Magyarország - akárcsak a világon bármelyik ország - a 2020-as évek elején nemcsak egy naptári ciklusként felfogható új évtizedbe, hanem egy jelentős kihívásokat tartalmazó új időszakba is lépett: szembe kellett néznie egy új világjárvánnyal és annak következményeivel, miközben mindennapi szókincsünkké vált a pandémia szó. A Covid19-világjárványt a SARS-CoV-2 vírus okozta, amelynek első eseteit 2019 decemberében fedezték fel a kínai Vuhan városában. A járványt 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította. Majd 2021-ben a vírus mutálódása miatt több variánsa is megjelent és elterjedt számos országban. Az egészségügyi válsághelyzeten túl, a pandémia mindenre rányomta bélyegét. A Covid19-világjárvány hatalmas megrázkódtatást jelentett a magyar, az európai, sőt a globális gazdaságnak is.
A világon szinte mindenütt az államnak be kellett avatkoznia és gazdasági mentőcsomagot kellett összeállítania, valamint folyamatosan biztosítania az egyes hullámok alatt és után. Magyarországon sem volt ez másként, számos állami intézkedés történt az egyes gazdasági szektorok megmentésére, fenntartására. Ebben a tanulmányban egy ilyen állami intézkedés kerül - elsősorban jogi szempontból - elemzésre: az állam beavatkozása a közterülethasználati szabályokba. Ugyan egy egész gazdasági mentőcsomaghoz képest a közterülethasználat állami újraszabályozása marginálisnak tűnhet, valójában igenis megvolt a lételeme ennek az elképzelésnek - a korlátozások utáni lépcsőzetes nyitásnak ez volt az egyik alappillére -, hiszen először csak az ételkiszállítás, majd a vásárlás és elvitel, aztán a teraszon való fogyasztás volt engedett a kijárási korlátozás fokozatos kivezetése előtt. Ez az intézkedés egy egész szektort, a vendéglátóipart érintette, miközben terheit - bevételkiesés formájában - az önkormányzatok viselték. Ebben az időben a vendéglátóhelyek száma[1] Budapesten 10.764, míg az egész országban 50.832. A szerző maga is aktívan részt vett e szabályok alkalmazásában, hiszen munkáját a Terézvárosi Önkormányzatnál végzi, így a tanulmányban megjelennek a tárgyban azok a specialitások is, amelyek a napi munkavégzés kapcsán e körben merültek fel.
- 85/86 -
A különleges jogrend fogalma jogszabályban nem meghatározott, így leginkább szakirodalmi leírások alapján lehet ehhez közelíteni: "(...) a különleges jogrend egy olyan társadalmi vagy természeti jelenség kezelésére biztosított állami keretrendszer, amely az állam működésének normális állapotában nem kezelhető, és amely az embereket, az államot vagy az alkotmányos rendet veszélyezteti"[2]. Másképpen: ez egy összetett fogalom, amely magában foglalja mindazokat az esetköröket és intézkedési lehetőségeket, amelyek a jogi szabályozás különös részeként egyes nevesített rendkívüli időszakok esetére határozzák meg az állam és az azt alkotó egyes szereplők működését. E jogrend elsődleges célja a gyors és hatékony módon történő állami reagálás. Az állam a normáltól eltérő, különleges működési rendje során, az eredményességet elősegítendő, hangsúlyeltolódás következik be a normál hatalmi szerkezetben és a gyorsabban reagálni képes végrehajtó hatalom (kormány) jogköre szélesedik ki. A felhatalmazást az teszi szükségessé, hogy a normális jogrend keretei között a rendkívüli helyzet következményei aránytalanul súlyosak, ezért ezek elhárítására hivatott állami szervek különleges hatásköröket kapnak, amelyeket kivételes eljárási feltételek mellett, meghatározott időtartamig gyakorolhatnak. A különleges jogrend kihirdetésére, s ennek keretei között a szokásostól eltérő hatalomgyakorlásra mindig csak ideiglenes jelleggel, az alkotmányos korlátok között kerülhet sor. Közvetlen célja a védett tárgyat fenyegető veszély, illetve következményeinek elhárítása, alkotmányos funkciója pedig az alkotmányos rend helyreállítása. A különleges jogrend lényege megközelíthető úgy is, hogy mi az alkalmazását kiváltó ok. Ezek az okok jellegük szerint lehetnek katasztrófatípusú veszélyek által kiváltott rendkívüli helyzetek (a veszélyhelyzet különleges jogrend kihirdetésére alkalmas katasztrófák, illetve azok bekövetkezésének veszélye); vagy társadalmi típusú veszélyek által kiváltott rendkívüli helyzetek (korábban: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás). A kiváltó okok iránya alapján beszélhetünk külső veszély által kiváltott különleges jogrendről vagy belső veszély által kiváltott különleges jogrendről is.
