A tanulmány a magánjog és az adatokkal történő gazdálkodás szempontjából veszi górcső alá a személyes adatok hitelbiztosítékként történő alkalmazásának lehetőségét többek között kitérve annak technikai megvalósítására, valamint magánjogi alkalmazhatóságának nehézségeire.
A személyes adatok, mint hitelbiztosíték kérdésének felvetése, valamint az adatok digitális vagyontárgyként történő kezelésének vizsgálata közjegyzői szempontból is jelentős, hiszen számos közjegyzői eljárást érint, többek között a hitelbiztosítéki nyilvántartás kezelését, végrehajtás elrendelését, illetve a hagyatéki eljárást is.
A tanulmány első részében a szerző kifejti, hogy a fogyasztó személyes adatainak hitelbiztosítékként való felhasználása már létező elképzelés a jogtudomány területén. A koncepció megvalósításában az ún. személyes adattárca platformok (a továbbiakban: platformok) alkalmazását részesíti előnyben, ugyanis ezen platformok lényegüket tekintve biztosítják a fogyasztók számára annak lehetőségét, hogy a személyes adataikat ne az érdekelt vállalkozásnál tárolják, hanem egyetlen - a vállalkozástól független - helyen. A platformok használatának előnye, hogy a fogyasztók alanyi jogaikkal élve, önállóan tudnak dönteni a vállalkozások számára biztosított hozzáférés terjedelméről és idejéről.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a fogyasztói személyes adatok hitelbiztosítékként való bevonása tekintetében kihívást jelent az, hogy a személyes adatok védelme alapvetően alapjogi, közjogi megközelítésű jogterület. Ugyanakkor a személyes adatok - tanulmány szerint tagadhatatlanul - vagyoni értékkel bírnak, amelyből kifolyólag a hasznosításuk magánjogi szabályok szerint történne. E körben a tanulmány nehézségként emeli ki a személyes adatok átruházhatóságának kérdését, tekintettel arra, hogy a személyiségvédelemre figyelemmel a személyes adat annak személyhez fűződő jellege miatt alapvetően átruházha-
- 132/133 -
tatlan. Továbbá felveti azt is, hogy a Ptk. vagyontárgyra adott normatív meghatározásának tükrében milyen esetekben lehet a személyes adatot vagyontárgyként kezelni. A tanulmány jelentős problémaként fogalmazza meg az adatvédelmi hozzájárulás magánjogi rendszerbe történő illeszkedését. A tanulmány kifejti, hogy az adatvédelmi hozzájárulás a magánjogban egy olyan személyiségi jogról rendelkező jognyilatkozat, amely a fogyasztó adatkezeléshez történő hozzájárulását biztosítja, kizárólag a nyilatkozat visszavonásáig. Ezenfelül adatvédelmi követelményként jelenik meg az is, hogy az adatkezelési hozzájárulási nyilatkozat megtételének önkéntesnek kell lennie, nem lehet a fogyasztót a megtételére rákényszeríteni (összekapcsolási tilalom elve). Ugyanakkor kiemelendő, hogy a tilalomba történő ütközést esetről esetre kell megvizsgálni. A szerző nem zárja ki a személyes adatok más vagyontárgyakkal együttesen történő hitelbiztosítéki felhasználását, kiegészítő jellegű bevonását sem.
A szerző az általános magánjogi problémák felvetését követően a személyes adatok hitelbiztosítéki alkalmazásának lehetőségeit veszi górcső alá. Véleménye szerint a személyes adatok fedezetként való bevonására atipikus - ámbár a zálogjogra leginkább hasonlító - szerződéses konstrukció keretében kerülhetne sor. Az alkalmazandó konstrukció kialakítása során figyelemmel kell lenni az adatvédelmi jogszabályok kógens rendelkezéseire, a Ptk. alapelveire, valamint a fogyasztói magánjogi rendelkezésekre. A tanulmány a felvetett problémák tükrében két alkalmazási javaslatot vet fel. Mindkét konstrukció megfelelő alkalmazásának kiindulópontjaként nevesíti a fogyasztó személyes adatra mint hitelbiztosítéki tárgyra vonatkozó adatfeldolgozási engedélyét a hitelező számára. Rögzíti, hogy ezt a jogot a biztosítéki jogosult kizárólag a biztosítéki szerződés feltételeinek megfelelően jogosult gyakorolni, vagyis kizárólag abban az esetben, ha a fogyasztó nem teljesíti az esedékes szolgáltatást. Az egyik konstrukció szerint maga a hitelező gyűjti és tárolja a fogyasztó személyes adatait, ugyanakkor az adatokat csak az adatok hasznosítására csak akkor lehetséges számára, ha a biztosítéki szerződésben rögzítettek szerint megnyílik a kielégítési joga. Célszerűségi szempontból a szerző javasolja a technikai háttér bemutatása során már ismertetett adattárca platformok bevonásával történő konstrukció kialakítását. Ez esetben a tanulmány háromszereplős biztosítéki szerződés létrejöttét javasolja, tekintettel arra, hogy a platform kezelője az adatvédelmi hozzájárulás és a biztosítéki szerződés szabta keretek között tudja biztosítani a hitelező számára személyes adatokhoz történő hozzáférést. Azonban a már ismertetett nehézségek, különös tekintettel egyrészről arra, hogy a kötelezettnek bármikor lehetősége van a biztosítéki célból megtett adatvédelmi hozzájárulási nyilatkozatának visszavonására, másrészről arra, hogy nem lehet garantálni a hitelező személyes adatok feletti rendelkezésének kizárólagosságát, kihívás elé állítják a személyes adatok hitelbiztosítékként történő alkalmazását.
- 133/134 -
De lege ferenda a tanulmány a digitális adatokon fennálló allokatív adatjog hitelbiztosítékként történő alkalmazását javasolja, amely esetben a Ptk. 8. (1) bekezdés 5. pontjában meghatározottak szerint a vagyontárgynak minősülő allokatív adatjogon a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogot alapítana a hitelező javára. Ily módon a kielégítés megnyílását követően a zálogjogosultat megilletné az allokatív adatjog felhasználási szelvényébe tartozó feldolgozás joga, feltéve, hogy adatvédelmi jogi szempontból jogosult erre.
Összegzésként a tanulmány kifejti, hogy a személyes adat adatok fedezetként történő bevonását egy olyan atipikus kötelmi hatályú hitelbiztosítéki konstrukció keretében lehetne megvalósítani, amely szabályozza a biztosított követelés és a személyes adatok közötti viszonyt és a kielégítési feltételeket. Mindazonáltal az adatvédelmi hozzájárulási nyilatkozat visszavonható jellege gyakorlati nehézségeket vetne fel. ■
JEGYZETEK
[1] Szilágyi Ferenc: A fogyasztói személyes adatok hitelbiztosítékként való bevonása. Digitális vagyontárgy? (Jogtudományi Közlöny, 2024/4. 178-192. o., https://doi.org/10.59851/jk.79.04.3
Visszaugrás
