2016. augusztus 24-én elhunyt Sári János. Sári Jánosban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professzor emeritusát, a kitűnő tanárt, a termékeny tudóst, a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének alapítóját, elnökét, az alkotmányjogász társadalom elismert és megbecsült tagját, kedves kollégánkat és barátunkat gyászoljuk.
Sári János 1938. március 15-én született Füzesabonyban. Általános iskoláit szülőföldjén, a középiskolát Egerben, a Dobó István Gimnáziumban végezte. 1957-1962 között volt joghallgató az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Ráday Kollégium lakója. Már akkor - a tanszék demonstrátoraként - fokozottan érdeklődött az államjog (a későbbi alkotmányjog) iránt, különösen a közigazgatás és a tanácsrendszer, annak önkormányzati jellege érdekelte.[1]
Sári János az államjogi tanszék aspiránsa, majd adjunktusa (1966-1974), 1976-tól egyetemi docens. 1974-1990 között a Politikai Főiskola tanára. Az anyatanszéktől sosem szakadt el, rendszeresen tartott órákat a karon 1990-es visszatéréséig.
Sári János 1990. január 1-jétől visszatért az akkor már Alkotmányjogi Tanszékre, és nyugdíjba vonulásáig az ELTE ÁJK meghatározó tanáregyénisége volt. 1997-ben habilitált, ugyanettől az évtől számítva egyetemi professzor, 1999-2003 között Széchényi Professzori Ösztöndíjas. Olyan oktató, akire mindig lehetett számítani, aki szeretett tanítani, rengeteg előadást tartott, évfolyamdolgozatok, szakdolgozatok, PhD-dolgozatok témavezetője, a doktori képzés tanszéki felelőse, a kar doktori tanácsának alapító tagja volt. Olyan oktató, aki lényegében az alkotmányjog egészét képes volt "leadni" hallgatóinak. Az ő nevéhez köthető a doktori képzés keretében az alkotmányjogi kutatóműhely, az Alkotmánykommentárok című kurzus meghirdetése a 2000-es évek elején.
Oktatómunkájához kapcsolódik, hogy mindig híve volt a korszerű alkotmányjogi tananyagoknak. Számos tankönyv szerkesztője, szerzője vagy társszerzője, így az "Alkotmánytan" című, először 1992-ben, utoljára 2007-ben megjelent közös tankönyvünk egyik alapító atyja.[2]
Kiemelendő életművéből, hogy az első alapjogi tankönyvet a magyar alkotmányjogi oktatás történetében Sári János jegyzi. Erre a munkára épül az alkotmányjog oktatásának új, harmadik szemesztere.[3]
1995-ben "A hatalommegosztás történelmi dimenziói és mai értelme, avagy az alkotmányos rendszer belső logikája" címmel védte meg akadémiai doktori értekezését. A cím ismét igazolja a szerző tudományos felfogását - az intézményeknek történelmi logikájuk van. A doktori értekezés, amely alapján 1996-ban elnyerte az akadémiai doktori címet 1995-ben megjelent könyv alakban is.[4] Alapmű a magyar közjogtörténetben, Bibó István akadémiai székfoglalója (1947) után ez az első monográfia az alkotmányosság egyik klasszikus elvéről magyar nyelven.
Sári János termékeny tudós, publikációs jegyzéke igazolja ezt. Érdeklődése rendkívül széles körű; publikációi jelentek meg az említett monográfiákon túl az alkotmányjog dogmatikai és fogalmi rendszeréről, a jogforrásokról, a kormányformákról, a kormányzati rendszerekről, a köztársasági elnökről, a kormányról és a miniszteri felelősségről. Társszerzője az "Alkotmány magyarázata" című könyvnek, amely elsőként vállalkozott az 1989/90-es Alkotmány értelmezésére.[5]
Sári János igazi tudós típus, aki szeretett meditálni azon, amivel éppen foglalkozott. Előregondolkodott, szó szerint "megélte" tanulmányait. Legyen példa erre a "Rekviem a magyar alkotmányjogért" című tanulmánya, amelyben az EU csatlakozásnak a magyar alkotmányjogra gyakorolt hatásával foglalkozott.[6]
Sári János tudományos életművéről elmondható, hogy írásai eredetiek, időtállóan gondolatébresztőek, idézettek. Talán azért van ez így, mert mindig igényesen írt, és következetesen intézményekben gondolkozott, a tudományos feldolgozás komplex módszereit alkalmazva, szem előtt tartva az alkotmányos intézmények történelmi logikáját, és jogdogmatikai lényegét. "Korunk Nagy Ernője" - mondta róla egyik közös barátunk.
Habitusából következően nem szeretett vezetni (tanszéket sem) és távol tartotta magát a médiától, ugyanakkor rendkívül nyitott ember volt a szakmai közélet irányába, és igazi közösségi ember is. Sári János leányfalusi birtokán alakult meg a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete, amelynek Schmidt Péter után hosszú ideig elnöke volt. Leányfaluhoz, majd későbbi lakóhelyéhez, Gödhöz számos kedves, közös, tanszéki, egyesületi emlék fűződik, ez Jánosnak köszönhető, aki humorával és kitűnő főztjeivel lepett meg rendre bennünket. Ezek a találkozások, beszélgetések nemcsak emberileg, hanem szakmailag is rendkívül hasznosak voltak.
Jánost 70. születésnapján ünnepi kötettel köszöntöttük. A 2008-ban megjelent kötetben 45 közjogász kolléga tisztelgett írásával Sári János előtt.[7] 75. születésnapján fontosabb írásaiból, amelyekkel kavicsokat dobott a közjogtudomány tavába, csokorba válogattunk néhányat, és mellé illesztettük azokat a hullámokat, amelyeket ifjú tanítványaiban, kollégáiban, olvasóiban az írás kiváltott. Ez az egypéldányos, 13 tanulmányból és 13 reflexióból álló születésnapi kötet is bizonyíték arra, hogy Sári János alkotott, hatott és irányt mutatott a tudományos gondolkodás számára. János mindkét kötetnek nagyon örült, boldog volt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
