A sajtó-helyreigazítási per egy különleges, csak szűk körű bizonyítási eljárást lehetővé tevő, soron kívüli polgári peres eljárás, amelynek célja a sajtóközleményben megjelent megalapozatlan tények nyilvános közlése által okozott sérelem minimális kompenzációja: olyan közlemény gyors és hatékony közzétételének biztosítása, amelyből kitűnnek a valótlanul közölt és az ezekkel szemben álló tények. A sport a közbeszéd egyik fontos eleme, és a sportot érintő eseményekről a sajtó is részletesen igyekszik beszámolni. Bár akaratlanul is, de a sport tárgyában közzétett sajtóközleményekben is megjelenhetnek olyan tények, amelyek valóságát a sajtószerv nem tudja objektív adatokkal alátámasztani, így alappal terjeszthet elő igényt az érintett személy a tények megalapozatlanságáról beszámoló helyreigazítás iránt; ezért indokolt elemzően bemutatni a sportról tájékoztatással összefüggő sajtó-helyreigazítási tárgyú jogvitákat. A tanulmány két részletben igyekszik széles körben vizsgálni a sportolói tevékenységet érintő sajtó-helyreigazítás hazai bírósági gyakorlatát. Az első, a folyóirat jelen számában megjelenő rész a jogintézmény bevezetésén túl a leginkább jellemző jogalkalmazási problémával: a tény és a vélemény elhatárolásával foglalkozik; míg a tanulmány második, a következő számban megjelenő része a téma további gyakorlati értelmezési kérdéseit tekinti át.
The libel suit for correction is a special, out-of-turn civil proceeding with restricted evidentiary procedure. Its goal is the minimal compensation of the unfounded facts published in the press release, and to provide a quick and efficient publication of a statement that indicates the unfounded claims and its countering facts. Sports are an important element of the public discourse, and its events are detailed in the press. Though unwillingly, such facts might be published in the press releases that cannot be confirmed by objective data by the media. In these cases the subject may rightfully claim a counterstatement for correction of the unfounded facts. Therefore it is justifiable to analyse the libel suits regarding sports. The study extensively examines the case law in Hungary in sporting cases in two parts. The first part of the study is published in the present issue, and it introduces the legal instrument and the reigning problem of the case law: between fact and opinion. The second part of the study to be published in the next issue of the journal concentrates on other issues of interpretation in the case law of libel suits.
Die Gegendarstellung ist ein spezielles, außertourliches Zivilverfahren mit eingeschränktem Beweisverfahren. Ihr Ziel ist die minimale Entschädigung der unbegründeten Tatsachen, die in der Pressemitteilung veröffentlicht werden, und eine schnelle und effiziente Veröffentlichung einer Erklärung, die auf die unbegründeten Behauptungen und ihre konternde Tatsachen hinweist. Der Sport ist ein wichtiges Element des öffentlichen Diskurses, dessen Ereignisse in der Presse detailliert beschrieben werden. Auch wenn sie ungewollt sind, könnten solche Tatsachen in den Pressemitteilungen veröffentlicht werden, die durch objektive Daten der Medien nicht bestätigt werden können. In diesen Fällen kann der Antragsteller zu Recht eine Gegendarstellung zur Berichtigung der unbegründeten Tatsachen verlangen. Daher ist es gerechtfertigt, die Gegendarstellung und Verleumdungsklagen in Bezug auf den Sport zu analysieren. Die Studie untersucht die Rechtsprechung in Ungarn in Sportfällen in zwei Teilen. Der erste Teil der Studie wird in der vorliegenden Ausgabe veröffentlicht und stellt das Rechtsinstrument und das herrschende Problem der Rechtsprechung: die Abgrenzung der Tatsache und der Meinung vor. Der zweite Teil der Studie, der in der nächsten Ausgabe der Zeitschrift veröffentlicht werden soll, konzentriert sich auf andere Auslegungsfragen in der Rechtsprechung von Gegendarstellungen.
A sajtó-helyreigazítás a polgári jog különleges, a nyilvánosság előtt okozott jogsérelmek hatékony orvoslására képes személyiségvédelmi eszköze. Ha valakiről egy sajtóközleményben olyan tényt állítanak, híresztelnek, amelynek valósága nem megalapozott, vagy való tényt hamis színben tüntetnek fel, rövid határidőben igényt terjeszthet elő arra, hogy a sajtótermékben (médiatartalomban) olyan helyreigazító közlemény jelenjen meg, amelyből kitűnik, hogy a sérelmezett közlés mely tényállítása megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ezzel szemben melyek a való tények. Amennyiben pedig a sajtószerv a helyreigazításra vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az érintett személy egy csak szűk körű bizonyítási eljárást lehetővé tevő, soron kívüli polgári peres eljárásban szerezhet érvényt a helyreigazítás iránti követelésének. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény által szabályozott sajtó-helyreigazítás egyik legfőbb jellemzője az időszerűség. A valótlan tartalmú sajtóközlemény által okozott sérelem minimális kom-
- 27/28 -
penzációjához fűződő méltányolható igény a valótlan tartalom valóságnak megfelelő helyreigazítása. Ahogyan azt Böszörményiné Kovács Katalin hangsúlyozta, a jogintézmény akkor töltheti be funkcióját, ha a sajtóbeli megjelenéssel okozott jogsérelemmel szemben rövid időn belül jogvédelmet biztosít.[1]
A helyreigazítás objektív kötelezettség, független a sajtó felróható magatartásától. Amennyiben a sajtószerv az igény perbeli érvényesítésének kötelező és mellőzhetetlen eljárási feltételeként meghatározott, a sajtóközlemény megjelenésétől számított harmincnapos határidőn belül előterjeszthető előzetes kérelemnek nem tesz eleget, úgy annak a kockázatát, hogy az objektív helyreigazítási kötelezettségét annak ellenére nem teljesítette, hogy nem rendelkezett az eredményes védekezéshez szükséges információkkal, már neki kell a perben viselnie. A gyors jogvédelmi igényhez kapcsolódóan a jogalkotó a sajtó-helyreigazítási perben a határidőket is a sérelem mielőbbi korrigálása érdekében rendezi: a kereset megindítására, a tárgyalás kitűzésére, az ítélet írásba foglalására és kézbesítésére, a perorvoslat elbírálására is az általános szabályokhoz képest rövidebb határidő áll rendelkezésre, és a perben korlátozottak a bizonyítás lehetőségei, lényegében a felek csak az azonnal rendelkezésükre álló bizonyítási eszközöket vehetik igénybe állításaik alátámasztása végett.
A sajtó-helyreigazítás bírói gyakorlata a jogalkalmazás egyik különösen jól összehangolt, a jogalanyok számára átlátható, koherens rendszerében állt össze. A felmerülő gyakorlati kérdésekre, különösen a jogosulti érintettségre, a kötelezett személyére, a kötelező előzetes eljárás igénybevételének követelményeire és a követelmények teljesítéséhez kapcsolódó szankciókra, az állítási és bizonyítási kötelezettségre, a korlátozott bizonyítási cselekményekre, az ítélet rendelkező részének elvárásaira a jogalkalmazás következetes válaszokat ad, a kritikus értelmezési pontokon az európai jogfejlődés eredményeit és a hazai jogtörténeti hagyományokat is figyelembe vevő megoldási módszereket alkalmaz.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
