növekedtek. (Mondta ezt akkor, amikor még javában folyt a leendő napelemesek becsalogatása a "rendszerbe".) A villamosenergia-hálózat fejlesztésének bővítése szintén nem tud lépést tartani a HMKE-k számának növekedésével - mondja ő, mintha köze sem lenne ahhoz az átgondolatlan, nagy kapkodással kialakított energiapolitikához, amely Magyarországon létrejött!
Összegészében foggal-körömmel ragaszkodott ahhoz, hogy az indítványokat az Alkotmánybíróság minden elemében utasítsa el. Úgy tett, mintha az alapul fekvő indítvány-mintákat kétéves nyeretlenek írták volna, nem pedig az ország egyik legjobban felkészült ügyvédi irodája. Pedig bizony az ő hárító-védekező levele adatoltságban, kimutatásokban, táblázatokban a nyomába sem ért a beadványoknak. Nem cáfolta ezeket, sőt erre kísérletet sem tett.
- 84/85 -
b) Az ügyben üde színfoltot jelentett az "aktuál"-politikusok látványos pávatánca. Ők már "Brüsszelt" kárhoztatják, s elsősorban tőle védenék meg a szegény napelemeseket.
Hogyan is írt erről Kocsis Máté 2023. szeptember 5-én?
"A háború és szankciók miatt kialakult energiaválság több mint egy éve kilőtte és rángatja az energia árakat. Ilyen körülmények között nincs helye annak, hogy az Unió elvárásai nyomán [?] rosszabb elszámolási feltételeket kapjanak azok a családok, akik az elmúlt években napelem felszerelésével igyekeztek csökkenteni a fogyasztásukat. Ők havonta átlagosan mintegy 20 ezer forintot takarítanak meg az áramköltségeiken.
Nem fair velük szemben, hogy menet közben változnak a szabályok, nem fair, hogy korábban szerzett jogaik sérülnek, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak, a brüsszeli direktíva [?] pedig ezeket utólag kívánja megváltoztatni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