A tanulmányban írásának időpontjában az Alaptörvény a különleges jogrend három változatát különbözteti meg: a hadiállapotot, a szükségállapotot és a veszélyhelyzetet. A hadiállapot háborús helyzet kinyilvánítása vagy háborús veszély, külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, vagy kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén hirdethető ki az Országgyűlés által, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Szintén az Ország-gyűlés hirdetheti ki a szükségállapotot az alkotmányos
- 86/87 -
rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén. A veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány jogosult a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény - különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség - esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében. A jelenleg is hatályos felosztást Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása vezette be 2022. november 1. napjától. Itt meg kell jegyezni, hogy a kilencedik alaptörvénymódosítást az Országgyűlés 2020. december 9-én, eredetileg 2023. július 1-jei hatálybalépéssel fogadta el. Ezt azonban megváltoztatta az Alaptörvény tizedik módosítása 2022. május 24-én (tekintettel arra, hogy az Orosz Föderáció teljeskörű háborút indított Ukrajna ellen 2022. február 24-én), így a különleges jogrendre vonatkozó új szabályok így már 2022. november 1-jén hatályba léptek.
Az Alaptörvény 2022. november 1-je előtt színesebb esetköröket nevesített és emelt a különleges jogrendet megállapító szabályozási körébe, eszerint beszélhettünk rendkívüli állapotról, szükségállapotról, megelőző védelmi helyzetről, terrorveszélyhelyzetről, váratlan támadásról és veszélyhelyzetről.
Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén rendkívüli állapotot, míg a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdethetett volna ki. A megelőző védelmi helyzetet az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében alkalmazhatta volna, míg a terrorveszélyhelyzet terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén került volna kihirdetésre. A Kormány a kötelezettsége volt, hogy külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében - szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedjen. A veszélyhelyzet szabályozási környezete lényegét tekintve 2022. november 1-je előtt is ugyanaz volt, mint manapság, lényeges változás nem lelhető fel[3].
- 87/88 -
Tekintve, hogy ez a tanulmány a COVID miatt kihirdetett veszélyhelyzet és annak a közterület használatára vonatkozó hatásaival és szabályrendszerével foglalkozik, fókuszába a fenti különleges jogrend esetei közül is a veszélyhelyzet kerül, mégpedig az Alaptörvény akkor aktuális állapota szerint.
A veszélyhelyzet az Alaptörvény tizedik módosításáig, azaz 2022. május 24-ig a különleges jogrendek között az egyetlen olyan intézmény volt, amely nem az állam fegyveres védelmére irányult, így a COVID-járvány miatt egyértelmű volt választásának indokoltsága. A veszélyhelyzet időszakának fő szabályait - korábban is, ahogy ma is - az Alaptörvény, részletszabályait sarkalatos törvényként a katasztrófavédelmi törvény szabályozta. Az Alaptörvény az elfogadásától kezdve a tizedik módosításáig az 53. cikkében az alábbi szabályokat fektette le a veszélyhelyzettel kapcsolatban:
"(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján -a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti."
Az Alaptörvény 53. cikke alapján a veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány jogosult, olyan elemi csapások vagy ipari szerencsétlenségek esetén, amelyek az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetik. A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az ilyen módon megalkotott rendeletek tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.
Az Alaptörvényben meghatározott esetköröket részletesebben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 44. §-a határozta meg. Ezek lehettek a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek (például árvíz, belvíz, hóesés, szélsőséges időjárási körülmények, b) ipari szerencsétlenségek következményei (például radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés) és c)
- 88/89 -
egyéb eredetű veszélyek, különösen a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint ivóvíz- vagy légszennyezettség. Ezek az előírások töltötték fel tartalommal a keretrendszert adó alaptörvényi rendelkezéseket.
A Kat. részletesen meghatározta a Kormány rendkívüli intézkedéseit is. Ezek közül kiemelendő az, hogy a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a Kormány rendeleti úton rendkívüli intézkedéseket vezethet be, illetve rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására adhat felhatalmazást. Részletszabályként szerepelt az is, hogy a Kormány rendeleteinek kihirdetésére a veszélyhelyzetben is a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni. De halasztást nem tűrő esetben - rendkívüli kihirdetéssel, azaz a rendelet szövegének szó szerinti beolvasásával - a Kormány rendelete közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető, azzal, hogy az így kihirdetett rendeletet a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni. A Kat. szólt a Kormány rendeletével bevezethető rendkívüli szabályokról is. Így sor kerülhetett az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések megállapítására, a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladat kiszabására, a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény egyes rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére. De sor kerülhetett a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében szerződéskötési kötelezettség előírására, illetve gazdálkodó Magyar Állam felügyelete alá vonására. A Kat. kitért a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendkívüli intézkedésekre is. Ennek keretében például a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható vagy korlátozni lehetett a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, de elrendelhető volt, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa vagy akár az ország meghatározott területére történő belépést, az ott-tartózkodást korlátozza, illetve engedélyhez kösse. Egészen apró részletek is szabályozva voltak a Kat.-ban, úgymint az a szabály, hogy a védekezési munkák helyszínén megtiltható a szeszes italok fogyasztása, árusítása, tárolása vagy elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele.
