Az információs társadalom devianciáival foglalkozó tanulmányom alapjaira is építve egy régi jelenség új jogi szabályozásának bemutatása jelen tanulmány célja, különös kitekintéssel az infokommunikációs eszközök által lehetővé tett zaklatásra. A Btk. új bűncselekményi tényállásai, a zaklatás vétségének 176/A. § (1) és (2) bekezdésébe foglalt fordulatai 2008. január hó 1. napján és 2009. február hó 2. napján léptek hatályba. Az 176/A. § (1) bekezdésében meghatározott cselekményt1 büntetőtörvény a magyar jogrendszerben még nem rendelte büntetni, a tényállás értelmezésének jogalkalmazói gyakorlata idő hiányában még nem alakult ki, ezért mindennapi alkalmazása számos problémát teremtett, amelyek közül igyekszem ismertetni néhányat.
A jogilag tilalmazott zaklató magatartásoknak - az elkövetés helye, indítéka, célpontja alapján - eltérő csoportosítása lehetséges, ekként beszélhetünk munkahelyi, szexuális zaklatásról, faji, etnikai alapú zaklatásról, és személyes indíttatású zaklatásról. A tanulmány szempontjából lényegesebb a személyes indíttatású zaklatás - idegen szóval stalking2 - amely során az elkövető a köznyelvben használt "zaklatás"-kifejezésnek leginkább megfelelően, jellemzően hosszabb időn keresztül, folyamatosan vagy visszatérően molesztálja áldozatát.
Azokban a jellemzően nyugati államokban, ahol korábban felismerték e viselkedés társadalomra veszélyességét, a stalking kifejezés által jelölt zaklató magatartások meghatározására is számos definíció született. Korinek Beáta az Egyesült Államok jogrendszerében megjelenő zaklatás törvényi és tudományos fogalmát összegezve a következőképpen határozza meg: a "stalking olyan viselkedési tünetegyüttes, aminél a zaklató meghatározott személyre viselkedésével úgy hat, hogy fenyegetéssel belőle félelmet, szorongást vált ki".3 Egy másik meghatározás szerint stalking alatt azt a szándékos, ismétlődő, meghatározott személyre irányuló fenyegetést vagy követést kell érteni, amellyel a sértett fizikai és, vagy pszichés épsége, biztonsága veszélybe kerül.4
A zaklatás elkövetőinek többféle motivációja lehet, jellemzően a következő csoportokat érdemes kiemelni: a) a visszautasított partnerek, akik nem hajlandók elfogadni egy korábbi kapcsolatuk megszakadását; b) a más közelségét kereső, bizalmas kapcsolat kialakítására törekvő zaklatók, akiknek egyébként sivár magánéletében egyedül az áldozattal van valamilyen formában kapcsolata; c) a nem kompatibilis kérők, akik jellemzően egyszeri szexuális együttlétre vágynak a sértettel; d) a megbántott elkövetők, akik korábbi valós vagy vélt sérelmeik miatt akarnak bosszút állni, és e) a körültekintő ragadozók, akik tipikusan nemi erőszak elkövetése előtt gyűjtenek információkat az áldozatukról.5
A tényállás által védett társadalmi érték a magánszféra, a magánélet szentsége. Mivel a zaklatás tényállásának értelmezéséhez a magyar jogirodalomban még nem állnak rendelkezésre a jogalkalmazóknak megfelelő segítséget nyújtó források, a magánszféra - magánélet fogalmának megértéséhez egy rokon jogterület, az adatvédelem fogalmait vettem alapul. Jóri András Ferdinand D. Schoemann és Alan Westin kutatásaira hivatkozva olyan állapotként értelmezi, amelyben "az egyénhez - a hozzá kapcsolódó információkhoz, életnek intim tényeihez, gondolataihoz és testéhez - való hozzáférés korlátozott".6 A magánszféra jelentheti az "én" és a "mások" viszonyrendszerében az egyén általános cselekvési szabadságát.7 Majtényi László szerint a "személyes privacy védelme elsődlegesen az ember magánvilágának védelmét jelentette, amibe rendszerint beleértették a védettséget a háborítatlan magán- és családi életre, a fizikai és lelki integritásra, a becsület védelmét, a jó hírnév védelmét, a mentességet a magánélet tényeinek feltárásával szemben, a személyes identitás védelmét, mentességet a megfigyeléstől, a levelezés, a szóbeli közlések védelmét…".8 A magánszféra - idegen szóval privacy - fogalmának láthatóan számos megközelítése lehetséges, a kifejezés az egyén önrendelkezési jogának egyre erősebb kibontakozásával párhuzamosan újabb és bővebb tartalmakat nyert.
