A választási iratok kezelése, biztonságos őrzése és megsemmisítése a választási irodák feladata.1 A cikk alapját az adja, hogy a választási iratok "első körös" megsemmisítését a közelmúltban, 2014. július 7-én kellett elvégezni, amelynek kapcsán számos kérdés nyitott maradt a jogszabályok hiányosságai és ellentmondásai végett.
A választási iratok megsemmisítése az országgyűlési képviselő választáson működő valamennyi választási irodát érintette: a helyi választási iroda (HVI), a külképviseleti választási iroda (KÜVI), az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (OEVI), valamint a Nemzeti Választási Iroda (NVI) köteles volt a jogszabályban meghatározott választási iratokat megsemmisíteni,2 amíg a területi választási iroda (TVI) a megsemmisítésről szóló jegyzőkönyv Nemzeti Választási Iroda felé történő továbbításában működött közre.3
A Ve. szerint a helyi választási irodánál elhelyezett szavazólapokat a többi választási irattal együtt - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni.4 A Ve. a szavazólapokon túl kifejezetten még a kinyomtatott szavazóköri névjegyzék és mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének megsemmisítéséről, valamint a szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének adatai törléséről rendelkezik, amelyek szintén a HVI-nél megtalálható iratok.5 A külképviseleti választási irodába a külképviseleti névjegy- zéki adatok elektronikus úton kerültek csak megküldésre, amelyet szintén a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon törölni kell.6 A törvény az OEVI
- 26/27 -
vonatkozásában7 még az ajánlóívek megsemmisítését írja elő.8 Az NVI semmisíti meg azt az urnát és annak tartalmát, ami határidőn túl vagy nem a törvényben meghatározott módon lezárt állapotban érkezett, illetve amelyben nem található ellenőrző lap.9
Ezt felsorolást az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról szóló KIM-rendelet gyakorlatilag megismétli: a szavazólapok10 és egyéb választási iratok megsemmisítéséről rendelkezik.11 A megsemmisítendő iratok közül a hivatkozott KIM-rendelet is a Ve.-vel összhangban kizárólag a jegyzőkönyveket emeli ki.12
A központi névjegyzék, valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről külön miniszteri rendelet szól, amely a központi névjegyzékkel kapcsolatos, a magyarországi lakcímmel rendelkező és azzal nem rendelkező választópolgár kérelme és az annak alapján hozott döntés megsemmisítésére határoz meg a fentiektől eltérő szabályokat.13 Ebből kifolyólag ezek az iratok sem kerülhettek az "első körben" megsemmisítésre.
A megsemmisítés határnapja a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanap.14 A Ve. felhatalmazása alapján született,15 a 2014. április 6. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló KIM rendeletben ezen határnap pontos megállapítása is megtörténik: 2014. július 7. napján kellett a megsemmisítésnek megtörténnie.16 Ebben a rendeletben a megsemmisítés határideje még további pontosításra is kerül: nemcsak a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanap kerül megemlítésre, hanem büntetőeljárás esetén a megsemmisítés ideje ezen túl is nyúlhat.17 Büntetőeljárás esetén az ügy jogerős lezárása után lehet csak a választási iratokat megsemmisíteni.
A központi névjegyzék vezetésére vonatkozó szabályokat rögzítő rendelet további megsemmisítési határidőt vezet be,18 amely szintén a helyi választási irodákat érinti. A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár kérelmét és az annak alapján hozott döntést
a) "ellentétes tartalmú kérelmének helyt adó döntés meghozatalától számított 1 évig, vagy
b) a polgár központi névjegyzékből való törléséig"
kell megőrizni.19
Míg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérelmét és az annak alapján hozott döntést
a) "a központi névjegyzékből való törlésére irányuló kérelmének helyt adó döntés meghozatalától számított 1 évig,
b) automatikus törlésétől számított 1 évig, vagy
c) ellentétes tartalmú kérelmének - ide nem értve a névjegyzékbe vétel, illetve törlés iránti kérelmet - helyt adó döntés meghozatalától számított 1 évig"
kell megőrizni.20
A fenti szabályokkal azonban az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervéről szóló BM rendelet nincsen összhangban.21 Az irattári rendelet kétféle megőrzési időt ismer a választásokkal kapcsolatos ügyekben: az irat vagy nem selejtezhető, vagy 5 év a megőrzési ideje. Az irattári rendelet az alábbi tételeket ismeri a választási anyagok vonatkozásában:
a) a választási jegyzőkönyvek (szavazóköri és eredményjegyzőkönyvek) első eredeti példánya (H301 irattári tételszám),
b) a választási jegyzőkönyvek (szavazóköri és eredményjegyzőkönyvek) második eredeti példánya (H302 irattári tételszám),
c) a szavazókörök, helyi önkormányzati választókerületek megállapítása (H303 irattári tételszám),
d) a választási szervek (választási irodák, választási bizottságok) létrehozása és tevékenysége (H304 irattári tételszám),
e) a választások lebonyolításával kapcsolatos kisebb jelentőségű ügyek (H305 irattári tételszám),
f) a népszavazás, népi kezdeményezés iratai (H306 irattári tételszám), valamint
g) a választójogosultság nyilvántartásával kapcsolatos ügyek (kifogás, felvételi kérelem, igazolás stb.) (H307 irattári tételszám).
A fenti tételeket - az f) pont kivételével, mert az témánk szempontjából irreleváns - sorra veszem, és összevetem a fentebb ismertetett választásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.
A szavazóköri jegyzőkönyvek és a választási eredményről szóló jegyzőkönyvek első eredeti példányát a választási irodák az NVI-nek22 juttatták el.23 A jegyzőkönyvek első példányát a Ve. és az irattári rendelet szerint is kilencven nap elteltével kell a Magyar Nemzeti Levéltárnak átadni, így ebben a tekintetben a jogszabályok között eltérés nem tapasztalható.24 Más kérdés azonban, hogy a rendelet hatálya25 nem terjed ki a Nemzeti Választási Irodára, amelynél a jegyzőkönyvek első példányai megtalálhatók.
A választási jegyzőkönyvek másodpéldányai a helyi választási irodáknál maradtak, amelyek a jogszabályok szerint nem selejtezhető iratok, azokat 5 év elteltével kell levéltárba adni.26
A H303 irattári tételszámú "Szavazókörök, helyi önkormányzati választókerületek megállapítása" című tételnek már a megnevezése is problémás, mert egyrészről helyi önkormányzati választókerületet a Ve. nem ismer, másrészről csak a megállapításra utal, a korábbi döntés visszavonására, módosítására nem, ezért helyesebb lenne a választókerületek és szavazókörök kialakítása fordulatot használni. Ennek ellenére a miniszteri rendelet kevésbé strict értelmezésével ezen "túl lehet lendülni". Az irattári rendelet szerint ezek az iratok nem selejtezhetőek, és 15 év után kell átadni a levéltárnak őket. A Ve. és a választásra irányadó korábban hivatkozott jogszabályok azonban nem selejtezhető iratként kizárólag a jegyzőkönyveket említik. A Ve. és a felha-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