A Kat. sajátos irányítási szabályokat rendelt alkalmazni, ennek keretében felhatalmazást adott miniszteri biztos kinevezésére, illetve rendelkezett arról is, hogy a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását - helyszínre érkezésétől - a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át.
A helyi önkormányzatokat érintően azonban a legjelentősebb előírása a
- 89/90 -
törvénynek az volt, hogy veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolta[4]. Ennek keretében nem foglalhatott állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.
Ezzel a helyzettel gyakorlatilag a képviselő-testület és bizottságainak feladata ideiglenesen megszűnt, a polgármester lett egyszemélyben a hatáskörgyakorló szerv. A gyakorlatban számos önkormányzat esetében ez problémát okozott, az önkormányzati rendszer ugyanis nem volt felkészülve erre a feladatra, hiszen ez a fajta döntési mechanizmus, bár igen gyors és eredményes is lehet, visszaélésekre is nagyobb lehetőséget adott, mint a testületi működés - még akkor is, amikor a törvényességi felügyeletért felelős szervek hangsúlyozottan felhívták a figyelmet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) rögzített jóhiszemű, kölcsönös együttműködés elvét figyelembe vevő, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően joggyakorlásra. Illetve nem elhanyagolható az sem, hogy így a döntésért való felelősség egy embert, a polgármestert terhelte. Talán ezért is voltak olyan önkormányzatok, akik a veszélyhelyzet kihirdetése után is összehívták a képviselő-testület ülését és azokon döntéseket hoztak.
Ehhez az íráshoz csupán érintőlegesen tartozik az önkormányzatok akkori döntési mechanizmusa, ezért csak említés szintén szólok róla, hogy Terézvárosban egy olyan speciális rendszert hoztunk létre Döntéselőkészítő Tanács (DET) elnevezéssel[5] - pontosan az előbb hivatkozott Mötv.-beli joggyakorlás maradéktalan biztosítása végett - amely során formálisan megmaradtak a korábbi szabályok és alkalmaztuk is azt (például ugyanolyan tartalmi és formai szabályoknak megfelelő előterjesztések készültek, ugyanolyan szisztéma szerint lettek értesítve az önkormányzati képviselők), néhány olyan speciális kitétellel (például a képviselők on-line részvétele), amit a helyzet indukált. Jogi értelemben tehát a polgármester hozta meg a döntést, azonban csak akkor, ha előtte az on-line formában bonyolított DET-ülésen a döntési javaslat megkapta az önkormányzati képviselők többségi támogatottságát (amely az Mötv. szerinti jogi tartalommal ekkor természetesen nem bírt).
A különleges jogrendben a garanciális szabályok fundamentumának megingathatatlannak kell lennie, mert a végrehajtó hatalom olyan hatalomi jogosítványokra tesz szert, amely normális körülmények között elfogadhatatlan lenne. Éppen ezért a garanciális szabályok lételemei ennek az állapotnak. Többféle módon is jelen kell ezeknek lenniük, hiszen mindezen garanciák megakadályozzák, hogy a kivételes hatalom biztosítása és gyakorlása visszafordíthatatlan folyamat legyen. Ez biztosítja azt a határt is, hogy nem a végrehajtó hatalom teljhatalmáról beszélünk ekkor sem, hanem csupán ar-
- 90/91 -
ról, hogy a végrehajtó hatalom ebben az időszakban "hatalmasabb", mint az államműködés normál esetében. Garanciális elvárás, hogy az ilyen különleges jogosítványoknak szigorúan célhoz kötöttnek és ideiglenesnek kell lennie, valamint gyakorlásuk ellenőrzött keretek között kell történjen. Ugyanilyen biztosítékot ad az is, hogy az Alaptörvény 52. cikke kimondja, hogy különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel (azonban módosítása megengedett, melyre példa is volt több esetben is), továbbá az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható és a Kormány különleges jogrendben köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Alkotmánybíróság folyamatos működését szavatolja. Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - a II. és a III. cikkben[6], valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében[7] megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.
Az elmúlt időszakot illetően a veszélyhelyzeteket a kihirdetés okaként feltüntetett tények alapján két csoportba sorolhatjuk: voltak a COVID-veszélyhelyzetek és a háborús veszélyhelyzetek.
Első alkalommal a különleges jogrendet a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) kormányrendelettel 2020. március 11-én 15.00 órától hirdették ki Magyarország egész területére az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében az új típusú koronavírus okozta járványhelyzet miatt. Ez a különleges jogrend 2020. június 18-ig tartott, mikoris a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) kormányrendelet az elrendelt veszélyhelyzetet megszüntette.
