Az új Polgári Törvénykönyv a régi Ptk.-tól eltérő dogmatikai szemlélettel szabályozza az érvénytelenség jogintézményét, visszatérítve azt a jogalap nélküli gazdagodás elvéhez. Az új kódexben jelentősen korszerűsödtek, kibővültek a semmisség jogi jellegére vonatkozó szabályok, összhangban a bírói gyakorlatban már eddig is érvényesült elvekkel. Megváltoztak a megtámadási jog gyakorlására, a megtámadási határidő számítására vonatkozó szabályok. Több lényeges változást tartalmaz az új kódex az érvénytelenségi okokkal kapcsolatban is. A leglényegesebb változást azonban az érvénytelenségi jogkövetkezmények új rendszere jelenti. Az új kódex tételes szabályban rögzíti az érvénytelenség általános joghatását. A további - csak a fél kérelme alapján alkalmazható - jogkövetkezmények: a szerződés bíróság általi érvényessé nyilvánítása, illetve a felek akaratából történő érvényessé válása, valamint az eredeti állapot természetben történő helyreállítása. Ha ezek az elsődleges jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, akkor kerülhet sor az alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítésére. Nem vette át az új kódex a határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítás és az állam javára marasztalás régi Ptk.-beli jogintézményeit.
Az új Ptk. kodifikációjának - végül meglehetősen hosszúra nyúlt - folyamatában az már tíz évvel ezelőtt világossá vált, hogy az új kódex a régi Ptk.-tól eltérő dogmatikai szemlélettel fogja szabályozni a szerződés érvénytelenségének a jogintézményét és azon belül különösen az érvénytelenség jogkövetkezményeinek rendszerét. Erre lehetett ugyanis következtetni a kodifikációt vezető dr. Vékás Lajos "Érvénytelen szerződés és jogalap nélküli gazdagodás" című tanulmányából,[1] majd pedig az új Ptk. Kormány által elfogadott Koncepciójából, amely leszögezte, hogy az új kódex részben új alapokra kívánja helyezni az érvénytelenség szabályait.[2]
A régi (hatályos) Ptk. érvénytelenségi szabályaihoz képest az új kódexben valóban markánsak a változások mind a semmisség és a megtámadás érvényesíthetőségét, mind az érvénytelenségi okokat, legfőképpen pedig az érvénytelenségi jogkövetkezményeket illetően. Az egyes fontosabb változásokról - amennyire ezt a jelen tanulmány igen szűkös terjedelme lehetővé teszi - igyekszem majd említést tenni. A bevezetőben most csak azt a leglényegesebb szemléletbeli (dogmatikai) változást emelem ki, hogy az új Ptk. visszatéríti az érvénytelenség jogintézményét a jogalap nélküli gazdagodás elvéhez, hiszen érvényes szerződéses jogcím hiányában a jogalap nélküli gazdagodás az a kötelmi jogi jogcím, amely alapján az érvénytelenség jogkövetkezményei rendezhetőek mindazokban az esetekben, ahol dologi jogi rendezésre, "restitutióra" nincs lehetőség.
Ugyanakkor a hatályos Ptk. alapján az érvénytelenségi perekben az utóbbi években kialakult bírói gyakorlat és az új Ptk. között már nem olyan éles a különbség, mint a két kódex szövege között. Az elmúlt években ugyanis a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Polgári Kollégiuma az iránymutatásai során már azt a kon-
- 61/62 -
cepciót követte, hogy a hatályos Ptk. gyakorlatára vonatkozó iránymutatásaiban is olyan értelmezéseket igyekezett megfogalmazni - természetesen csak annyiban, amennyiben ezt a tételes szabályok megengedték - amelyek már összhangban voltak az új kódex ismertté vált elveivel, megoldásaival. Így volt ez nem csak az érvénytelenséggel kapcsolatos PK véleményeknél,[3] de az elővásárlási joggal, fedezetelvonással, hibás teljesítéssel kapcsolatos PK véleményeknél is. A legjobb példa erre mégis az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010.(VI. 28.) PK vélemény, amely egyebek között - a PK 32. számú állásfoglalás meghaladottá nyilvánítása mellett - kimondta, hogy az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet, továbbá leszögezte, hogy a régi Ptk. tételes jogi szabályai nem képezik akadályát annak, hogy a bírói gyakorlat a régi Ptk. alkalmazásában is a jogalap nélküli gazdagodás elvére támaszkodva ítélje meg az érvénytelenség jogkövetkezményeit. A Kúria Polgári Kollégiuma tehát - felismerve, hogy nem szerencsés, ha a még szükségképpen hosszú évekig egymás mellett párhuzamosan alkalmazásra kerülő két kódex bírói gyakorlata egymástól teljesen függetlenül alakul -tudatosan törekedett arra, hogy a régi (hatályos) Ptk. bírói gyakorlata lehetőség szerint konvergáljon az új Ptk. szemléletéhez.[4]
Visszakanyarodva a szerződés érvénytelenségének új Ptk.-beli szabályozásához (Hatodik Könyv VI. Cím) a bevezetőben még mindenképpen kiemelést érdemel, hogy az új kódex e jogintézmény szabályozásánál is didaktikus, logikus rendszert követ: a semmisségre és megtámadhatóságra vonatkozó szabályokat követik az egyes érvénytelenségi okok, majd pedig külön fejezetben az érvénytelenség jogkövetkezményei. E rövid tanulmány is ezt a hármas szerkezetet követi.
Az új Ptk. az érvénytelenséget gyűjtőfogalomként használja, a semmis, valamint az eredményesen megtámadott szerződéseket értve ez alatt. Sem a régi Ptk., sem az új Kódex nem tartalmazza az érvénytelenség normatív fogalmát. A 6:108. § (1) bekezdés első mondata azonban mégis megfogalmazza az érvénytelenség lényegét, amikor kimondja, hogy: "Az érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet." Az érvénytelenség lényege ugyanis az, hogy az ilyen szerződés - törvény által meghatározott valamely okból - nem alkalmas a felek által célzott joghatás elérésére, mert a jog nem biztosít lehetőséget a szerződésből származó jogok és kötelezettségek bírósági úton való kikényszeríthetőségére. Az érvénytelenség kategóriája létrejött szerződést feltételez, ez a szerződés azonban a szerződési akarat, a szerződési nyilatkozat, illetve a szerződési tartalom hibájából nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére és jogosultságot a szolgáltatás követelésére, vagyis az ilyen ügyletnek nincs kötelem-keletkeztető hatása (Szladits szavaival: az érvénytelen szerződés "nem alapít kötelmet"). A célzott joghatás beálltának törvény általi kizártsága a szerződési szabadság, a magánautonómia korlátját jelenti és egyben ilyen értelemben egyfajta polgári jogi szankcióként is felfogható. Az érvénytelenség lényege azonban nem merül ki a létrejött szerződés bírói úton való kikényszeríthetőségének a megtagadásában, hanem ahhoz hozzátartoznak az érvénytelenség jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok is. A jog ugyanis a részben vagy egészben teljesített érvénytelen jogviszonyok rendezéséhez már nyújt bírói segítséget. Az érvénytelenség a szerződés keletkezési folyamatához kapcsolódó jogintézmény: nem más, mint a szerződés megkötésénél felmerülő hiba. A szerződéskötést követően bekövetkező körülmények már nem eredményezhetnek érvénytelenséget. Az érvénytelenségre vonatkozó Ptk. szabályok kogensek, pontosabban imperatívak, hiszen nem a szerződés tartalmára, nem a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó, hanem az adott jogintézmény lényegét adó szabályokról van szó.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
