A szocializmus bukása magával hozta a kollektív mezőgazdaság megszűnését is. Visszatekintve az első demokratikusan megválasztott kormány privatizációs tevékenységére, kijelenthetjük, hogy az egykori termelőszövetkezeti földtulajdon megszüntetésének módja, komoly nehézséget jelent ma is a gazdálkodók számára. A termelőszövetkezetek részaránykiadása során keletkezett osztatlan közös földtulajdon olyan elaprózódott birtokrendszert hozott létre, amelynek felszámolása fontos birtokpolitikai cél. Az eddig lefolytatott eljárások tapasztalataira is figyelemmel új szabályozás született, melynek lényegét a szerző a jelen cikkben foglalja össze.
The fall of socialism also brought with it the end of collective agriculture. Looking back at the privatization activities of the first democratically elected government, we can say that the method of ending the collective farm land ownership still represents a serious difficulty for farmers. The undivided common land ownership created during the collective farms' allocation of shares created a fragmented land property system, its liquidation is an important goal in land policy. Taking into account the experience of the procedures carried out so far, a new regulation was created, the essence of which the author summarizes in this article.
Az osztatlan közös földtulajdon egyszerűsített és gyorsított megszüntetését célzó jogszabályváltozás már 2021. január 1. napjával hatályba lépett, de a veszélyhelyzeti szabályozás lényegében fél évvel elhalasztotta a megosztási eljárások alkalmazási lehetőségét. Jelen cikkben arra teszek kísérletet, hogy áttekintsem a konkrét jogszabály földbirtokpolitikai előzményeit és szakmai hátterét továbbá esetenként összehasonlítsam a hasonló tárgykörben született korábbi jogszabállyal. A következőkben szó lesz ugyan az eljárások eddigi tapasztalatairól is, de szükséges előrebocsátani: az idő rövidsége miatt nem lehetséges átfogó következtetéseket levonni.
A termőfölddel élethivatásszerűen foglalkozók és a szakigazgatásban dolgozó szakemberek előtt ismert az osztatlan közös földtulajdonnal kapcsolatban néhány alapvető állítás.[1] Ezek szerint általánosan elfogadott vélemény, hogy az osztatlan közös földtulajdon léte hátrányos földpiaci és termelési szempontból is. Ez egy olyan súlyos örökség, melynek felszámolása kifejezett állami akarat volt, annak elérésére külön program - a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére indított állami program - is indult, de a korábbi jogszabályok[2] alapján lefolytatott eljárások túlzottan lassúnak és nem utolsó sorban költségesnek bizonyultak. A "régi OKTM" program védelmében itt is megjegyzem, hogy az említett korábbi eljárások elhúzódásának egyik oka annak komplexitása volt, ugyanis azok során térképészeti és ingatlan-nyilvántartási adatok is kiigazításra kerültek.
Mindenekelőtt célszerű tisztázni, hogy miért is fűződik különösen fontos érdek az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséhez. Egybevetve az osztatlan közös földtulajdont az önálló földrészlettel, olyan evidens megállapításokat tehetünk, miszerint könnyebb a földhasználat, a beruházások és hatósági engedélyek ügyeinek intézése. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy az önálló földrészlet puszta léte is értéknövelő körülmény. Ugyancsak kiemelendő tény, hogy az önálló földrészlet kapcsán erősebb a tulajdonosi szemlélet, ahogy értelemszerűen a rendelkezés joga is, emellett az agráriumban is fontos banki finanszírozás esetén értékesebb fedezetet nyújt.
A termőföld fedezete mellett nyújtott hitelek meghatározó részét a jelzálog-hitelintézetek nyújtják. Esetükben törvényi előírás, hogy hitelt csak ingatlanfedezet mellett nyújthatnak.[3] A termőföld, mint ingatlanfedezet értékét - fedezeti értékét - jelentősen csökkenti az 1/1-es tulajdoni állapot hiánya. Van olyan pénzügyi intézmény, amely elfogad ugyan fedezetként osztatlan közös tulajdonban lévő termőföldet - bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba a jelzálogjogot -, azonban csak nulla fedezeti értékkel. Ez esetben például szabad felhasználású jelzáloghitelt - amelyet fel lehet használni ingatlan vásárlásra, egyéb beruházás-, illetve forgóeszköz finanszírozásra - kizárólag osztatlan közös tulajdonban lévő termőföld fedezetbe adásával nem lehet felvenni, egyéb ingatlanfedezetre is szükség van.
Támogatási oldalról is megközelítve előnyösebb az önálló földrészlet megléte, mivel az egységes földalapú támogatások igénylésekor az egyértelmű lehatárolás lehetségessé válik. Számos helyszíni szemlén, egyezségi tárgyaláson szerzett közvetlen és közvetett információk alapján megjegyezhetjük, hogy gyakorta több évtizedes konfliktusokra derült fény, mikor az adott osztatlan közös földtulajdon éppen aktuális földhasználati viszonyai, használati iránya került szóba, így arra következtettünk, hogy jónéhány esetben nem övezte konszenzus a kiinduló helyzetet.
- 26/27 -
A tárgyalt, lényegében kényszerrel vitt tulajdonosi közösség hátrányait tovább részletezve olyan nyilvántartási és más eljárásokban felmerülő egyéb problémákat kellene együtt megoldania a tulajdonostársaknak, amelyekre sem elvi, sem gyakorlati esély nincs. Jászai Tamás János cikkében figyelemre méltó példákkal találkozhatunk.[4]
Egészen más megközelítésből például öntözésfejlesztési kérdések kapcsán is jelentős akadály lehet az osztatlan közös tulajdon léte, melyre a tiszta tulajdoni hányadok kialakítása mellett, más tulajdonjogot korlátozó szabályokat - az előbbi példánál maradva - az öntözési szolgalom szabályait is meg kellett alkotni.[5]
Az osztatlan közös földtulajdon a jelenlegi jogszabályi környezetben is "újratermelődik" - gondoljunk csak a törvényes öröklés szabályaira több örökös esetében -, de igazán nagy számban a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény alapján a termelőszövetkezeti részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiosztásakor keletkeztek. A rendszerváltás előtt a mezőgazdasági termőföldek mindössze 7%-a állt magántulajdonban, emellett 33%-a állt a földeknek állami tulajdonban, míg a szövetkezeti földtulajdon és használat aránya 60%-os volt.[6] Ehhez képest a közel 5,6 millió ha termőföld 2,6 millió tulajdonoshoz került, ami nem vezethetett máshoz, csak töredezett birtokszerkezethez. Ugyancsak sokatmondó szélsőséges példaként jegyzem meg, hogy ingatlan-nyilvántartási adatok szerint a Vas megyei Vitnyéden 8,9878 ha rét áll 1209 személy tulajdonában, vagy a Zala megyei Rédicsen egy 0,0001 ha alapterületű rét művelési ágban álló területen kettő fő osztozik.
A már hivatkozott "régi OKTM" - vagyis "a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet keretei között elindított - program eredménye a következők szerint foglalható össze:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