Az évszakkal is összefüggő indikáció után a járványügyi mutatók romlásával a COVID-járvány magyarországi terjedésével újabb intézkedésre került sor a Kormány részéről, kihirdették a második veszélyhelyzetet 2020. november 4. napjától. Ez a veszélyhelyzet egészen 2021. február 8-ig tartott[8].
Gyakorlatilag egybefüggő időszakként, a második Covid-veszélyhelyzet megszüntetésekor a Kormány kihirdette a harmadik veszélyhelyzetet 2021. február 8-tól, a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel. Ezt a veszélyhelyzetet a Kormány meghosszabbította 2021. május 22-i hatállyal[9]. Ebben az időszakban az önkormányzatokat érintően a sajátos irányítási szabályok tekintetében jelentős változás lépett életbe, hiszen a Kormány úgy rendelkezett, hogy visszaállítja a normál működést az önkormányzatok életében[10]. E veszélyhelyzetet kihirdető rendelet időbeli hatálya a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor szűnt meg, 2022. június 1-jén.
Ezt a három COVID-veszélyhelyzet a háborús veszélyhelyzetek követték,
- 91/92 -
hiszen ezt követően is alkalmazásra került a különleges jogrend - fent ismertetett módosítással rendelkező - veszélyhelyzet intézménye, mert a Kormány 2022. május 25-i hatállyal újabb - immár "háborús" veszélyhelyzetet rendelt el az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelettel. Ezt követte a 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 423/2022. (X. 28.) Korm. rendelet, valamint az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet. Vagyis a Kormány lényegében fenntartotta a különleges jogrendet. Ez az ötödik veszélyhelyzeti rendelet 2020 óta, ezen belül a második "háborús" veszélyhelyzet. A rendelet - a mai napon hatályos szövege szerint - 2025. május 19-éig tartja fent a veszélyhelyzetet.
A közterület fogalmát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.[11]) úgy határozta meg, hogy a közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván[12]. Ebből az előírásból kirajzolódó fontos elemek: a) a tulajdonjogviszony (állami vagy önkormányzati tulajdon), b) ingatlan-jelleg (földterület), és a további elengedhetetlen feltétel c) ingatlan-nyilvántartási bejegyzés - utóbbi természetesen konstitutív hatállyal. Ezen elemek megléte nélkül nem beszélhetünk közterületről. Megemlítendő, hogy az időközben hatályba lépett[13] magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) is hasonlóan szabályoz: "közterület: a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény szerinti reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi tér kivételével közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván"[14]. A közterületet a rendeltetésének megfelelően bárki használhatja[15]. Vagyongazdálkodási szemlélet szerint kiemelendő, hogy a közterület nemzeti vagyon, amely az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezi, használata esetén alkalmazni kell a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt (a továbbiakban: Nvtv.). Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdésének előírása vonatkozik rá, miszerint "az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele". A közterület (mint a nemzeti
- 92/93 -
vagyon eleme) vonatkozásában a forgalomképtelenség azt jelenti, hogy nem idegeníthető el -, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
A helyi önkormányzat képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörben, rendeletben állapíthatja meg[16] a tulajdonában álló közterületek használatára és annak díjára vonatkozó szabályokat.
Az Alaptörvény 32. cikk (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, mely feladataik ellátását szolgálja. Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja szerint helyi önkormányzati feladat a településüzemeltetés körében a helyi közutak és tartozékainak fenntartása, közparkok és egyéb közterületek fenntartása. A Mötv. 23. § (3) bekezdése felhatalmazza a fővárosi kerületi önkormányzatokat, hogy - a törvény keretei között - önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe. Így a Mötv. 23. § (5) bekezdés 2. pontja alapján önállóan szabályozhatják a tulajdonukban álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítását. Az Nvtv. 5. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. Ugyanezen rendelkezés (2) bekezdése szerint a törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon alkategóriája a forgalomképtelen törzsvagyon, vagyis amit az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, illetve törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít[17]. Az Nvtv. 5. § (3) bekezdés a)-b) pontjai szerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba, azaz forgalomképtelen törzsvagyonba tartoznak a helyi közutak és műtárgyaik, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok. Ez a fogalmi kör megfeleltethető a közterületek - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló Étv. szerinti - funkcionális meghatározásának.[18]
A Kúria Önkormányzati Tanácsának[19] a közterület használatával kapcsolatos döntéseinek elvi kiindulópontja, hogy a közterületet "véges közjószágnak" tekinti, amiből a helyi önkormányzat közhatalomként való eljárása következik. A Kúria több döntésében is kiemelte, hogy a közterület-használat önkormányzati hatósági ügy. Az önkormányzat rendeletalkotási feljogosítottságánál fogva közhatalomként jár el, nem lehet mellérendeltségi viszonyban a használatot igénylővel. Emiatt a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetéstől eltérő - példá-
- 93/94 -
ul kereskedelmi jellegű - használatát az önkormányzat csakis közhatalomként, és nem tulajdonosként dönti el. [Köf.5010/2020/6. [20] pont]. Ez megerősítésre került egy jogegységi határozatban is: a közterület-használati jogviszony közjogi jogviszony. A közterület-használati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita elbírálása a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik[20].
