A Közép-európai Professzori Hálózat kutatási eredményeit tartalmazó hiánypótló tanulmánykötet 2021-ben jelent meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet munkájának összehangolásával, az intézet kiadásában.[1] A neves szerzők[2] által a kelet-közép-európai országok alkotmányos jogintézményeiről angol nyelven készített és ugyancsak elismert kutatók által lektorált[3] tanulmánykötet elsődleges célja, hogy a kelet-közép-európai országok eltérő kultúrájának, jogintézményeinek figyelembevételével feltárja, bemutassa, széles körben elérhetővé és ismertté tegye a kutatásban részt vevő államok jogrendszereit, valamint a kutatásban részt vevők összehasonlító jogi - kölcsönös együttműködésen alapuló - kutatási eredményeit és elemzéseit az adott országok (Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) alkotmánybíráskodási tevékenységének összehasonlító elemzésével, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága gyakorlatának nyomon követésével, amely kiemelkedő jelentőséggel bír abban a tekintetben, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága által létrehozott esetjogot a tagállamok hatóságai kötelesek figyelembe venni. Az Európai Unió tagállamai tekintetében az Európai Unió Alapjogi Chartája kizárólag az uniós jog érintettsége esetén érvényesül.[4] Ennek eredményeként körvonalazódnak az európai jogfejlődés közös ismérvei, emellett az adott jogrendszerek problémái is napirendre kerülnek, illetőleg az alkotmánybíróságok közötti hasonlóságok és különbségek feltárására is sor kerül.
A jogértelmezés a jogi norma jelentésének feltárására irányuló tevékenység, a jogi érvelés pedig a jogi norma alkalmazását igazoló tevékenység, amelynek elsősorban a meggyőzés a célja. A jogalkalmazás pedig az állami intézmények döntéshozatalára irányuló tevékenység, a jogi normák érvényesítését foglalja magában. A jogalkalmazás során az ügy tényállásának megállapítását követően megtörténik az alkalmazandó jogi normák meghatározása, a döntéshozatal és a döntés indokolása.[5] Külön érdemes megkülönböztetni a jogszabály-értelmezéstől az alkotmányértelmezést. A kutatási tapasztalatok szerint a rendszertani és a jogdogmatikai értelmezés tekinthető meghatározónak.[6]
Tóth J. Zoltán tanulmányában rávilágít arra, hogy az alapvető jogok a modern alkotmányosság megjelenésétől kezdve kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek. A kelet-közép-európai államokban a szocialista hagyaték hátrahagyásával a demokratikus kormányzás alapelvei, a jogállamiság és az alkotmánybíráskodás került előtérbe, amelyek a rendszerváltásokat megelőző időszakban alkotmánybíráskodással rendelkező jogrendszerektől különböző problémákat és megoldásokat idéztek elő. Ilyen megoldásnak tekinthető az alapjogok széles körű biztosítása, amelyek alapvetően 1990 után váltak ténylegesen érvényesíthetővé. A kutatás során adott országok utóbbi tíz évben meghozott, illetve az Európai Unió Bíróságának vagy az Emberi Jogok Európai Bíróság döntéseire történő hivatkozást tartalmazó, érveléseit felhasználó vagy az érveléseket mellőző harminc legfontosabb alapjogi tárgyú (új dogmatikát megtestesítő, a jogági dogmatikát jelentős mértékben megformáló, kiemelkedő gazdasági jelentőségű, a polgárok széles körét érintő vagy köz- vagy a társadalompolitikában lényegesen állást foglaló) alkotmánybírósági döntés áttekintésére került sor. Ezt követően a kutatóknak meg kellett vizsgálniuk, hogy az alkotmánybírósági döntésekben milyen módszerek szerint történik meg a nemzetközi szervezetek bírósági döntéseinek értelmezése, illetőleg az alkotmánybírósági döntésekben milyen alkotmányértelmezések