https://doi.org/10.59851/KJSZ.2025.3.10
A Fórum rovatban Koncsik Anita doktori (PhD) védésének anyagait közöljük, amely tartalmazza a jelölt téziseit, Győry Csaba és Mráz Attila Gergely opponensi véleményét, valamint Koncsik Anita válaszát a bírálatokra. A nyilvános védés 2025. június 6-án zajlott, az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája szervezésében.
Kulcsszavak: joguralom, jogállam, metaelmélet, mesterséges intelligencia
In the Forum section, we publish the documents related to Anita Koncsik's doctoral (PhD) defence, which include the candidate's thesis, the opinions of opponents Csaba Győry and Attila Gergely Mráz, and Anita Koncsik's response to the critiques. The public defence took place on June 6, 2025, organized by the ELTE Doctoral School of Law.
Keywords: rule of law, meta-theory, artificial intelligence
A benyújtott értekezés Koncsik Anita távlati kutatási terveibe illesztve érthető meg, amely célkitűzések megragadhatóak úgy is, mint elméleti (majd MI-támogatta) kísérletek folytatása a joguralom (jogállamiság)[2] alaposabb megértése, operacionalizálása és monitorozása céljából. Egy, a jelenséget európai térfélen hatékonyan monitorozni képes alkalmazás nem térhet ki a joguralom lényegének, illetve magjának tisztázása elől sem, ezért célszerű a feladatot itt kezdeni, akkor is, ha a gyakorlat később szintén hangsúlyos szerepet kap.
A disszertáció először is hozzá kíván járulni a jogállamiságról szóló tudományos párbeszédhez, hogy részt vesz a jelenség átfogó fogalmi természetéről szóló fennálló polémiában: mi a joguralom és mi nem?
Másodszor, meg kívánja vizsgálni az elméletben rejlő lehetőségeket a joguralom korrekciós és (visszaesés esetén) helyreállító mechanizmusainak tervezésében. Ez alapvetően a joguralom rétegeinek feltérképezését jelenti, amelyek eltérő súllyal eshetnek latba az átfogó helyreállítási koncepciók kialakításakor.
Harmadszor, hozzá kíván szólni ahhoz a régóta tartó tudományos vitához, amely körbejárja, hogy a joguralom fogalma mennyiben tesz lehetővé egy egyesítő, nagy elméletet, vagy a jelenség mélyen kontextusvezérelt, és feloldhatatlan elméleti divergenciához vezet.
Negyedszer, arra a kérdésre is választ keres, hogy a joguralom (jogállamiság) elképzelhető-e kizárólag formai követelmények összességeként, és ha nem, melyek azok a szubsztantív követelmények, amelyek építőelemek formájában szorosan kapcsolódnak hozzá.
Ötödször, abban a kérdésben is szükséges állást foglalni, hogy a joguralom (jogállamiság) egyenlő-e a formális jogszerűséggel (törvényességgel), vagy meghaladja, esetleg épp ellentmond annak.
A vitára bocsátott disszertáció a jelzett távlati célok egyik fontos interim állomása és eredménye. A fenti megfontolások a disszerenst arra ösztökélték, hogy a joguralom elméleteiről egy metaelméleti keretrendszert (továbbiakban: metaelméletet) hozzon létre, amit a számítógépes modellezés is inspirált.
A dolgozatban rögzített hipotézis középpontjában annak vizsgálata áll, hogy a joguralom (jogállamiság) szélsőségesen eltérő elméletei feltérképezhetők és átstrukturálhatók-e egy innovatív metaelmélet segítségével. Ez a metaelmélet a joguralomról (jogállamiságról) szóló elméletek széles skáláját fedi le, ontológiai modellezésre támaszkodik, és ismerteti az elméletbe ágyazott ontológiai klasztermodellből leszűrt tanulságait.
Az ontológiai klasztermodell (OKM) egy speciális moduláris könyvtár, ahol a joguralom lényegéről alkotott elméleti koncepciók különböző mikromodellekké (láncmodellekké) alakulnak át. Ezek a láncok olyan ontológiai építőelemeket tartalmaznak, amelyek három sarkalatos fogalomhoz kapcsolódnak és három előre felvett halmazban helyezkednek el:[3] az egyik halmaz a "cselekvések" vagy tevékenységek halmaza; a másodikban azok a "célmotívumok" vagy elképzelések kapnak helyet, amelyeket a szereplők a joguralomra (jogál-
- 90/91 -
lamiságra) való törekvés során követhetnek; végül a harmadik halmazba olyan elemek tartoznak, amelyek ennek eredményeként egy bizonyos "elrendeződést" hoznak létre. E három halmazban épülnek fel az ontológiai klaszterek, amelyek segítségével az egyes szerzők tollából származó megfogalmazások láncmodellekké alakulva újfajta vizsgálatoknak nyitnak teret.
Koncsik Anita disszertációja azt vizsgálja, hogy egy ilyen modellezési gyakorlat létrehozhat-e vitaképes modellt, azaz olyan metaelméletet, amely sikeresen kezeli a joguralom (jogállamiság) régi és sokrétű hagyományát - anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná az elméletre és gyakorlatra kifejtett hatásait. A dolgozat amellett érvel, hogy a három halmaz elemeivel rögzített fogalmi kombinációk - és azok klaszterei - szükséges és elégséges feltételeket jelentenek a fogalmak rétegeinek újragondolásához, ezáltal hozzájárulnak a korábban beazonosított tudományos vitapontokhoz. Teszi mindezt úgy, hogy a metaelmélet - és a lényegi magvát jelentő ontológiai klasztermodell - már a jelenlegi formátumban új eredményeket foglal össze, azonban további (számítógépes) vizsgálatok elvégzésével további áttörések előtt is megnyitja az utat.
A kutatás alapvetését és a módszertanát tekintve modellezést hajt végre egy olyan metaelméletbe ágyazva, amely a joguralomról (jogállamiságról) alkotott fogalmakat ontológiai építőköveikre bontva strukturálja át. Jelen ponton néhány alapvető fogalom tisztázása szükséges.
Metaelmélet: A dolgozat metaelméleti vizsgálatokat végez a jogállamiságról szóló elméletek transzformációjával és klaszterekbe rendezésével. A vizsgálat jellege a modellezést és újrarendezést az elméletek szintje fölé helyezi, mivel versengő koncepciókkal és vitatott felfogásokkal dolgozik. Ezen túlmenően a fejlett fogalmi dekonstrukcióhoz (és rekonstrukcióhoz) metakeretrendszert és metamodellt kínál, ezért nevezhető metaelméletnek.
Terminológia: a joguralom (jogállamiság) kissé homályos és alapvetően vitatott fogalom. A fogalom egyértelműsítése érdekében a dolgozat törekszik annak jelzésére, hogy az adott szerző szigorú értelemben vett joguralomként, a jog (és jogrendszer) származtatott tulajdonságaként, vagy a jogállamiság (rule under law), esetleg a jog általi uralom (rule by law) fogalmával ötvöző általános (összevont) formában tárgyalja-e. Ez azt is jelenti, hogy a klaszterezés eltérő tulajdonságokkal és elméletekkel is foglalkozik. Ez a választás szándékosan szélesíti a fogalmak tárházát. A feldolgozott koncepciók sokrétűek, és a modellezés - szándéka szerint - üdvözli mind a lakonikus, mind az átfogóan nagyívű megfogalmazásokat, valamint a joguralom negatív és pozitív elméleteit is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