A Kúria az alkotmánybírósági döntések jogértelmezése kapcsán - egyebek mellett - kifejtette, hogy az önkormányzatnak nincs korlátlan szabadsága az alkalmazandó jogviszony kiválasztása terén. Közjogi vagy polgári jogi viszonyelemeket alkalmazhat ugyan, de mindegyiket a maga helyén és összefüggéseiben felfogva, azaz az alapul fekvő közigazgatási jogviszonyba ágyazottan. A magánjogi szabályoknak elsősorban a közigazgatási szerződési kapcsolat háttérjogaként van jelentőségük[21].
A közterületet ugyan bárki szabadon használhatja, azonban a tartós egyéni igénybevétel csak szabályozott módon, határok között történhet. A többlet vagy meghatározott keretek között kizárólagos jogosultság gyakorlása fizetési kötelezettséggel járhat. A helyi szabályozás elsősorban a közösségi érdeket védi, mindenki használati esélyének lehetőség szerint egyenlő biztosítása érdekében. Ehhez képest kerülhet sor, például kereskedelmi célból, bizonyos kizárólagos igénybevételt lehetővé tevő jog gyakorlására, vagyis a közterület időleges vagy rendszeres módon megengedett elfoglalására.
Az Mötv. 23. § (5) bekezdés 2. pontja alapján az egyes önkormányzatok önállóan szabályozhatják a tulajdonukban álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítását. Az Alkotmánybíróság szerint "[a] közterület-használati díj annak az engedélynek az ára, amelynek birtokában a kereskedő a közterületet vállalkozási tevékenységére használhatja, azaz a vásárlókhoz közterületen is hozzáférhet. A vállalkozási tevékenység egyik költségként jelentkező feltételét testesíti meg a díjköteles engedély beszerzése. Az engedélyes nem közhatalmi, hanem gazdasági természetű ellenszolgáltatást vásárol az önkormányzattól. Ez a közterület magáncélú hasznosítására való jogosultság megszerzése."[22]
Az önkormányzatok a közterület-használati díj mértékét általában a használat módja, időtartama, az elfoglalt terület nagysága és elhelyezkedése alapján differenciálják. Külön kategóriát képez a közterület-használati díjkedvezmény, mentesség. Itt érdemes megemlíteni azt az alkotmánybírósági döntést, hogy nem tekinthető alkotmányellenesnek az a szabályozás, amely a helyi érdekek érvényesítése érdekében díjkedvezményt, mentességet nyújt meghatározott vállalkozói csoportok számára[23].
A közterülethasználati díjak - természetesen - az önkormányzat földrajzi elhelyezkedésétől, területét érintő közlekedési lehetőségtől, frekventáltságától függően, jelentős bevételi forrást képeznek egy önkormányzati költségvetésében. Ez még akkor is így van,
- 94/95 -
amikor például a központi jogalkotó a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (3) bekezdésével beavatkozott az önkormányzati autonómiába és használatidíj-plafont[24] állapított meg közterületek filmforgatási célú használata kapcsán.
A 3. alcímben szereplő elvek szerint született meg Terézvárosban is a Terézvárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2020. (II. 27.) önkormányzati rendelete[25] (a továbbiakban: Ör.). Az Ör. a kerületi közterületeket 3 övezetre osztja: I. (kiemelt), II. (normál), III. (különleges). A közterület-használati díjat az övezet, a használati funkció (például: árusítás, vendéglátás, reklámtevékenység) és használni kívánt terület és időtartam szorzataként kell megállapítani, valamint adott esetben egyéb szempontok is figyelembe veendők[26]. Az Ör. ugyanakkor rendelkezik azokról az esetekről is, amelyek esetében nem kell közterület-használati hozzájárulás (például: futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához, taxiállomások létesítéséhez és fennmaradásához, kerékpártárolók, kerékpártámaszok létesítéséhez és fennmaradásához), illetve azokról az esetekről is, amelyekre nem adható (például: közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához, jármű iparszerű javítására, üzemképtelen jármű tárolásához). Az Ör. speciális, a helyi sajátosságokon alapuló előírásokat is tartalmaz a vendéglátó üzletek kitelepüléseivel kapcsolatosan, illetve a mikromobilitási eszközök elhelyezésével[27] összefüggésben is. Természetesen számos kötelező jellegű előírás is fellelhető még a rendeletben, de ezek a tanulmány szempontjából nem bírnak jelentőséggel.