találhatók. A kutatás során a szerzők az adott államok vonatkozásában az alkotmánybírósági hatásköröket is figyelembe vették. A könyvben vizsgált alkotmánybírósági tevékenységek közös ismérveiként kiemelhető, hogy az adott jogrendszerekben - a lengyel alkotmánybíróság vitatható kivételével - a Montesquieu által meghatározott igazságszolgáltatási (bírósági) hatalmi ágtól elkülönült alkotmánybíráskodást végző testületek absztrakt és konkrét normakontroll, egyéni ügyekben közvetlen alapjogvédelmi, továbbá hatásköri viták, választási viták eldöntésére irányuló, valamint az állam működése vonatkozásában felmerült alkotmánybírósági tevékenységet végeznek. A kutatás eredményei szerint mindegyik jogrendszerben meghatározó az alkotmánybírósági testületek korábbi, azaz 2011-et megelő-
- 100/101 -
zően meghozott alkotmánybírósági döntéseire történő hivatkozás, ezért a Pokol Béla által meghatározott önálló jogréteggé váló alapjogok[7] precedensekké válnak.[8]
Benjamin Flander tanulmányában a szlovén államszervezetet a népszuverenitás, a hatalmi ágak elválasztásának elvén alapuló jogrendszerként mutatja be, amelyben az alkotmány az emberi jogok, illetőleg alapjogok rendszerének önálló fejezetben történő szabályozása mellett a más állami szervtől független alkotmánybíróságot ugyancsak önálló fejezetben kodifikálja.[9] A testület jogosult dönteni a törvény alkotmánnyal való összhangjáról, ennek során a törvényt egészben vagy részlegesen azonnali vagy az alkotmánybíróság által megállapított - egy évnél nem hosszabb - határidővel megsemmisítheti; a jogszabályok nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi jog általános elveivel való összhangjáról; a helyi közösségek jogszabályainak törvényekkel és alkotmánnyal való összhangjáról; a közhatalmi aktusok jogszabályokkal való összhangjáról; a tárgyalhatóságra vonatkozó külön törvényben meghozott feltételek és eljárás alapján testületi döntés alapján az ember jogait és alapvető szabadságait egyedi aktusokban megsértésére vonatkozó alkotmányos panaszokról a jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően; a helyi közösségek közötti, valamint az állam és a helyi közösségek közötti hatásköri összeütközésről; a bíróságok és más állami szervek közötti hatásköri vitáról; a Nemzetgyűlés, a köztársasági elnök és a kormány közötti hatásköri összeütközésről; a politikai pártok aktusainak és tevékenységének alkotmányellenességéről, az alkotmány vagy a törvény rendelkezései alapján feladatkörébe utalt hatáskörökben. A testület a köztársasági elnök, a kormányelnök vagy a Nemzetgyűlés képviselői egyharmadának javaslatára a nemzetközi szerződés ratifikálása során a Nemzetgyűlésre kötelező véleményt nyilvánít a nemzetközi egyezmény alkotmánnyal való összhangjáról. Az alkotmányellenes jogszabály vagy aktus alkotmányellenességének megállapítása esetén a testület megsemmisítésről vagy hatályon kívül helyezésről határoz. Az alkotmánybíróság eljárása során az alkotmánybírósági eljárással érintett jogszabály vagy aktus teljes vagy részleges felfüggesztését is elrendelheti.[10] A szlovén alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága közötti döntések közötti hasonlóságként megállapítható, hogy a testületek elsősorban a korábbi döntések alapján, azaz a precedensek alapján hozzák meg döntéseiket, valamint a legtöbbet előforduló jogértelmezési módszer a kontextuális értelmezés. Emellett a jogdogmatikai értelmezés is előfordul a döntésekben.[11] A szlovén alkotmánybíróság gyakorlatában gyakori a szöveg nyelvtani értelmezési módszer alkalmazásával történő jogértelmezése.[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