Az Alkotmánybíróság 56/1994. (XI. 10.) számú határozatában kifejtettek szerint "az emberi méltósághoz való jog az ún. "általános személyiségi jog" egyik megfogalmazása, azaz a személyiségi jogok "anyajoga", amely a modern alkotmányokban, illetve alkotmánybírósági gyakorlatban a "személyiség szabad kibontakozásához való jog", az "önrendelkezés szabadságához való jog", "általános cselekvési szabadság", továbbá a "magánszférához való jog" elnevezésekkel szerepel [8/1990. (IV. 23.) AB határozat]. A "magánszférához való jogot" az alkotmány konkrét, szubjektív alapjogként nem nevezi meg, de a magánélet szabadságához való jog kétségkívül az egyén autonómiájának, védelmére szolgáló olyan alapjog, amely az ember veleszületett méltóságából ered...".
A magánszféra, magánélet rendszerének fogalma több értelmezési szintet foglalhat magába, ezért a zaklatás törvényi tényállása szempontjából, a jogalkotó célját szem előtt tartva a fogalom tág meghatározását látom helyesnek. A magánszféra, magánélet felöleli az egyedülálló egyént, az egyénnek családjára vagy háztartására kiterjedő kapcsolatrendszerét és az ennél nagyobb, önkéntes választásán alapuló társasági viszonyrendszerét. A magánszféra háromszintű rendszerének elfogadása esetén a magánszférát sértő cselekmények is az imént felsorolt rendszerelemek, rétegek valamelyikén keresztül hatnak.
Mivel a zaklatás jogi tárgya az emberi méltósághoz, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jog, ezért a jogalkotó a tényállást a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között helyezte el Btk.-ban. Személyes jellegére tekintettel magánindítványra üldözendő bűncselekmény.
A 176/A. § (1) bekezdése a zaklató cselekményeket összefoglaló néven, háborgatásként fogalmazza meg a törvény, ezek közül a hétköznapi életben leggyakrabban előforduló eset, amikor az elkövető telekommunikációs eszköz útján9 vagy személyesen törekszik rendszeres kapcsolatteremtésre. Nem szükséges a kapcsolatnak létrejönnie, elegendő az erre irányuló törekvés, azaz megvalósítja a zaklatást, aki rendszeresen, zavaró módon "megcsörgeti" a sértett telefonját, majd azonnal bontja a vonalat, vagy különféle hálózati alkalmazásokkal (MSN, Skype) törekszik kapcsolatfelvételre. A beavatkozás szándékának önkényessége azt jelenti, hogy nélkülözi a jogszabályi vagy sértetti jóváhagyást, felhatalmazást. A tényállásszerűség további feltétele a célzat és, hogy a háborgatás rendszeresen vagy tartósan történjen.10
A (2) bekezdés a) pontjába ütköző zaklatás vétségét az követi el, aki "félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget". E cselekmény elkövetőjét 2008. január hó 1. napja előtt veszélyes fenyegetés szabálysértése miatt lehetett felelősségre vonni.11 A törvény a korábbi szabálysértési tényállás a) pontját bűncselekményi szintre emelte, és az (1) bekezdésben foglalt zaklatáshoz képest súlyosabb büntetéssel, két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel szankcionálja. A Btk. 138. §-a értelmében a fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A zaklatás ezen fordulata is feltételez célzatot, az elkövető a sértettet vagy rá tekintettel hozzátartozóját azért fenyegeti meg, hogy benne a félelem valóban ki is alakuljon. A fenyegetésnek kvalifikáltnak kell lennie, csak a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekménnyel való fenyegetést rendeli büntetni. Konkrétan tehát nem határozza meg, hogy ebben az esetben mely magatartások tekintendők ilyennek, azonban a Btk. 261. § (9) bekezdésének a) pontja, segítségünkre lehet, hiszen a terrorcselekmény vonatkozásában felsorolja, hogy mi minősül személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekménynek.12
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