Szemléltetve a közterülethasznosítás gazdasági súlyát: a kerületi 2025. évi költségvetésünk tervezésénél az önkormányzat összes bevételhez képest - ami a terv szerint közel 33 milliárd forint - a klasszikus (vagyis vendéglátóegységek teraszai, építési-szerelési munkálatok, kulturális és sportesemények) közterülethasználatból befolyó díjak 500 millió forintot tesznek ki, azaz ezen az egyetlen főkönyvi számon "egyéb helyi közhatalmi bevétel" címen ekkora jelentős bevétel szerepel. Tágabb értelemben ide sorolható - bár mindenképpen külön kategóriaként - a közterület parkolási célú igénybevétele is, amelynek a tervezett 2025. évi nettó bevétele 2 milliárd forint felett van. Ezen számok nagyságrendje annak tükrében is érezhető, hogy Budapest kerületei közül Terézváros a második legkisebb területű (2,38 km[2]) és teljes népessége 36.000 fő, amivel 4. a listán budapesti kerületek között.
Magyarországon a COVID-19 járvány alatt a kormány több intézkedést hozott a gazdaság támogatására, ennek keretében 2020. április 1-től a díjfizetési
- 95/96 -
kötelezettség alól mentesítették azokat a vendéglátó egységeket, amelyek közterületen (például teraszon) kívánták szolgáltatásaikat nyújtani[28]. Fontos, hogy ennek a rendeletnek a területi hatálya két részre osztotta az országot: a rendelkezései Magyarország területére terjedtek ki, Budapest[29] kivételével. Az ország tehát nyithatott (az üzletek nyitva tarthattak, bár az idős személyek -a 65. életévüket betöltöttek - délelőtti idősávban vásárolhattak csak), a strand, valamint a szabadtéri fürdő nyitva tarthatott és látogatható volt, akárcsak a szabadtéri múzeum és állatkert is, de lehetőség nyílt a szolgáltatások bárki által történő igénybevételére. A főváros tekintetében 2020. május 18-tól hatályos külön szabályozást is alkottak, mégpedig a fővárosi védelmi intézkedésekről szóló 211/2020. (V. 16.) Korm. rendelettel. Ebben is rögzítésre került, hogy a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének 2020. szeptember 1. napjáig nem kellett a közterület-használati díjat megfizetnie a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény egyes, a közterület igénybevételével vagy használatával kapcsolatos fizetési kötelezettségekre vonatkozó átmeneti szabályok akként határozta meg, hogy a humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének Budapest közigazgatási területén 2020. május 18. napjától 2020. szeptember 1. napjáig, egyébként Magyarország területén 2020. május 4. napjától 2020. szeptember 1. napjáig terjedő időszakra nem kell a közterület-használati díjat megfizetnie a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után és ennek megfizetése később sem követelhető.
A második veszélyhelyzetben is megjelent ez a segítségnyújtási szándék a jogalkotó részéről, hiszen az egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 176/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet 2021. december 31. napjáig a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzletnek használója közterület-használati hozzájárulás megfizetése nélkül ingyenesen jogosult. A jogalkotó szűkített az alanyi kört és sokkal pontosabb meghatározást is alkalmazott, mint az első veszélyhelyzetben, hiszen nem úgy általában járt az ingyenesség, hanem akkor, ha az üzlet a közterülethez közvetlenül csatlakozott. Részletszabályok tekintetében is történt rendelkezés: a közterületet a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatára szélességében használhatták. Aki rendelkezett közterület-használati engedéllyel vagy szerződéssel, a közterületet az engedély vagy szerződés szerinti mértékben használhatta. Szabályozásra került az is, hogy az azonos épületben lévő vendéglátó üzletek - eltérő megállapodás hiányában - vendéglátó üzletenként azonos mértékben; a közúti forgalomtól elzárt terület (tér vagy sétálóutca) esetében a szemben lévő vendéglátó üzletek a terület felezővonaláig gyakorolhatták. A jogalkotó a 2021. június 28-án kihirdetett a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvénnyel részben újra szabályozta ezt kérdést annyiban, hogy a használó 2022. szeptember 30. napjáig jogosult
- 96/97 -
ingyenesen a közterület használatára. Kimondásra került, hogy a használó felelős azért, hogy a közterület közlekedésre szánt területén a települési önkormányzat által alkotott 2020. december 31. napján hatályos szabályozás szerint biztosított legyen a zavartalan közúti és gyalogos közlekedés, illetve azt úgy kell biztosítani, hogy a járda szélessége 1.50 méternél kevesebb nem lehet, valamint a közhasználatú építmények kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőek legyenek. Ezeknek a be nem tartása estére a rendőrség által alkalmazott bírság volt alkalmazható vagy akár bezárás is. Rendezték a nyitvatartási szabályokat is: a 2020. december 31. napján hatályos szabályok voltak az irányadóak azzal, hogy a vendéglátó üzlet számára előnyösebb működési feltételeket biztosító szabályok megállapíthatóak voltak.
A sűrű városszövettel rendelkező kerületekben, városokban volt megfigyelhető, hogy a közterülethasználat lehetőségének biztosításánál megengedőbbek voltak az önkormányzatok., olyan helyen is lehetett a vendéglátóhelyeknek teraszt létesíteni, ahol addig nem, mert a terület egyéb célokat szolgált. Tipikusan ilyen volt a parkolóhelyeken (parkolósávban) kiépített terasz.
Terézvárosban az épített környezet sajátságos jellege miatt (társasházas beépítés, jellemzően szűk utcákkal, keskeny járdákkal), számos esetben történt ilyen teraszkiépítés. Az önkormányzat igyekezett segíteni ezzel a lépéssel is a nyitást, a vendéglátószektort, a személyes kapcsolatok újraélesztését, de csak abban az esetben, ha közlekedésbiztonságilag nem volt a kiépítés aggályos.
Elsődlegesen tehát a közlekedésbiztonsági szempontokat kellett figyelembe venni (hiszen így a teraszon ülő személy szó szerint karnyújtásnyira került az autóforgalomtól). Emellett természetesen ez az intézkedés ellentéteket is szült, hiszen az amúgyis kevés és - főleg a következő pontban részletesen elemzett körülmények miatt - zsúfolt parkolóhelyek ideiglenesen megszüntetésre kerültek. Természetesen a kitelepülés a működő teraszok esetében zajterheléssel is járt, amit a környező társasházak időnként nehezebben viseltek - olykor joggal.
Azzal az indokkal, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze az emberek közötti biztonságos távolság fenntartása és ez a zsúfolt tömegközlekedési járatokon nem vagy csak korlátozottan lehetséges, a várakozási díj megfizetését a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól szóló 87/2020. (IV. 5.) Korm. rendelettel eltörölték, így a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamint az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek várakozási területeinek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat nem kellett fizetni. Ez a rendelkezés az első COVID-veszélyhelyzet 2020. június 18-i végét követően - a kellő felkészülési idő jogállami garanciájára tekintettel - egészen 2020.
- 97/98 -
július 1-ig volt hatályban.[30] A díjfizetés felfüggesztése a közéletben aktív vitát váltott ki, hiszen a parkolás ingyenessé tételének számos másodlagos hatása is volt. Az alapötlettel, miszerint ez segíti az átállást a tömegközlekedésről (mert azon nem megfelelően biztosítható az emberek közötti biztonságos távolság fenntartása), szemben állt az a negatív gazdasági hatás, ami a parkolódíjak fizetésének elmaradása miatt a jogosultakat, azaz az önkormányzatokat terhelte, ráadásul abban az időben, amikor a pandémia miatt számos egyéb előre nem tervezhető és nem kezelhető gazdasági terhet kellett az önkormányzatoknak elviselni. Terézvárosban csak ebben az első hullámban nagyjából 400 millió forintos bevételkiesést jelentett ez a kormányzati védelmi intézkedés.
További negatív hatás volt a forgalom erősödése - ami közvetve jogalkotói cél is volt - és az ebből keletkező forgalmi dugók, illetve a kialakult parkolási nehézségek (nyilvánvalóan a parkolóhelyek hamar megteltek, a gépjárművek cserélődése egy adott parkolóhelyre vetítve csökkent). Kimutatható, hogy a parkolás fókusza a piaci szférából nézve is a közterületre vetült, mert a díjmentesség - gazdasági szempontból érthetően - a fizető parkolók és parkolóházak forgalmát is jelentősen csökkentette. A forgalom erősödése kapcsán megjegyzendő, hogy mindeközben az országban kijárási korlátozás volt érvényben. A döntéssel, illetve annak indokával szembenálló - nyilvános vitában elő nem került - kritikaként megfogalmazom, hogy ez a rendelkezés helyspecifikus volt, településen belül nyert értelmet csupán, hiszen - ezen a logikai indokláson végigmenve - nem kezelte a 80 településből álló budapesti agglomeráció, illetve a városok között ingázók helyzetét, hiszen nemcsak településen belül utaztak az emberek tömegközlekedéssel, hanem települések között is, ami a fővárost és a nagy városokat érintően külön problémaként jelentkezett. Véleményem szerint akkor érvényesült volna tisztán az indokként felhozott érv, ha az autópályadíjak fizetésének kötelezettsége is felfüggesztésre került volna.
Amikor megérkezett a COVID második hulláma és kihirdetésre került a második veszélyhelyzet, a Kormány a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 8. §-val ismét díjmentessé tette a közterületi parkolást, amely egészen 2021. május 25-éig állt fent. A teljeskörűség végett azt is jelezni kell, hogy a Kormány nemcsak a közterületi parkolás szabályrendszerébe avatkozott be, hanem a piaci szférába is, amikor a veszélyhelyzet idején a parkolást könnyítő intézkedésekről szóló 512/2020. (XI. 21.) Korm. rendelettel este 7 órától reggel 7 óráig a lakott területen, kereskedelmi célú parkolási létesítményben (például: parkolóházakban) is ingyenessé tette a parkolást[31]. Ugyanaznap született egy kormányhatározat[32] is, eszerint a költségvetési szervek, valamint az állami tulajdonú cégek közterületi parkolói bárki számára ingyenesen igénybe vehetőek este 7 és reggel 7 óra között. A kormányhatározatban a kormány felkérte az önkormányzatokat, hogy saját hatáskörben rendelkezzenek az önkormányzat vagy a tulajdonában álló gaz-
- 98/99 -
dasági társaságok parkolóinak bárki számára való megnyitásáról és erről a döntésükről 48 órán belül tájékoztassák a lakosságot. A parkolással összefüggő egyéb központi döntés ezek után már nem keletkezett.
Nehéz záró gondolatokat írni a veszélyhelyzetről akkor, amikor a tanulmány írásának időpontjában még mindig e különleges jogrend van Magyarországon érvényben - mostani ismereteink szerint[33] - 2025. május 18-ig. Arra vállalkoztam az előzőekben, hogy a különleges jogrendi szabályok keretei között kinyissam a COVID-veszélyhelyzetben kínált gazdasági mentőcsomag egy nagyon kis részletére vonatkozó szabályok ismeretére és körülményeire a figyelmet és kidomborítsam, hogy ez az egyszerűnek tűnő kormányzati intézkedés, azaz a közterületek használatának díjmentessé tétele a vendéglátóhelyek és a parkolás tekintetében hogyan alakította az önkormányzatok mindennapjait. ■
JEGYZETEK
[1] Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga013.html
[2] Csink Lóránt: Mikor legyen a jogrend különleges? - Iustum Aequum Salutare, 2017/4. 8. o.
[3] A veszélyhelyzet jogalapja az Alaptörvény kilencedik módosításával módosult: "az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény - különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség - esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében" hirdetheti ki a veszélyhelyzetet a Kormány. A "különösen" fordulat taxatív meghatározásból példálózó jellegű felsorolássá tette a veszélyhelyzetet megalapozó kivételes helyzetek körét.
[4] Ezt a szabályt 2021. június 15-étől nem lehetett alkalmazni.
[5] Természetesen jogképességgel nem rendelkező szervezetként.
[6] II. cikk: "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg." III. cikk "(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás."
[7] Az ártatlanság vélelmével összefüggő szabályok.
[8] Lásd 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről, továbbá 26/2021. (I. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről.
[9] Lásd 271/2021. (V. 21.) kormányrendelet a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának újbóli meghosszabbításáról.
[10] A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 307/2021. (VI. 5.) Korm. rendelet 1. §-a szerint: "a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésétől eltérően a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi, megyei közgyűlés, illetve ezek bizottsága feladat- és hatáskörét maga gyakorolja".
[11] Hatályon kívül helyezte az Méptv. 2024. október 1-jétől
[12] Étv. 2. § 13. pont
[13] Lépcsőzetes hatályba léptetés: 2023. december 30., 2024. október 1., 2026. január 1., 2027. július 1.
[16] Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés: "Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot."
[18] Köf.5.010/2020/6. számú határozat, [16]-[17] pontok
[19] A Kúria Önkormányzati Tanácsának esetjogával kapcsolatban lásd Tilk Péter: A Kúria Önkormányzati Tanácsa helyi jogalkotással kapcsolatos elvárásai.
- 99/100 -
Pécs, Kodifikátor Alapítvány, 2014.
[20] 1/2022. számú KPJE határozat: a közterület-használati jogviszony közjogi vagy magánjogi jellegének megítéléséről és az ilyen tárgyú perben eljáró bíróság meghatározásáról
[21] Köf.5.033/2017/4. [50] pont
[22] 7/2015. (III. 19.) AB határozat [38] pont
[23] 8/2019. (III. 22.) AB határozat [31] pont
[24] Általában jóval alacsonyabb összegben, mint amit az önkormányzatok egyébként alkalmaztak korábban.
[25] Forrás: www.terezvaros.hu/Önkormányzat/rendeletek/Közterület, városüzemeltetés
[26] Ör. 17-18. §-ok
[27] Ör. 5. §-5/A. §-ok
[28] A védelmi intézkedésekről szóló 168/2020. (IV. 30.) Kormányrendelet 5. § (3) bekezdés
[29] A kijárási korlátozás Budapest fővárosban és Pest megye területén való fenntartásáról szóló 169/2020. (IV. 30.) Korm. rendelettel a Kormány a kijárási korlátozást fenntartotta 2020. május 18. napjáig.
[30] Lásd Fekete Kristóf Benedek: Parkolás veszélyhelyzetben. Jura 2020/4. 113. o.
[31] Ez az előírás 2021. május 24. napjáig volt hatályban.
[32] 1839/2020. (XI. 21.) Korm. határozat a veszélyhelyzet idején a parkolás könnyítése érdekében szükséges intézkedésekről
[33] A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés
Lábjegyzetek:
[1] A szerző jegyző, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Polgármesteri Hivatal címzetes egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék.
Visszaugrás
